Képviselőházi napló, 1884. II. kötet • 1884. deczember 4–1885. január 14.

Ülésnapok - 1884-33

84 33. orsstágos ütés dfezembcr 9 1884. tartó zajos helyeslés a szélső baloldalon. Mozgás a jobboldalon.) Gr. Apponyi Albert: (Halljuk! Halljuk'.) T. képviselőház! Azon tiltakozás után is, melyet a pénzügyminister urnak imént hallott nyilatko­zata a háznak szomszéd padjain ülő egyik igen t. képviselőtársunk részéről nyert, szükségesnek tartom, liogy a ház ezen padjairól is azzal szem­ben nyilatkozat történjék. (Halljuk!) Én, t. ház, nem szándékoztam a horvát-szlavón ministerium költségvetésénél felszólalni és egy­általán nem tartottam a pilb'.natot alkalmasnak arra, hogy a horvát állapotokkal és Horvátország­gal szemben követett politikáról e házban vita provoealtassék. (Helyeslés a jobboldalon és a balon.) És megmondom miért. Mert én a magyar kor­mánynak horvátországi politikájával szemben, ha­bár különben az ellenzék padjain ülők is, ellenzé­ket csak akkor képezek, ha látom, hogy a ma­íryar állam integritásának, a magyar állam méltó­ságának eszméje kellőkép nem érvényesíttetik. Ily eset forog fenn annál a boldogtalan czímer-kér désnél, melynek emlékét nem akarom bővebb fej­tegetés által e házban föléleszteni. Akkor felszó­laltam, felszólaltak a ház ezen padjairól töb­ben, ngy hiszem azzal az erélylyel, melyet az ügy fontossága megérdemelt. De most azon hitben voltam, hogy a kormánynak politikája Horvát­országgal szemben jobb fordulatott vett; azon hit­ben voltam, hogy Horvátországban egy oly poli­tikai actio indult meg, mely midőn egyrészt Horvátországnak a törvény biztosította jogait tisz­teletben tartja, Horvátország népének érdekeit méltányos figyelembe veszi, másrészt egy regene­rált többség segítségével erélyesen, habozás, této­vázás, megalkuvás nélkül fentartja a magyar állam egységének eszméjét, a magyar állam mél­tóságát. És mert ezen hitben voltam, nem akar­tam az ily irányban megkezdett politikai actiót a képviselőház körében folyó vitatkozás által meg­zavarni. Sajnos azonban t. ház, több példa van már arra, valahányszor a jelenlegi kormánynak politi­kájáról hajlandó vagyok jó feltevést táplálni, csakhamar beáll a kiábrándulás. (Ugy van! bal és szélső baloldalon.) Csakhamar tapasztalom azt, hogy ezen jő hitben tévedtem, i Ugy van! a bal­oldalon) Mert ha a pénzügyminister urnak imént hallott szavai nem képeznek csupán egy váratlan incidens által előidézett nyelvbotlást ha azoknak komoly horderőt kellene tulajdonítani, ha azokban a kormány átgondolt nézetének nyilvánulását kel­lene látnunk, ha komolyan kell vennünk azt az eszmét, hogy azon esetben, ha a magyar lobogó kitűzése a közös kormányzati épületeken provoea­tiónak vétethetnék, helyesebbnek látná azt ki nem tűzni — mondom, ha ezekben nem egy rögtöni és váratlan incidens folytán tett elhamarkodott nyi­latkozatot, hanem egy kormányzati eszmét kell találnom: akkor megvallom, hogy azon jó fel­tevésben , melyben a kormánynak horvátországi újabb politikája iránt voltam, gyökeresen csalód­tam. (Élénk tetszés a baloldalon.) Mert t. ház, azon épületek, melyekről a Thaly t. képviselő ur által felhozott esetben szó van, közös kormányzati hi­vataloknak épületei; azokon az épületeken, ép ugy mint nem tekintjük azt provocatiónak, hanem az újabb közjogi törvények kifolyásának, hogy az országgyűlés mindkét házán a magyar lobogó mellett a horvát lobogó is kitűzetik, ép ugy nem szabad senkinek azt provocatiónak tekinteni, hogy a magyar lobogó kittízetik. (Elénk helyeslés a hal és szélső balon) És a ki azt provoctiónak tekinti, az egyenesen forradalmár. (Zajos helyeslés hal és szélső balfelöl.) Azon t. horvát képviselőtársaimtól pedig, kik jelen vannak és azon párttól, melyhez tartoz­nak, várom és reménylem, hogy ők őszintén és loyalisan akarnak azon feladat megoldásán közre­működni, hogy a Horvátország és Magyarország közötti közjogi kapocs, erkölcsi és politikai solí­daritás fentartasséik és a mennyiben megrendült volna, helyreállittassék és azért bizton hiszem azt is, hogy a felmerült incidensre nézve is osztják felfogásomat; mert ha ők e tekintetben tétováznak. ha ők nem volnának hajlandók a helyi kormány­zatot előforduló esetekben erélyesen támogatni abban, hogy a horvát lobogó mellett a magyar lobogó is tiszteletben tartassák és közünnepeken kitűzethessék azon épületeken, a hol annak tör­vény és közjog szerint helye van: akkore szándé­kuk őszinteségében vagy az annak kivitelére szük­séges erélyességükben kételkedni kellene, pedig én sem a;: egyiket, sem a másikat róluk és azon pártról, a melyhez tartoznak feltenni nem kívánom. És ha ezt a t. horvát képviselő uraktól is jog­gal elvárom, akkor a t. pénzügyminister urnak nyilatkozatára vonatkozólag nem tartom tükrös­nek azon szót, melyet Ugron Gábor t. képviselő ur használt, Igenis megbotránkoztatónak tartom azt a nyilatkozatot, (Zajos helyeslés a bal és szélső balon) mely szerint esetleg felmerülő forradalmi hangulatok előtt meghátrál s a magyar állam színeit bevonni hajlandó. (Élénk helyeslés a balon és szélső halon.) Ezeket tartottam szükségesnek a felmerült incidens folytán kijelenteni. (Hosszantartó zajos helyeslés a bal és szélső balon.) Gr. Szapáry Gyula pénzügyminister: T. ház! Minthogy gróf Apponyi Albert ugy tette fel a kérdést, vájjon nyilatkozatom nyelvbotlás volt-e, vagy sem, bátor vagyok kijelenteni, hogy nyelvbotlás nem volt, s bátor leszek megmondani, hogy mit mondtam s mikép mondtam. (Felkiáltások balfelöl: Hisz hallottuk ! Halljuk! jobbfelöl.) Mindenekelőtt azonban megjegyzem, hogy azon nagyhangú fenyegetések, melyekkel Ugron

Next

/
Thumbnails
Contents