Képviselőházi napló, 1884. II. kötet • 1884. deczember 4–1885. január 14.

Ülésnapok - 1884-43

296 4*). orsiágot ilés telmi jogának felfüggesztését hozza javaslatba, annál kevésbé, mert azon körülmény, vájjon tartozik-e Simonyi Iván képviselő ur ez esetben felelősséggel és másodszor azon körülmény, hogy vájjon van e összefüggés az ő személye és a büntető-törvénykönyvbe ütköző cselekmény között, kiderítve nincsen. Kérem tehát a t. házat, méltóztassék a mentelmi bizottság jelentését elfogadni és Simonyi Iván képviselő ur mentelmi jogát fel nem függeszteni. Elnök! Miután senki sem kivan a kérdéshez hozzászólani, a mentelmi bizottság javaslata elíbgadtatik és igy Simonyi Iván képviselő urnak mentelmi joga fel nem függesztetik. Következik a mentelmi bizottság jelentése Papp Elek képviselő mentelmi ügyéhen. Szathmáry György jegyző (olvassa a mentelmi bizottság jelentését). Porubszky Jenő, a mentelmi bizottság előadója: T. ház! A tárgyalás alatt levő bizottsági jelentés elég terjedelmes ugyan, mindennek daczára a t. ház engedelmét ki kell kérnem arra, hogy ezen ügyet, mert kissé szokatlan és mert a t. ház méltósága iránti tekintet is megköveteli némileg, terjedelmesebben adjam elő. Papp Elek és Papp Balázs 1870-ben egymás között szerződésre léptek, Papp Elek hitelezői azonban a kikkel később polgári perbe elegyedett, a szerződést koholtnak állították és a bűnügyi vizsgálatot ellenök megindították. Á bűnügyi vizsgálatot a pestvidéki törvényszék, mint delegált bíróság vitte keresztül és azt be is végezte. A megejtett vizsgálat alapján azután nevezett vádlottak hárombirói itélet általa vád terhe alól tárgyi tényálladék hiányában fölmentettek. A félbeszakított polgári peres eljárás 1879-ben újra megindittatván és a polgári bíróság a polgári perben büntethető cselekmények jelenségét látván fenforogni, az 1868: LIV. t.-cz. 10. §a alapján a polgári peres eljárást félbeszakította és az összes periratokat a fenyítő bírósághoz tette át. A karczagi királyi ügyész ismételten már egyszer birói elbírálás tárgyát képezett csalás miatt a fenyítő eljárást megindítandónak véleményezte és a karczagi kir. törvényszék a fenyítő eljárást Papp Elek ellen mégis indította. Időközben Papp Elek orsz. képviselőnek választatván, a vizsgáló biró, ki négy éven keresztül vitte a vizsgálatot és egyebet sem tett, mint vádlottat kihallgatta, Papp Eleknek képviselővé választatása után mentelmi jogának felfüggesztését szorgalmazza. A mentelmi bizottság minden esetben, midőn e ház egy tagja közbtínténynyel, nyereségvágyból elkövetett bíínténynyel vádoltatik, nem késik a ház méltósága érdekében a kiadatást javasolni. Ez esetben azonban a mentelmi bizottság még nem volt azon helyzetben, hogy a mentelmi jog felfüggesztését indítványozza, mert a csalás ama deecembér 20 1884. neme, mely Papp Elek képviselő ur terhére rovatiba büntető-törvénykönyv 368. §-a szerint csupán a magán fél indítványára üldözhető, jelen esetben pedig a vádat az erre jogosítottnak közbelépése nélkül a közvádló emelte, a közvádló tartja fenn s annak daczára, hogy az 1880: XXIV. t.-cz 30. §-a ily esetben a fenyítő eljárásnak azonnali félbeszakítását rendeli el, az eljárást mégis folytatja, a nélkül, hogy a jogosítottak kívánnák, a nélkül, hogy meghallgattattak volna vagy csak jelentkeztek volna is a bíróságnál. A bíró ily esetekben csak akkor járhat el, ha van panaszos és panaszolt. Jelen esetben panaszos nincs, a biró tehát el nem járhat és ha mégis eljár, eljárása törvénytelen, valamint törvénytelen azon megkeresés is, mely az ilykép perbe vont vádlott képviselő kiadatását szorgalmazza. Kérem tehát a t. házat, méltóztassék elfogadni a mentelmi bizottság javaslatát, annál inkább, mert tartozom nyíltan kijelenteni, hogy a mentelmi bizottság határozottan zaklatást lát a jelen esetben. Kérem a bizottság javaslatának elfogadását. (Helyeslés.) Boda Vilmos: T. képviselőház! A mentelmi ügyekre nézve egy általános, elvi jelentőségű" határozati javaslatot van szerencsém a t.hkz) nak benyújtani s elfogadásra ajánlani. (Halljuk! Indokaim röviden a következők: Az országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló megkereséseket a bíróságok a legkülönbözőbb alakban terjesztik a ház elé. Megtörténik igen gyakran, hogy ilyen megkereséseket a törvényszék fenyítő osztálya, más esetben a vizsgálattal megbízott törvényszéki biró vagy járásbiró, ismét más esetben, minthogy az 1871: XXXI. t.-cz. 6. §-a értelmében vizsgáló birokul jegyzők is kirendelhetok, mint a fenforgó esetben is, a megkeresést a jegyző, sőt igen gyakran az aljegyző írja alá. Én, t. ház, ezen eljárást nem tartom összeegyeztethetőnek a ház méltóságával, tekintélyével, de másrészt a képviselői jog biztonságát is veszélyeztetve látom. Ezen meggyőződésemből kifolyólag nem késtem ez irányban a mentelmi bizottsághoz egy indítványt terjeszteni be. A mentelmi bizottság azonban azon indokból, mert magát önálló indítvány tételére jogosítottnak nem tartja, indítványomat elvetette. Én tehát most ez ügyet a t. ház elé hozom és bátor leszek határozati javaslatomat felolvasni {Halljuk! Olvassa.) „Határozati javaslat.Tekintve,hogy az elsőfolyamodású bíróságok rendezéséről alkotott 1871 : XXXI. t.-cz. 6. §-a értelmében vizsgálóbirókul a bíróságoknál alkalmazásban levő jegyzők iskinevezhetők, tekintve, hogy a törvény ezen rendelkezése folytán igen gyakran azon visszás helyzet fejlődik ki, hogy birói minőséggel nem biró egyének intéznek a képviselők mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló meg-