Képviselőházi napló, 1884. II. kötet • 1884. deczember 4–1885. január 14.

Ülésnapok - 1884-41

SjgQ 41 országos illés deczember 18. 1884 tási költségek az összes német vasutaknál kilométer enkint tettek 602 frtot, az osztrák-magyar államvasutaknál kilométerenkint átlag 468 frtot, a magyar királyi államvasutaknál 344 frtot. A pályafelügyeleti költségek következőleg állottak ugyanazon évben: az összes német vasutaknál 3,280, az osztrák-magyar vasutaknál 1,969, a magyar királyi államvasutaknál 1,728 frt. A forgalmi és kereskedelmi szolgálatnak kiadásai ugyanazon években ugyanazon vasutaknál voltak 3,044 frt, 2,071 frt, 1,836 frt, a mííhelyi szolgálatnál 3,066 frt, 2,042 frt és 1,713 frt. Ezen adatokból méltóztatnak látni, hogy a magyar vasutaknál nem volt akkora kiadás, mint amazoknál. De azt is elismerem, hogy magában a regie-kiadásoknak összege nem fejti meg még az egész kérdést. Az a kérdés, minő viszony van a forgalom és a regie-kiadásokközt?Lehet valamely vasútnál a regié kiadás nagy, ha a forgalom nagy és igy a vasútnak nagy jövedelme van. Nagyon kell tehát vigyáznunk, miképen bánjunk a számokkal, (ügy van ! a jobboldalon.) Folytathatnám a számadatokat még tovább is, de nem kívánom a t. ház figyelmét túlságosan igénybe venni. (Halljuk! Halljuk!) Csak az 1883, évre vonatkozólag hozom fel ugyanazon adatokat, 1883 ban az általános igazgatási kiadások voltak: a német vasutaknál 617 frt, az osztrák-magyar vasutaknál átlag 455 frt, a magyar királyi államvasutaknál 316 frt. A pályafelügyeleti és fentartási költségek a német vasutaknál 2,375 frt, az osztrák-magyar vasutaknál 1,853 frt és a magyar királyi államvasutaknál 1,699 frt. A forgalmi és kereskedelmi szolgálat tett ugyanazon vasutaknál 2,601, 1,891 és 1,296 frtot. A vonalmozgósítás és nmhelyi szolgálatnak kiadásai 2,264, 1,674 és 1,182 frt. Ezen adatokból méltóztatnak látni, hogy a magyar államvasutak kiadásai elég acceptabilisak. (Helyeslés a jobboldalon.) A kérdés nagyon fontos s én azt különböző oldalról kívánván magam előtt tisztába hozni, a másnemű adatokat összehasonlítottam a percentualis adatokkal és ezekből az sült ki, hogy nem mondhatom ugyan, hogy kisebbek, habár hiszem, hogy később kisebbé fognak válni, viszonylag az elérendő jövedelemhez a regiekiadások, de az nem mondható, hogy más vasutakéval össze ne volnának'hasonlíthatók. Egy-egy kis vasút, 10—15—20 mértföldnyi, egy vezérigazgatóval, igazgatósággal, titkárral, műhelyszolgálattal, eo ipso, mert kicsiny, nagyobb kiadással kell hogy birjon, mint egy nagy vasút. De nem a végeredményben, hanem a percentekben, melyet az összes jövedelemből a regiere kell fordítani, rejlik a megoldás kulcsa. Itt van a kezemben még egy másik összeállítás. (Halljuk! Halljuk!) Itt össze vannak hasonlítva a kiadások statistikai egységek szerint más vasutcsoportok 1882. évi kiadásaival az 1882. évi német vasút | társulati statistikai adatok alapján. Ebben percem tualis tételek vannak. A német állami vasutaknál alkalmazottak és napibéresek együttesen kilométerenkint 9 percentbe kerülnek a jövedelmébe. Az általános igazgatási költségek kilométerenkint 1,402, kocsitengely-kilométerenkint 0'50, a személyi és dologi kiadások 79*2, egyéb üzleti kiadások 20*8 részt vesznek igénybe. így van ez keresztülvive a többi vasutaknál is. Ha figyelünk, arra az eredményre jövünk, hogy a magyar államvasutak igazgatása viszonylag nem túlságos. (Helyeslés a jobboldalon.) A pályafelügyelet és fentartás, a forgalmi és kereskedelmi szolgálat és a többi kiadások vannak egymás mellé állítva, a melyek állításom valódisága mellett bizonyítanak. Azonban nem kívánom a t. ház figyelmét e száraz adatokkal igénybe venni, hanem azon állításával szemben a t. képviselő urnak, hogy a magyar államvasutak igazgatási költsége nagyon sok, azt mondom, hogy sok, de hiszem, hogy idő folytán ez apasztható is lesz. Minthogy azonban nem tudom azon fogantyút, a melylyel a t. képviselő ur a levonásokat és törlesztéseket indítványozza, s minthogy az összes forgalmi viszonyoknak, a statistikai és zárszámadási eredményeknek tekintetbe vételével állapíttattak meg azon tételek, a melyek a budgetbe fel vannak véve, kérem a t. házat, hogy azokat, ugy a mint vannak, megszavazni méltóztassék. (Helyeslés.) A t. képviselő ur felhozta, hogy nem használjuk kellőleg ki a waggonokat, pedig nincs elég kocsink. A magyar államvasutak hálózata volt 1884. év elején 2,500 kilométer, 1885. év kezdetémpedig lesz 4,200 kilométer. Ezen vasuttesten rendelkezésünkre áll 15,000 és néhány száz kocsi. Bottlik Lajos: A kocsik száma 15,167! B. Kemény Gábor, közmunka- ós közlekedési minister: Elfogadom ezt is, de azon rectificatiót teszem hozzá, hogy ebben 2,000 kölcsönkocsi is foglaltatik. Bottlik Lajos: Nem foglaltatik benne. B. Kemény Gábor, közmunka és közlekedési minister: Egyébiránt, ha igy is lenne a dolog, méltóztassék a t. háznak megítélni, hogy 17,000 kocsi egy 4,200 kilométeres pályán sok-e, vagy kevés. Azt hiszem, hogy bármerre, ha keresünk hasonló hosszúságú vasutat, azt fogjuk találni, hogy nagyon kevés van. Egyébiránt itt már más adatra is kell figyelemmel lenni, talán nem használjuk ki elég jól ezeket. Itt vannak az egybeállítások, hogy menynyire használják ki kocsiainkat és ebben már bátor vagyok megjegyezni, hogy a körülöttünk levő vasutak közül az egy osztrák-magyar társulatot kivéve, a mely koesiait valamivel jobban használja ki, a többieknek kocsiai mind jóval kevesebbet futnak, mint a magyar államvasutéi. Igy áll a kérdés az összes németországi és