Képviselőházi napló, 1884. II. kötet • 1884. deczember 4–1885. január 14.

Ülésnapok - 1884-32

B2. országos fiJáe deczemher 6. 3884. 05 letesen helyes. Hanem meg fogja bocsátani nekem, ha azon nézeten vagyok, hogy a közös ministerek által a monarchia mindkét államából netán összehívott enquéte, azaz tanácskérés magában véve közös'ügyek szaporítását nem foglalja magában és törvénybe nem ütközik. Én csak egyetlen egy példát fogok idézni és mindnyájan meg fognak győződni, hogy ez tökéletesen helyes. Midőn a hadügyminister annak idején utasítva volt, hogy a katonaság felszerelésére nézve ugy a magyar, mint az osztrák államban levő ipart és gyárakat vegye igénybe — arra nézve, hogy ezen felosztást miként eszközölje, mindkét állam területén levő nagyiparosokból és egyénekből enquetet, neki tanácsot adó testületet, vagy gyülekezetet hivott össze. Ebben akkor, mikor már évek előtt megtörtént, a közös üuyek szaporítását, vagy azon törvény határozatainak vagy szellemének megsértését senki nem találta. Tudom én azt, hogy az én t. barátom felszólalása nem annyira ezen enquetek eszméje ellen, mint a melyet czélszerú'nek tart, hanem főleg az ellen van intézve, hogy kötelezőleg kimondatik bizonyos testületekre és társulatokra, hogy abban részt vegyenek; de én azt gondolom, hogy mindezt a határozati javaslatban nem szükséges felemlíteni — különösen mondom nem járulhatnék hozzá azon formában, hogy az enquete összehívása az 1867: XII. t.-czikkel ellentétben álljon. Én tehát, ha ezen két alkatrész kihagyatik a határozati javaslatból és fentartatik annak azon alapgondolata, hogy a kérdéses levéltárak Magyarországot illető alkatrészei kiválasztassanak és Budapestre lehozassanak, teljes készséggel elfogadom. Legyen szabad ezzel kapcsolatban némi észrevételt tennem t. barátom Helfy Ignácz megjegyzésére a közösügyi kiadások tárgyában. Részemről azon határozati javaslatot, melyetlmreh Aurél t. képviselőtársam benyújtott, el nem fogadhatom. A mi álláspontunk e tekintetben eléggé ismeretes, azt ismételve felhozni nem fogom. Hanem hajói értettem, Helfy t. képviselőtársam azon észrevételt tette, hogy a közös ügyek tárgyalására hivatott országos bizottságokban meg van azon törekvés, hogy hatáskörüket kiszélesbítsék, még a törvényben maghatározott határok ellenére is. Igenis ily tendentia volt az országos bizottságoknál. Annak idejében mi is a ház elé hoztunk egy ily ügyet. És a ház régibb tagjai emlékezni fognak arra, hogy épen ezen okból már egy alkalommal megtagadtuk a közösügyekre szükséges költségeket, mert azt mondottuk, hogy ily ügyekre a de- J legatio hatásköre ki nem terjed. Hanem a mi a marinát illeti, ez nem tartozik azon szempont alá. Ha azon meggyőződésünk lett volna nekünk, mert természetesen azokról beszélek, a kik az ellenzék részéről tagjai voltak a delegatiónak — KÉPVH. NAPLÓ. 1884—87. II. KÖTET. hogy a marina budgetjében oly dolgok fordulnak elő, melyeknek megszavazásával a delegatio a törvényben meghatározott hatáskörét áthágta volna, akkor felvetettük volna az illetékességi kérdést s miként más alkalommal tettük, egy perezig sem luiboztunk volna s a t. képviselő ur egészen bizto? lehet róla, hogy a ház elé hoztuk volna az ügyet. De, ismétlem, egészen máskép áll a dolog. Igaz, a tengerészet átalakítására nézve a tengerészeti osztály főnöke részéről előterjesztés tétetett a delegatióhoz, melynek rövid sommázata abban áll, hogy a tengeri véderő kiképzésének túlnyomó súlyát ezentúl a torpedó-flotta és torpedo-hajók építésére akarja fektetni. Az, hogy a tengerészeti osztály főnöke a tengeri véderő egyik vagy másik elemére kívánja a súlyt helyezni, ez magában véve a delegatio hatáskörének nem túllépése. Mi azonban más véleményben voltunk mint a delegatio többsége; nevezetesen azon véleményben voltunk, hogy ha a tengeri véderő átalakításánál tervszeríüeg akarnak eljárni; ha azt akarják elérni, hogy a delegatio kebelében ne egyes tételek megszavazásáról legyen szó, hanem a tengeri véderő fokozása s tervszerű átalakításának különböző fényeiről, akkor a correct út az volna, hogy a tengeri véderőnek állománya, épen ugy mint a szárazföldi véderő állománya törvényben előre meghatároztassék és akkoraz.amit a delegatio évről évre tesz, a törvényben meghatározott létszámnak fokozatos elérésére s megvalósítására irányulna, Azt hiszem, hogy tervszerűség szempontjából, hogy az correct eljárás szempontjából ez az út volna a helyes. Ez utat azonban a delegatio nem követte és igy, mikor megszavazott 1885-re két első osztályú torpedo-hajót, akkor ezáltal a következő delegatiót egyáltalában nem kötelezhette arra, hogy azon terv szerint járjon el, a mely szerint ezen delegatio eljárt, mert minden delegatio feltétlen ura azon előterjesztéseknek, a melyek elébe vitetnek, azok felett teljesen függetlenül szavaz, de egy delegatio sem ereszkedhetik abba — ez sem ereszkedett — hogy a létszámot, a'keretet meghatározza, a mely meghatározás törvény szerint egyedül az országgyűlést illeti. S mert a delegatio ily értelemben járt el, nézetünk szerint ugyan nem azon utat választotta, a melyik helyesebb lett volna, de azt, hogy hatáskörét átlépte volna, ott sem állítottuk, itt sem állíthatjuk. Ennyit fel kellett említenem t. barátom meg- . jegyzése irányában annak igazolására, hogy milyen volt ott magunktartása: ugyanazért nem fogadhatom el azon véleményt, mintha a marinára adott szavazatával a delegatio törvényes hatáskörét átlépte volna. És ez a magyarázata, hogy azon illetékességi kérdést, a melyet ott sem vetettünk fel, a ház elé sem hoztuk. Ilyen értelemben —mindaddig, mig a delegatio a saját hatáskörében 9