Képviselőházi napló, 1884. II. kötet • 1884. deczember 4–1885. január 14.

Ülésnapok - 1884-46

346 46. országos ülés jfinuáT 13. 1885. arány a termelési többlet és a befektetési költség közt nálunk kedvezőbb és igy az eredmény is kézzelfoghatóbb mint amaz országokban. Vizeink feltétlenül alkalmasak az öntözésre és trágyázó anyagokra gazdag folyóink, akár a havasok kristálytiszta forrás vizét, kisebb folyóink, patakjaim! vizét használjuk fel; az illető érdekelt körök bevonásával, csatornák építésével. — Nagyobb patak és kisebb folyóknál ezen csatornák más czéloknak is meg fognak felelni, ha megszűnik azon érdekellentét, mely eddig gyakran fenforgott, hanem a nagyobb számú termelők közt fennálló érdekközösség teremti meg azokat. Az egyes termelők által létesített hiányos vízvezetékek vagy csatornák csak egyesek által használhatók; a társulatok által egy vagy több birtokos vagy község területének öntözésére már technicailag is helyesebben épített csatornák kellő vízzel rendelkezvén és a malmok ezen csatornák mellé helyeztetvén, nem fog beállani az az eset, mint eddig, hogy a viznek elpocsékolása miatt az esztendő egyik felében áll a malom, mert elpocsékoltatott a viz a rétek öntözésére, mig másrészt nem öntözhető a rét azért, mert bizonyos időben a malom tulajdonosa felfogja a vizet. Ha tehát ily csatornák építése mellett a vizzel takarékosabban járunk, el, akkor három hónapon át az egész rendelkezésre álló vizzel öntözhetjük a réteket és földeket, a fenmaradó kilencz hónapon át pedig a malom többet fog őrölni, mint eddig az egész esztendőn át. E mellett nagyobb patakjaink, kisebb folyamaink a szántóföldek öntözésén kivül tutajozás és hajózásra is lévén használhatók, a csatornázás által nyersterményeinknek tovább szállítására egy olcsóbb és állandó eszköz fog nyújtatni. De még a viz óriási ereje is felhasználható, ke)lő távolságban csatorna-zárak felhasználásával ipar-telepek létesittetvén. Mindezeknek számbavételével én merem állítani, hogy a befektetési költség és a biztosan várható jövedelem többlet közt az arány annyira kedvező lesz, hogy a befektetési költség kamatját és törlesztési hányadot már az első évben is fedezni fogja a jövedelem emelkedése. Ez egyszerű számítással bizonyítható be; az eddigi tapasztalatok szerint a Magyarországon létesített öntözési művek költségei 3 és 30 forint közt ingadoztak, a 30 frt maximalis árba beleértve minden néven nevezendő költséget. — Ha ezen 30 frt legmagasabb költséget veszszük és 10°/°-ra teszszük törlesztését, esik egy katastralis holdra és egy évre 3 frt. Hogy ezt fedezhessük, szükséges, hogy 3 métermázsányi több termelést mutassunk fel takarmányban, mázsáját egy frttal értékesítve. Már pedig eddigi tapasztalásaink azt mutatják, hogy a 3 mázsányi többlet mérsékelten van felvéve és az egy forintnyi értékesítés sem nevezhető magasnak. Még kedvezőbb lesz az arány a jövedelmi többlet és a befektetési költség közt a nagyobb műveleteknél; minél nagyobb valamely csatorna költsége, annál még magasabb arányban nagyobb lesz a terület, mely azzal öntöztetik, hozzájárulnak még ehhez mint mellékjövedelem a hajózási díjak, nemkülönben a mellette létesített ipartelepekben felhasznált vizerő után fizetendő bér után. Azért bizton állíthatom, hogy ily nagyobb műveleteknél még kedvezőbb lesz és biztosabb a jövedelmezőségi eredmény. Áttérve az öntözésről a mezőgazdasági iparágakra, megjegyzem, hogy ezen ipartelepek létesítését nem kívánom attól tenni függővé, vájjon a vizben rejlő úgyszólván ingyenes erő felhasználható-e, vagy más erő hozzájárulásával létesittetnék-e, mert itt csak a létesítés a kérdés. A hol megvan a természetes mozgató erő,Paz használandó fel, a hol nincs meg, ott mesterséges erővel kellend azt pótolni. De szükséges ily telepek általános létesítése. Azt mondám előbb, hogy többet termeljünk és mást is termeljünk, tehát az eddigi egyoldalúan űzött termelést, vagyis a gabonatermelést is fokozzuk, de ne termeljünk csupán egy vagy két czikket mint eddig, mikor ha rossz év volt és ez egy-két czikkbeni termés nem sikerült, nem volt jövedelem; hanem termeljünk ugy, mint Európa mezőgazdaságilag előrehaladott országaiban termelnek, azaz ugy, hogy hat vagy nyolez körülbelül egyenlő magasságú tételből álljon a várható jövedelem ; ha azután egyik ág kevesebbet jövedelmezne, pótolja azt a másik ágnak jövedelmi többlete. Többet és mást termeljünk, ezen más alatt először oly növényeket értvén, melyek csekélyebb területen nagyobb nyers pénzjövedelmet adnak, másodszor a takarmányt vagyis húst, marhahizlalást és tejgazdaságot, harmadszor azon növényeket, melyek ipari czélokra felhasználtatván, mellékjövedelmet hoznak és a mellett nagy takarmánymennyiségeket állítanak elő; legyen most már ez repeze, komló, bor, legyen takarmány és hústermelés, legyen burgonya és répa, mindezen növények és czikkek előállításához és feldolgozásához a gazdasági iparra feltétlenül szükség van. Csakis egy utat ismerek arra, hogy ezen mezőgazdasági műveletek sikerrel űzhetők legyenek : ez a társulás, akként, hogy egy vidék érdekeltjei Összeáll anak és kiválasztván azon növényeket, melyek a vidék éghajlati és talaji viszonyainak megfelelnek, mindenik kötelezi magát, hogy egy bizonyos holdszámú területen azt ter meli és azt a közös erővel felállított gyárba szál • litván, oly átvételi árral megelégszik, mely a szorosan vett előállítási költségnek megfelel, kedvező években aztán a tiszta haszon, a tartalékalapba megszabott százalék levonása után kiosztatik azok közt, a kik terményeket szolgáltak azon arányban, a melyben mennyiséget és minőséget,