Képviselőházi napló, 1884. II. kötet • 1884. deczember 4–1885. január 14.

Ülésnapok - 1884-45

45. országos ülés január 12. 1885. 337 tatunk, hogy mi nem ismerjük a mozgó tökének fontos állami szerepét, sőt ugyanazt teszik a socialdemocraták és anarchisták. T. ház! Ezen vád nem áll. Beszédemből világosan látják, hogy én a mozgó tőkének jelentőségét teljesen elismerem. Törekvésem csak oda irányul, hogy azt valóban gyümölcsözővé is tegyük. Engedjék, hogy három és negyed év előtt mondott beszédem következő szavait ismételjem: Adjuk meg a mozgó tőkének, a mi a mozgó tőkéé, ámde arra kérem önöket, adják meg önök is a fekvő birtoknak azt, a mi a fekvő földbirtoké. (Élénk Jvlyeslés a hal és szélsőbal különböző padjain.) Alig szükséges arra utalnom, hogy a testület nem valami kaszt, melyet korlátok zárnának el a többi testülettől. A testület, nem élvez semmiféle előjogot, abba beléphet mindenki, a ki földet bizonyos maximum hátáráig venni képes, meg levén különben a mód is adva, a mint mondám, arra nézve is, hogy az egyszerű munkás, a takarékos zsellér önálló birtokossá lehessen. Schäffle indítványa azonnal és practice minden akadály nélkül keresztülvihető. Bármi újnak és idegennek látszik is ezen indítvány az első pillanatra — a mit miután tulaj dónképeni nemzeti életünk, azaz nemzeti intézményeink önálló fejlődése tényleg 36 év óta félbeszakadt, némileg természetesnek kell tartanom, (Mozgás) mindazáltal nem hiányzik az elvi összefüggés a magyar agrártörvényekkel. Schäffle indítványa a nélkül, hogy a jelenkornak factoraival ellenkezésbe jönne, meghagyja és megadja a földbirtoknak természetes és jogi jellegét. Az indítvány biztosítékot nyújt arra nézve, hogy a fekvő földbirtok megfeleljen fontos, lehet mondani magas, állami és társadalmi missiójának. A régi korban a privilegisalt nemes osztály tette ezt és igaz oly módon, hogy a privilegisalt osztály hatalmi állása és a földbirtoknak jogi és állami szerepe összevágtak. Nincsen előnyösebb és helyesebb, mint hogy a jelenkorban ezt a helyes democratia szellemében azok testülete vagy társulata tegye, a kik a földnek mívelésével foglalkoznak. Hogy a szőnyegen forgó kérdés Magyarországra nézve életkérdés, ezt a magyar képviselő házban hosszasan bizonyítgatni valóban felesleges nek tartom. De másrészt ismételt felszólalásaim alkalmával sohasem tagadtam a kérdésnek különféle nehézségeit. Ismételten utaltam arra, hogy épen ezen kérdésben felette fontos, hogy minden theoreticus vélemény szigonían ellenőriztessék, a mindennapi élet tapasztalatai, a praxis, a tényleges factorok által. Ismétlem, hogy csak mindnyájunknak pártkülönbség nélkül való vállvetett működése fogja ezen kérdést megoldani. A t. ház talán meg KÉPVH. NAPLÓ. 1884 — 87. II. KÖTET, fogja bocsátani, ha ezúttal lemondok arról is, hogy ezen kérdés megoldásának egyik főfő akadályára rámutassak. Lemondok arról ismételve ráutalni azokra, kik öfszes, hatalmas eszközeikkel azon fáradoznak, hogy ezen égető kérdés elodáztassék vagy, ha lehet, eltemettessék. Bátor vagyok tehát felszólalásomat egy indítványnyal befejezni, melyet a t. háznak és mindenkinek, a kit a kérdés érdekel, szíves figyelmébe ajánlok. {Halljuk! Halljuk!) Indítványom egyszerűen ebben áll, hogy választassák előkészítő bizottság. Ezen bizottság, szakbizottság lévén, ne csupán párt és cabinettactikák szempontjából állittassék össze. Teendői lennének jelesen: először mindazon statistikai adatok megszerzése, melyek ezen kérdés alapos megoldásához okvetlen szükségesek; másodszor, igyekezzék a bizottság az elvi összefüggést régi évezredes agrar-törvényhozásunkkal és a jelen korral létrehozni, régi törvényeinknek üdvös, lehet mondani örökbecsű vívmányait és igazságait az újkor jogos és egészséges vívmányai szellemében valósítani és fejleszteni. Egy szóval e bizottság feladata lenne a követendő agrar-politika fő irányelveit a háznak jelentéstétel végett tárgyalni és tisztába hozni. Nem adtam be ezen indítványomat külön törvényjavaslat alakjában, tettem ezt azon okból, hogy más nálamnál tekintélyesebb parlamentaris tag, talán olyan, kinek politikai állása kevésbbé prononcirozott, mint az enyém — bár nem válnék dicsőségünkre, ha még ilyesmi is akadályt képezne — tegye ezen indítványt magáévá. Ha ezt a ház más pártjainak tagjai tenni vonakodnának, teljes bizonyítványát szolgáltatnák, hogy itt az országházban más párt, mint az antisemita-párt nincsen, mely kellő bátorsággal bir az üdvös reformoknak útját egyengetni, az egészséges haladás és szabadságért küzdeni. (Mozgás és helyeslés a bal és szélsőbal különböző padjain.) Ne feledjük, hogy agrár-törvényhozásunk annak hiányai daczára volt az, a mely ezen nemzetnek létet biztosított. Szívesen bevallom én azt is, hogy ezen törekvés a különböző, ezen hazában élő fajok és felekezetek csendes munkájának, ép ugy mint nyilvános politikai életüknek szüleménye. Valóban itt az ideje t. képviselőház, hogy lerontsuk a minden felekezetek közt való korlátokat s felekezeti és fajkülönbség nélkül egyesüíj'ünk vállvetve ezen nagy és fontos munkához. Kovách László De veletek nem lehet! Simonyi Iván: Valóban ideje, hogy ne tűrjünk tovább oly rendszert, mely tudvalevőleg csak egy faj és egy felekezetnek biztosít gazdaságot, hatalmat. Magyarországnak van csődtörvénye, van váltótörvénye, van bányatörvénye, sőt a legmagasabb 43