Képviselőházi napló, 1884. II. kötet • 1884. deczember 4–1885. január 14.

Ülésnapok - 1884-41

4i. országos ülés A'-cxeinbur 18. 1884. 281 osztrák vasutak kocsiszámát és saját magunkét összehasonlítva, kivéve az osztrák-magyar vasútnak kocsijait, melyre nézve egyébiránt azt is szívesen beismerem, hogy igen jól van igazgatva és teljes elismerést érdemel. Ha összehasonlítjuk a mozdonyok számát, azok is többet futnak a magyar államvasutak vonalain, sőt többet tulajdonkép mint helyes, nem elég idő van arra, hogy kihűljenek, hogy megtakarittassanak, hogy kiigazittassanak és némely vasúti rendetlenségnek és talán baleseteknek is részben ez az oka, ugy hogy én egyik főfeladatomnak tartom mind a mozdonyok, mind pedig a waggonok számát a kellő mértékre emelni. Anynyival inkább t. ház, mert ingyen nekünk nem adnak waggonokat, azokat, melyeket mi külföldről hozunk, drága pénzen fizetjük, most ugyan nem olyan drága mint 2—8 évvel ezelőtt, midőn nagyobb volt a forgalom és nehezebb volt waggonokat kapni, azonban a jelen évben is 1.200,000 — 300,000 frtot adtunk ki waggonok bérlésére, ez azt gondolom nem helyes és erre nézve orvoslást is fogok keresni. T. képviselőtársam egyébiránt tagadhatlanul mondott olyanokat, melyeket szívesen aláírok magam is. Figyelmeztetett arra, hogy nem kell túlságos merev centralisatióhoz ragaszkodni, teljesen aláírom. Azt hiszem, hogy már tettem is a tekintetben, hogy a forgalmi igazgatóságoknak hatáskörét szaporítottam. Tisztában kell lenni a felől, hogy mi az, a mit a központ ki nem adhat kezéből és mi az, a mit, ha a központ kiad, vidékről, közelről helyesebben lehet elintézni, mint különben. A mit nem lehet kiadni, az a mi a forgalmi politikára, tarifatételekre, szerződésekre, repraesentatióra, sőt még maguknak a vonatoknak menetére is vonatkozik, mert azoknak combinálva kell lenniök, (Helyeslés) nem az egyes igazgatóságok felfogásához, hanem az összes hálózathoz képest, valamint a magyar államvasutaknak a többi vasutakkal való viszonyát, ezeket nem lehet kiadni és nem lehet kiadni a magasabb rangú hivatalnokok fegyelmi ügyeit, kinevezését; mindezeket a központból kell igazgatni. De az apró pályafentartási ügyeket, apró építkezések és berendezések, azokkal óhaj tom, hogy ne terheljék a központot, hanem intézze el minden vidéki igazgatóság saját felelőssége alatt. Ez a czél és itt épen a helyes utat a centralisatio és decentralisatio közt találni, ez a feladat és abban én szívesen nyújtok kezet. (Helyeslés.) Ezek után t. ház, legyen szabad igen röviden reflectálni arra, a mit Szalay Károly t. képviselő ur felhozott a zákány-dombóvár báttaszéki vasutat illetőleg. Ezen vasutat illetőleg, a mint méltóztatik látni, egy öt évi eyelusban teljesítendő munkálatok sorozatára van egy bizonyos összeg, mint első évi részlet felvéve. T. képviselőtársam azt nem tartja helyesnek, hogy öt évi munkára tegyünk KÉPVH. NAPLÓ 1884 — 87. II. KÖTET. költségvetési előirányzatot, mert nem lehet tudni majd a végén, mi lesz a vasnak, napszámnak, fának az ára? Hát hiszen azt nem vonom kétségbe t. ház, hogy ha egyenesen a mostani legközelebbi munkára teszünk esak számítást, akkor az inkább közelíti meg a valóságot, mint hogy ha évek hoszszú sorára készítünk programmot. De akkor méltóztassék megengedni nekem, egyetlen egy nagy munkára sem lehet költségvetési előirányzatot csinálni, mert ilyen nagy munkát nem lehet csak ugy — mint a német mondja „ini Handumdrehen" — megcsinálni, az évek sorát veszi igénybe és e végből áttekintéssel kell bírni nemcsak a kormánynak, de főleg a háznak, hogy minő kiadások fognak az első befektetés után még szükségeltetni. Egyébiránt oka van annak, hogy nem oly hirtelen kívánjuk ezen munkálatokat keresztülvinni, az tudniillik, hogy a vasutakkal fennálló szerződéses viszony olyan, mely azt eddig szükségessé nem teszi. Különben pedig én nagyon jól ismerem azon vasút fontosságát, nagyon jól tudom, hogy különösen kiépíttetvén Báttaszéknél a dunai hid, a mi okvetlenül a jövő kérdése s nem nagyon sok idő múlva meg fog történni, ez lesz az egyik főirány kelet és nyugat közt, az erdélyi részek Nagyvárad, Szeged és az arlbergi pálya közt. Ezen pálya fontosságát beismerem, azért kellett elsőrangúvá építeni. De nem szükséges tulonnan-túl sietni a kiadásokkal, már csak azért sem, hogy egyszerre nagy megterheltetést ne hozzon magával. A mi pedig a felemlített vasúti irányt illeti, mely a buda-pécsi vasútnak folytatását igényli Szlavónia felé, ez oly kérdés, mely tárgyalás alatt van. Méltóztassék nekem megengedni, hogy ezt illetőleg most ne szóljak. Fontosságot minden esetre tulajdonítok neki, de vannak concurrens irányok.is, tehát nem kívánok e tekintetben érdemlegesen nyilatkozni. Azt hiszem, hogy a mondottakban ráutaltam nem annyira arra, mennyire correctek a budgetbe felvett tételek, erre nézve csak azt hoztam fel, hogy számításaim statistikai alapon nyugszanak és hogy az eddigi fejlődés proeessusa e kiadások szükségét indokolja, de ráutaltam minden esetre ai*r.ä,.hogy azon megtámadás, mely ezen irányban felhozatott, nem alapos és én ezek után kérem a t. házat, méltóztassék a tételt ugy mint előirányoztatott elfogadni. (Élénk helyeslés johbfelől.) Bottlik Lajos: Félremagyarázott szavaim helyreigazítása végett kérek szót. Ha méltóztatik megengedni, hogy ezen kérdések tüzetesebben vizsgáltassanak meg, akkor bátor leszek azokra bővebben kitérni; ha pedig azt nem méltóztatnak megengedni, fel fogom használni az első alkalmat, hogy a minister ur válaszára érdemileg kitérjek. (Más alkalommal!) Mégis tartozom magamnak azzal, miután azt méltóztatott mondani, hogy könynyen dobálok a számokkal, könnyen tehetem, mert 3G