Képviselőházi napló, 1884. II. kötet • 1884. deczember 4–1885. január 14.

Ülésnapok - 1884-33

33. országos tilos ( tett okoskodás nem áll és teljes joggal a magyar lobogónak van helye. A nélkül, hogy e kérdéssel élesíteni akarnám a hangulatot vagy viszályt akarnék kelteni, mint a magyar közjognak mégis egy kis megmaradt fosz­lányát, Dráván túl a magyar lobogót védelmezni akarván, kértem fel a pénzügymínister urat fel­világostíásra és örülnék, ha az egész ügyet alap­talannak jelenthetné ki; ha pedig nem, akkor fenn­tartom magamnak, hogy hozzászólhassak az ügy­höz. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Rakovszky István jegyző: Hegedűs Sándor! Gr. Szapáry Gyula pénzügyminister: T. ház! Hegedűs Sándor: Eszembe se jutott szólni. (Hosszantartó nagy zaj és ingerült felkiáltások a szélső haloldalon: Rendre! Rendre! Azt mondta a pénzügy­minist érnek : Ne beszéljen!) Gr. Szapáry Gyula pénzügyminister: T. ház! {Folyton tartó zaj a szélső baloldalon. Hall­juk! Halljuk! a jobboldalon.) Elnök: Hegedűs képviselő ur csak kijelen­tette, midőn a jegyző ur szólásra felhívta, hogy nem kivan szólni; nem tudom, miért méltóztatnak a képviselő urak haragudni! (Halljuk ! halljuk !) Gr. Szapáry Gyula pénzügyminister: Nem tudom mi okozta ezen nyugtalanságot. En csak azt láttam, hogy a jegyző ur tévedésből föl­irta a szólásra Hegedűs Sándor képviselő urat és Hegedűs képviselő ur intett a jegyző urnak, hogy nem kivan szólni. (Mozgás a szélső balon Halljuk! Halljuk!) Azt tartom, a dolog természetében van, hogy oly nyilatkozatért, mely valamely lapban meg­jelen, legyen az bár a legtekintélyesebb lap is, a kormány vagy bármelyik minister feleiősséget nem vállalhat, Hogy azon közlés foglaltatott e azon lapban — meg vagyok győződve, minthogy itt állíttatott, hogy foglaltatott — de arról nekem a magam részéről eddig tudomásom nem volt. A mi a dolog érdemét illeti, hogy t. i. bocsát­tatott e ki az eszéki pénzügyi igazgatósághoz olyan rendelet, minőt a képviselő ur Ieir, arra nem em­lékszem. De mondhatok t. ház, mást. (Halljuk!) Ha ma jönne elő ez az ügy és az kérdeztetnék, vájjon oly helyen és oly alkalommal, a hol a lo­bogók kitűzése eddig szokásban nem volt s a hol ezek kitűzése provoeatiót idézhetne elő, mégis kittízessenek e lobogók : azt válaszolnám, hogy aki nem tűzés a kisebb baj, mint a provoeatio előidé­zése. {Mozgás a szélső baloldalon^) Ha a lobogók kitűzése addig azon a helyen szokásban nem volt, inkább azon módhoz nyúlnék, hogy a lobogók ott egyáltalán ne tűzessenek ki, minthogy provoeatio idéztessék elő. {Helyeslés a jobboldalon. Mozgás a szélső balon.) Ha tehát bár­mely esetben kérdés intéztetett hozzám, csak ily íeezc-iiljer í>. 1884. gg értelemben válaszolhattam és ily értelemben vála­szolhatok a j övőben is. Arról asonban biztosíthatom a t képviselő urat, hogy ha lobogó kitűzése forog kérdésben, másról mint az állami épületeken a tör­vénynek megfelelőleg a magyar lobogóról és e mellett a horvát lobogóról, mely itt is a mi köz­épületeinken megvan, nem lehet szó. [Helyeslés a jobboldalon. Nyugtalanság a bal és szélső baloldalon.) Ugron Gábor: A pénzügyminister nyilat­kozata, megvallom őszintén, nem hogy kielégített volna, hanem valóban megbotránkoztatott. {Zajos helyeslés a szélső baloldalon.) Magyarország nem azért bizza összes állami hatalmának kezelését a kormányra, hogy az államnak tekintélyt a mi­nisterek ne tudjanak szerezni. {Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) A magyar állam jelképe a nem­zet lobogója és a mely kormány a nemzet lobo­gójának nem tudja a tiszteletet megszerezni az ország minden részeiben, az nem méltó, hogy azon a helyen üljön. {Zajos helyeslés a szélső baloldalon.) Midőn az önök kezére bízatott az ország kormánya, nemcsak az ország vagyona adatott át, hanem az ország becsülete is. {Helyeslés a szélső baloldalon.) Az ország lobogóját tiszteletben tartatni az azt megillető helyen, bármit mondjon is a lázadásra hajlandó söpredék, (Helyeslés a szélső haloldalon) a kormány kötelessége és a mely kormány erre nem képes, az távozzék azon helyről és adja át helyét oly férfiaknak, a kik a nemzet becsületét megóvni képesek. {Zajos helyeslés és taps a szélső baloldalon.) Elég volt nekünk azt tűrnünk, hogy az önök kormányzata alatt annak, a ki magyarul beszél Horvátországban, beverik a fejét. (Igaz: Ugy van! a szélső baloldalon.) Elég tűrnünk, hogy azon ma­gyar egyházközségek és iskolák, a melyek Horvát­országban vannak, nyelvükben elnyomatnak; elég tűrnünk, hogy a ki horvát hatósághoz magya­rul megy panaszra, e panaszt figyelembe nem ve­szik és horvát tolmácscsal lefordíttatják és a pa­nasz érvényesítésével elutasítják. (Igaz! Ugy van\! a szélső baloldalon.) Ezek azonban kisebb dolgok. De hogy a nemzet lobogója, bármit mondjon az utczák népe hozzá, az azt megillető helyen le­gyen, ezt megköveteli a nemzet és a korona be­csülete, (Hosszantartó zajos helyeslés a szélső bal­oldalon.) As ilyen tétovázás és gyávaság, a mi­lyent önök tanúsítanak, csak fel fogja szítani azon törekvéseket, melyek szent István koronájából egy abroncsot ki akarnak szakítani. {Igaz! Ugy van! a szélső balon. Nagy zaj és nagy nyugtalanság a jobboldalon.) Ha azon korona abroncsából egy darab ki van törve, az többé nem állhat meg egy uralkodónak sem fején. (Igaz! Ugy van! a szélső balon.) Ép azért már az uralkodóház és a korona épségének érdekében {Zajos helyeslés a szélső balon) sem mondhatok egyebet, minthogy oly kormány, a mely a nemzet souverainitásának nem tud ér­vényt szerezni, távozzék arról a helyről. (Hosszan. XV

Next

/
Thumbnails
Contents