Képviselőházi napló, 1884. II. kötet • 1884. deczember 4–1885. január 14.
Ülésnapok - 1884-43
298 43. országos Ülés deezeniber 20. 1884, t. házat, hogy azt mai napon érdemileg nem tárgyalván, a mentelmi bizottsághoz utasítani méltózazon kijelentéssel, hogy ez iránt véleményes jelentését nyújtsa be. (Halljuk! Halljuk!) „Mondja ki a t. képviselőház, hogy mikor országgyűlési képviselő ellen bűn-, vétség, vagy kihágás miatt feljelentés tétetik: az eljáró biró vagy közigazgatási tisztviselő tartozik panaszlottat zárt és ajánlott levélben, térti vevény mellett a tett feljelentésről értesíteni s egyszersmind felszólítani, hogy az ellene emelt panasz — illetőleg vádra nézve, a körülményekhez képest nyolcz és legfeljebb tizenöt nap alatt akár szóval, akár I írásban nyilatkozzék, a mentelmi jog felfüggesz- ! tése végett az illető biró, illetőleg tisztviselő csak az esetben intézhetvén a képviselőházhoz kérést, ha a panaszlott vagy nem nyilatkozott, vagy nem mutatta ki az ellene tett feljelentés alaptalanságát. Ezen határozat az igazság- és belügyininisterek által a bíróságoknak és illetőleg közigazgatási tisztviselőknek ahhozalkalmazkodás végett tudtul adatik." (Helyeslés.) Ajánlom a határozati javaslatot a t. háznak azon ismételt kéréssel, hogy azt a mentelmi bizottsághoz utasítani méltóztassék. (Általános helyeslés ) Horváth Gyula: T. ház! {Halljuk!) Mindenek előtt ki kell hogy jelentsem, hogy én azon indítványt, melyet az előttem szólott t. képviselő ur tett,- alapelveiben teljesen helyesnek tartom és egyáltalában magam is igen szükségesnek látom, hogy a mentelmi jog felfüggesztése e tekintetben követendő eljárást illetőleg, a mely sokszor a legnagyobb zaklatást és üldözést képezi a képviselővel szemben, ily értelemben való módosítás mielőbb keresztüívitessék. De ha az indítványban lefektetett alapelveket helyeslem, igen természetesnek fogja találni a t. ház, hogy ép ezek alapján nem fogadhatom el a mentelmi bizottságnak a fenforgó ügyben beadott határozati javaslatát. (Helyeslés a jobboldalon.) Mert t. ház, a nélkül, hogy a t. előadó urat azon térre követném, hogy egyáltalában oly dolgokat hozzak itt fel, melyek nézetem és véle- j menyem szerint a bíróság hatáskörébe tartoznak \ akár az ítélet kimondásánál, akár annak indokolásánál, egyszerűen csak azt kívánom eonstatálni, hogy a jelen esetben egy képviselő oly ténynyel van vádolva, mely ha nem is megbecstelenítő, de mint mondják, nyereségvágyból eredő bűncselekményt képez, a mi bizonyos foltot vethet annak a képviselőnek jellemére; továbbá eonstatálva van az, hogy e vád nem mostani keletű, hanem ezelőtt 4 évvel emeltetett, igy tehát oly időből származik, midőn arról, hogy ő mint képviselő üldöztessék, egyáltalán szó sem lehet. Azt hiszem ennél- j fogva, hogy ama képviselővel szemben a leg- J nagyobb zaklatást és üldezést az képezné, hogy ha ő elvonatnék és megfosztatnék attól a jogtól, I hogy az illetékes bíróság előtt a maga ártatlanságát kimutassa. (Élénk helyeslés jobbfelöl,) Minthogy én senkit ily irányban üldözésnek és zaklatásnak kitenni nem akarok, azt hiszem, hogy az illető képviselőnek érdekében cselekszem, midőn ugy a jelen esetben kérem, mint minden hasonló esetben kérni fogom a t. házat és indítványozni fogom, hogy az illető képviselő mentelmi joga felfüggesztessék. (Élénk helyeslés.) A mentelmi jog felfüggesztése annál természetesebb t. ház, mert a t. háznak nemcsak az egyes képviselők, hanem a saját prestige-ére is kell vigyáznia s a ház nem lehet menedékhelye oly egyéneknek, kiket, ha képviselők nem volnának, a polgári és büntető törvények szerint meg kellene büntetni. (Tetszés.) Ennélfogva kérem a t. házat, méltóztassék a mentelmi bizottság javaslatát elvetve, az illető képviselőnek mentelmi jogát felfüggeszteni. (Helyeslés a jobboldalon.) Chorin Ferencz: T. ház! Azt hiszem, a helyes sorrendnek szem előtt tartása czéljából a háznak először dönteni kell azon jelentés felett, mely a mentelmi bizottság részéről Papp Elek képviselő ur mentelmi ügyében beterjesztetett és csak ha ezen jelentés sorsa el lesz döntve, határozhat a ház a felett, hogy mi történjék a t. képviselő urak által beterjesztett határozati javaslatokkal. Miután Horváth Gyula előttem szólt t. képviselőtársam a mentelmi bizottság eljárását bonezkés alá vette és bírálat tárgyává tette: legyen szabad nekem általánosságban azon elveket előterjeszteni, a melyek a mentelmi bizottságot jelentése előterjesztésénél vezérelték. A mentelmi bizottság a dolog természetéből kifolyólag, midőn egy ügyben határoz, először is kell, hogy számot vessen azzal, hogy mily álláspontot foglalt el és mily eljárást követett a képviselőház évek óta a mentelmi ügyekkel szemben. Igen természetes, hogy hacsak régebben kifejlett gyakorlatot nem akar egy tollvonással eltörülni a bizottság, a ház által már elfogadott elveket nem tagadhatja meg. A képviselőház gyakorlata szerint kettős szempontból bírálta meg a képviselői mentelmi jog felfüggesztése tárgyában beadott megkereséseket: először megbírálta azt, hogy meg vannak-e azon lényeges kellékek, a melyek szükségesek arra, hogy bárki ellen a bűnvádi eljárás megindittathassék, vagyis vádolva van-e a képviselő egy büntetendő cselekmény elkövetésével, másodszor oly bíróság részéről kéretik-e a felfüggesztés, a mely biróság hatósági körrel bír a cselekmény elbírálására. Ha ezen két előzetes kellék meg volt, akkor annak megbirálásába bocsátkozott, hogy nem foglaltatik-e zaklatás esete az illető képviselő személye ellen. Minthogy
