Képviselőházi napló, 1884. II. kötet • 1884. deczember 4–1885. január 14.

Ülésnapok - 1884-43

43. országos ülés deezember 20. 1SS4. 297 kereséseket az ország törvényhozó testületéhez; miután az eddig gyakorlatban levő ezen eljárás a törvényhozó testület tekintélyével és a szükséges jogbiztonsággal alig összeegyeztethető: indítványozom, mondja ki a ház, hogy jövőre az országos képviselők mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló megkereséseket, ide nem értve a külön hatáskörrel felruházott sajtóügyi vizsgálóbíróktól érkezőket, csak akkor vesz figyelembe, ha azok az elsőfolyamodású kir. bíróságok, vagy érdemleges határozat hozatalra jogosított hatóságok által intéztetnek e házhoz: indítványozom, hogy a ház hívja fel a bel- és igazságügyminister urakat, miszerint a ház ezen határozatának figyelemben tartására az elsőfolyamodású bíróságokat és politikai hatóságokat körrendeletileg utasítják. Pauler Tivadar igazságügyminister: T. ház! Az előttem szólott képviselő ur által tett indítványt határozattá emeltetni azért nem tartom szükségesnek, mert értesülvén azon ügy tárgyalásáról a mentelmi bizottságban, a szükséges intézkedéseket megtettem, (Helyeslés jobbfelöl) hogy az elsőfolyamodású bíróságoknál egyöntetűen oly gyakorlat követtessék, mely az épen most kifejezett kívánságnak megfelel. {Átalános helyeslés.) Minthogy tehát ez iránt az intézkedés már megtörtént s a körrendelet e napokban ki fog adatni a biróságok számára, határozat hozatalát feleslegesnek tartora. (Helyeslés jobb/elől.) Boda Vilmos: A mélyen t. igazságügyminister urnak ezen kijelentését a legnagyobb tisztelettel és örömmel veszem tudomásul; minthogy azonban gyakran megtörténik, hogy a politikai hatóságoktól is érkezik egyes képviselők kiadására vonatkozó megkeresés: az ügyet elintézettnek nem tekinthetem, minthogy a belügyminister urnak is szükséges intézkednie, az pedig ezt eddig nem tette. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Pauler Tivadar igazságügyminister: Miután én részemről az intézkedést megtettem, a belügyminister úrral egyetértőleg a többire nézve is intézkedni fogunk és ez iránt magamat vele érintkezésbe fogom tenni. (Helyeslés.) Irányi Dániel: T. ház! Ugyanazon szándék, mely az előttem felszólalt t. képviselőtársamat és barátomat indítványa megtételében vezette, indít engem is arra, hogy egy rokontartalmú határozati javaslatot terjeszszek a t. ház elé. [Halljuk!) A mentelmi jog czélja a törvényhozás függetlenségének és tekintélyének, illetőleg tagjai függetlenségének, tekintélyének, becsületének és jóhirnevének megóvása. Kiváltság ez kétségkívül, de oly kiváltság, melyet azon czél, a mely végett létezik, eléggé indokol. Azonban mit látunk a gyakorlatban % Azt, hogy a képviselők helyzete bizonyos tekintetben más polgárok helyzeténél, kik nem tagjai a törvényhozásnak, rosszabb, kedvezőtlenebb. Mert mig a közönséges polgár, ha ellene KÉPVH. NAPLÓ. 1884—87. II. KÖTET bűnügyi feljelentés tétetik, az illető vizsgáló bíró elé hivatván, a vádat gyakran ellenbizonyítékok felhozásával eloszlathatja, a minek következtében a bíró a további eljárást megszünteti ésigy a vádlott becsülete csorbát nem szenved, mert a dolog a bíró és közte, illetőleg a vádlott közt és legfölebb egy szűk körben lesz ismeretessé: addig a képviselő, a kit néha boszúból vagy egyéb szintén nemtelen indokból üldöznek, nem lévén feljogosítva, hogy magát AZ illető biró előtt előzetesen igazolhassa, illetőleg a biró nem bírván azon joggal, hogy őt az ellene emelt vádról értesítse, illetőleg felhívja, hogy magát védelmezze: a képviselő, mondom, sokkal rosszabb helyzetben van, mert a biró a képviselőházhoz intézvén a megkereséseket, az ügy a hírlapok utján egyszerre az országban, sőt ha a képviselőnek neve ismertebb, az egész világ előtt tudva lesz. Pedig meglehet, hogy a vádnak semmi alapja nincs, meglehet, hogy ha a biró előzetesen megkérdezi, az illető a panaszt, a vádat tökéletesen eloszlathatja. Én annálfogva szükségesnek tartom t. ház, hogy ezen visszásságnak, ezen bajnak megszüntetéséről gondoskodjunk. Régen foglalkozom ezen tárgygyal, azért engedje meg a t. ház, hogy az orvoslásnak azon módját előterjeszszera, a melyet czélravezetőnek tartok. (Halljuk! Halljuk!) Ha a biró, illetőleg a közigazgatási tisztviselő, a ki előtt valamely képviselő ellen bűn, vétség, illetőleg kihágás miatt feljelentés történik, tartoznék az illető képviselőt a feljelentésről értesíteni és felszólítani, hogy ha tetszik, magát előtte bizonyos határidőn belül igazolhassa, illetőleg nyilatkozhassék akár szóval, akár Írásban és csak azon esetben lenne feljogosítva, illetőleg kötelezve, a mentelmi jog felfüggesztése iránt a képviselőházhoz fordulni, ha a vádlott képviselő vagy nem nyilatkozik, vagy pedig nyilatkozása nem elegendő, hogy az emelt vádat megerőtlenítse, kiforgassa, Ez által azt hiszem, hogy mig egyrészről a jogbiztonságnak elég tétetnék, másrészről a képviselő alaptalan meghurczoltatásänak eleje vétetnék. Mert igaz ugyan, hogy ha alaptalan váddal támadják meg a képviselőt, némely esetben már maga a mentelmi bizottság jelentése nyomán a képviselőház a limine elutasíthatja, más esetben, ha a képviselőház a kiadatást elrendeli, azonban a biró a vádat alaptalannak találja, őt a vád alól fölmenti, de ez néha hónapokat vesz igénybe, az alatt pedig a képviselő becsülete meg van támadva az ország, némelykor az egész világ előtt és sem a felmentés, annál kevésbé az egyszerű elutasítás nem alkalmas arra, hogy jóvátegye azon sérelmet, melyet a képviselő az alaptalan vád következtében szenvedett, meggyógyítsa a sebet, melyet az ilyen vád az ő lelkén ütött. Ehhez képest a következő határozati javaslatot vagyok bátor benyújtani, arra kérve a 36