Képviselőházi napló, 1884. II. kötet • 1884. deczember 4–1885. január 14.

Ülésnapok - 1884-41

41. országos Ülés áeczember IS. 1884. ^79 Arra kérem tehát a t. minister urat, szíveskedjék e tekintetbeni szándékáról felvilágosítást adni. Még egy kérésem van a t. minister úrhoz. Kétségtelen dolog, hogy a vasúti politikának egyik követelménye az, hogy a központot a távolabb vidékekkel a lehető legrövidebb utón kapcsolja Össze. A duna-drávai vasút hivatva van legalább egy részben közvetíteni a főváros és felső Szlavónia közt az egyenes összeköttetést. Erre nézve csak az imént merültek fel hirek, a melyek szerint magánosak által helyi érdekekből egy vasút szándékoltatik építtetni, a déli vasút szent-györgyi állomásától a dombovár-zákányi vasút kutasi állomásán keresztül Barcsig. Ha ez bekövetkeznék, akkor a legtermészetesebb összeköttetésnek, ha nem is örökre, de minden esetre hosszú időre vége lenne. Én tehát kérem a t. minister urat, hogy ha ezen kérdés tárgyalás alá kerül a ministerium kebelében, méltóztassék figyelembe venni azt a körülményt is, melyet említettem, a budapestszlavoniai összeköttetést s ennek tekintetbe vételével szíveskedjék azután intézkedni. Elnök! T. ház! Szólásra senki sincs feljegyezve. Ha tehát szólni senki sem kíván, a vitát bezárom. B. Kemény Gábor, közmunka- és köz lekedésügyi minister: T.ház! Legyen szabad egynémelyeket megjegyeznem azokra, a miket a vasutakra és vasúti politikára vonatkozólag az előttem szólt képviselő urak elmondtak. (Halljuk!) Bottlik t. képviselő ur nagyon könnyen bánik a számokkal, nagyon könnyen czáfol, talán még könnyebben állít. Nagy határozottsággal mond bizonyos összegeket lehúzhatóknak, holott azoknak valódi részletes indokolását nem hallottam. Hogy számokkal könnyen bánik valaki, a ki sokat foglalkozik azokkal és foglalkozott, mint a t. képviselő ur, a ki köztudomás szerint egyik jelentékeny vasútnak vezérigazgatója volt, azt nagyon természetesnek találom. De maguknak a számoknak odavetése még magában nem bizonyítás. Bottlik t. képviselőtársam legelőször is az államosítás kérdését hozta fel. De nézetem szerint önmagát e kérdést sem azon világításból fogta fel, melyről való felfogást én helyesnek tartok. Az államosítás legelőször is nem a vasút jövedelmezősége szempontjából történik, hanem a forgalmi politika tekintetéből. És ha ez a fődolog, akkor még az is lehetséges volna, a mit nem emlékszem, hogy mondottam volna, hogy drágább a magyar államvasutak igazgatása, mint más vasutaké. Én ugyan nem ezt mondottam, hogy drágább, hanem csak azt, hogy drága, mert nagy apparátus kell hozzá, de mondom, még ha igy is állana a dolog, még akkor is az említett szempontból helyesnek vélném bizonyos vonalak államosítását. {Helyeslés jőbbfelöl.) Méltóztassék emlékezetébe hozni t. ház, hogy a forgalmi politikai irányzatnál, mely az államosításban benne rejlett, első kérdés volt a Budapestről délkeletre való összeköttetést megszerezni, ennek esett áldozatul a keleti vasút s ezért volt szükséges kiépíteni a rákos-újszászi vonalat. Jelenleg megvan a budapest-predeali rész, mely hogy délkeleti kereskedelmünket dominálja, azt senki kétségbe nem vonja. Második kérdés volt a Fiúméval való összeköttetés. Itt egy része a vonalaknak kicseréltetett, megvásároltatott, más rész államosittatott és jelenleg a budapest pécsi vasút illető szakaszát kivéve — melyre nézve ugyanazon tarifaalap kötelező, t. i., hogy elfogadta a magyar vasutak által behozott tarifa-tételeket — az egyenes összeköttetés Fiúméval biztosítva van. A harmadik nagyobb fontosságú irány, melyre nemzetközi szerződés is utalt, a budapest-zimonyi vonal, melynek fontossága csak később fog kitűnni, ha teljesen kiépíttetik és a Balkán félszigeti tartományokkal a forgalom megnyílik. Negyedik a budapest-bécsi vonal és e tekintetben is ismeretesek lévén a tények a ház előtt, ugy hiszem, nem szükséges azokat részleteznem. Csak annyit mondok, hogy a befolyás a magyar államvasutak részére biztosítva van. További összeköttetés a budapest-boroszlói, melyre nézve, a mennyire csak lehet, biztosítva van a befolyás. A keleti és északkeleti összeköttetések nem fognak ezen mérvben rendelkezésünkre állani, azon helyzetnél fogva, melyben Magyarország, mint continentalis ország, más államok közé beékelve van; mindamellett is állítom, hogy e tekintetben is már igen jelentékeny forgalmi politikai befolyásunk van. És t. képviselőtársam határozott tagadásával szemben ép oly határozottsággal állítom, hogy tarifa-ügyekre vonatkozó határozott befolyása a jelzett főirányokban a magyar államvasutaknak biztosítva van. T. képviselőtársam bizonyos adatokat előhozva, jelezte, hogy mily drága a magyar államvasút igazgatása. A mig ily átmeneti viszonyban vannak a magyar államvasutak, nem is állítom, sőt fel sem tételezhető, hogy olcsón igazgattatnának. Egyébiránt számokkal szembe számokat. (Halljuk.') Nekem szintén statistikai adatok vannak a kezemben. íme itt van a német vasut-egylet által évenkint kiadott statistikai füzetek táblázata. Ebben össze van állítva valamennyi német, osztrák vasút és a magyar királyi államvasutaknak mind bevételi, mind kiadási valamennyi ágazata 1873-tól 1883-ig. Kész vagyok egyes tételeket felhozni, melyekből kitűnik, hogy a magyar államvasutak igazgatása ezen időszakban nem drágább, mint más hasonló viszonyok közt levő vasutaké. Például, hogy részletekbe menjek — nem fogom a t. házat egyes adatokkal hosszasan terhelni — (Halljuk! Halljuk!) 1873-ban az általános igazga-