Képviselőházi napló, 1884. II. kötet • 1884. deczember 4–1885. január 14.
Ülésnapok - 1884-46
46. országos ülés január 13. 1885. 353 verainnek tartja, de nem tudhattam azt, hogy esalatkozhatlannak is tartja magát és rossz néven veszi, ha kételkednek állításai helyessége felett. Hermán képviselő ur ismét a szabadelvűségről és pedig nem a kormánypárt szabadelvtíségéről, hanem az én szabadelvűségeinről elmondottakra vicczeit, elferdítve szavaimat és azt hiszem, hogy egyrészt a képviselő ur —- kiről tudom, hogy ért a philloxerához, de ő rólam még annyit sem tud, mert mikor a phylloxera-bizottságban együtt működtünk, én nem nyilvánítottam nézetemet ki — mondom a képviselő ur — beszédemet sem nem hallotta, sem nem olvasta, mert egyes mondataimat egész elferdítve adta elő, ez esetben is nem azt nézte, hogy mit mondok, hanem hogy ki mondj a és mert kormánypárti képviselő vagyok, vicczeit szabadelvűségem felett és elferdítve iparkodott nevetségessé tenni állításaimat. T. ház, megvallom, hogy ezen küzdési mód alkalmazása mellett igen természetesnek tartom azt, ha a többséghez tartozó egyes képviselőnek nem igen van kedve magát annak kitenni, hogy vele gorombáskodjanak, vagy nevetségessé tegyék szavainak elferdítésével, hanem arra fog iparkodni, hogy minél ritkábban szóljon és azt fogja mondani „vae victis! szavazzunk!" Nem állítom, hogy ez helyes, de constatálom, hegy az emberi természetben rejlik, hogy az erőszakos támadással szemben a nyers erő eszközeivel is védekezzék. (Mozgás bal felől.) Elfogadom a költségvetést. (Helyeslés jobbfelöl.) Ugron Gábor: T. ház! (Halljuk!) Az előttem szólott képviselő ur nem szokott le azon modoráról, melyet a múltkor tanúsított, t. i. a leczkéztetés modoráról. A ki leczkéztetni kezd a parlamentben, az legyen kész arra, hogy a leczkét vissza fogja kapni. (Helyeslés a szélső halon.) Mindenféle modort szívesen fogadok t. ház, mert tudom, hogy a parlamenti tér küzcltér. Mérünk enyhébb és mérünk keményebb csapásokat egyinásrn és a ki kapja, el szokta azokat viselni, mint a küzdelem díját; de a praepotens hang az, melyet nem szoktunk meg e házban és annak, ki praepotentiával lép fel, azonnal körmére koppantunk, hogy szokjék le róla. (Élénk tetszés a szélső balon.) Azt is mondja a t. képviselő ur, hogy én magamnak souverainitást követeltem. Nem tudom, de mint Magyarország népének egyik része, mint a törvényhozásnak tagja érzem magamban, hogy souverain vagyok, de szentnek és sérthetlennek személyemet nem tartom, mint a t. képviselő ur, a mi csak souveraineket illet meg. Ha a t. képviselő ur fájlalja a háznak kaezaját, a mi néha a vele szemben felhozottakra elhangzott, arra csak egy orvoslás van, az ember ne tegye magát KÉPVH NAPLÓ. 1884—87. II. KÖTET. nevetségessé s nem fogják kinevetni. (Élénk, hosszantartó helyeslés és tetszés a szélső baloldolon.) Hermán Ottó: T. képviselőház! (Halljuk!) Személyes kérdésben vagyok bátor szót kérni. Meg fogom találni az alkalmat arra, hogy a t képviselő urnak akkor, a mikor mostani beszédének egész szövegéről értesülni fogok, tüzetesen felelhessek. Mindaddig is kijelentem a következőket : A mikor én birálatot mondtam, beszédét nem csak elolvastam, hanem iparkodtam azt szóról szóra meg is hallgatni, mert a t. képviselő ur közvetlen közelében foglaltam helyet és ha a t. képviselő ur nekem meg fogj a magyarázni azt, hogy a botbüntetést mikép lehet összeegyeztetni az igazi liberalismussal, akkor legyen neki igaza. (Élénk derültség és tetszés balfelöl.) Szentkirályi Albert; T. ház! (Halljuk!) Azt hiszem, hogy a fóldmívelés, ipar és kereskedelem ministeriumának költségvetésénél helyén lehet azon válságot, mely a földmívelő osztályt fenyegeti és ezen válság következményeinek enyhítésére szolgáló módokat általánosságban is szellőztetni, mint ez minden európai parlamentben történt és még folyton történik. A költségvetés közönségesen tükre szokott lenni ama működésnek, melyet az illető ministerium saját ressorfja körében kifejt: legelőször is tehát ezen költségvetést kell figyelemmel átolvasnunk, ha meg akarjuk tudni, miféle intézkedések történnek és terveztetnek földmívelési érdekeink előmozdítására. Kitűnik mindenekelőtt ezen költségvetésből az, hogy levonva az erdőkezelésre, lótenyésztési telepekre, általános culturalis érdekekre vonatkozó összegeket, alig marad ezen tiz milliós költségvetésnél néhány százezer forint a mezei gazdaság direct előmozdítására. Innét magyarázható aztán, hogy sok olyan intézkedés marad el, a mely a legjótékonyabb befolyást gyakorolhatná a mezei gazdálkodásra ; mig más részről nem tartózkodom elismerni azt, hogy az igen t. földmivelés, ipar- és kereskedelemügyi minister ur ezen csekély összeget a lehetőleg czélszerűen igyekszik felhasználni és szép eredményeket képes felmutatni a szakiskolák körül, az állattenyésztés emelésénél, a selyemtenyésztés segélyezésénél, a talajjavítás érdekében a culturmérnöki intézmény által stb, kifejtett nagy szorgalomra és magasfokú szakértelemre valló működése következtében. Az állam semmi körülmények közt sem lehet hivatva a földmívelő osztályt külön pénzsegélyezésekben részesíteni, mert ezt csak a többi osztályok rovására tehetné, a mi sem igazságos, sem méltányos, de még lehetséges sem lenne , mert hol van az a gazdag állam, a mely 2—3 frtos buzaárcsökkenést pénzsegélylyel lenne képes kiegyenlíteni. De t. ház! mig egyrészről az olyan földmívelő osztályt, mely saját talaja kihasználásából és e téren 45