Képviselőházi napló, 1884. II. kötet • 1884. deczember 4–1885. január 14.

Ülésnapok - 1884-41

£74 41. országos ülés deezember 18. 1884. balfelől.) A mely uralkodó alkotmányt oetroyal alattvalóira, azon kezdi, hogy elismeri a budgetjogot. Hogy ez annyira eminens joga a képviselőház törvényhozásának, akkor felette fontos, hogy a budget-jog gyakorlata a legszigorúbban és a leglelkiismeretesebben megtartassák. (Helyeslés a szélső balfelől.) Mi a formája a budget-jog gyakorlásának? vagy ugy szokás költségvetéseket megállapítani, hogy a ház ad a kormánynak a benne helyezett bizalomnál fogva pausális összeget, mondván, hogy kormányozza az országot ? Es nem az-e a szokás, hogy tételről tételre kivan előterjesztést és tételről tételre csak akkor szavazza meg az összegeket, ha azokat kellőleg megvizsgálta ? Kérdem a t. képviselőházat, meg van-e a felől győződve, hogy a Dunaszabályozás múlhatatlanul szükséges-e? Én ismétlem, hogy a t. ház arról meggyőződve nem lehet, mert nincs azon állapotba helyeztetve, hogy magának arról kellő, alapos meggyőződést szerezhessen. És, ha a t. ház tagjai nem birnak kellő felvilágosítással magára a dolog érdemére nézve, akkor azt kérdem, szabad-e belemenni a dologba? Méltóztassék meggondolni, mily hordereje lesz annak, ha ezen 600,000 frtot, mely első részletnek van nevezve, megszavazni méltóztatik? Az lesz az eredménye, hogy a t. ház engagirozni fogja magát a törvényjavaslat elfogadására, e megszavazásnak nem lesz kevesebb jelentősége, mint az, hogy a törvényjavaslatot magát általánosságban, elvben elfogadja. — Méltóztassék meggyőződve lenni, hogy a t. kormány hivatkozni fog arra a meghozandó eiőleges határozatra, hogy azt ugy fogja előadni, hiszen a kérdés elvileg már el van döntve, a képviselőház elvileg már elfogadta a szabályozást. Méltóztassék hasonló esetekre visszaemlékezni. Igen sokan, a kik szeretik a munkának könnyebb végét fogni, kik beérik azzal, hogy a ministerium proponálj a,tehát megszavazzuk azt fogják mondani, minek törjük fejünket ezen a dolgon, a budget-tárgyaláson a dolog érdemileg elfogadtatott, j erünk tovább, szavazzuk meg a részleteket. így fog letárgyaltaim ezen nagyfontosságú törvényjavaslat, a legfel ületesebb eljárással fog belemenni az ország oly míveletbe, mely nem akarom állítani, hogy ugy lesz, de a dolog természetében fekszik, hogy nem 17 millióba fog kerülni, de három—öt annyiba. Ismerjük az ily dolgok természetét. Méltóztassék emlékezni a Tiszaszabályozásra, hogy hányszorosan lett kiadva azon összeg, mely kezdetben, mikor a Tiszaszabályozással foglalkozott az ország, mint annak költségvetése előirányoztatott. Ha tehát a t. ministerur nézetem szerint egyáltalán nem indokolta vonakodását, de mégis persistál abban, hogy a. 600,000 frt megszavaztassák, kénytelen vagyok azt hinni, hogy a t. minister ür bele akarja ugratni a t. házat abba, hogy előlegesen anticipálja és szavazza meg a törvényjavaslatot. B. Kemény Gábor, közmunka- és közlekedésügyi minister: Nem szükség! Mocsáry Lajos: Azt méltóztatott mondani, nem szükség — akkor absolute semmi indoka nincs a minister urnak, hogy ne egyezzék bele a tétel függőben tartásába. A póthitelekkel való gazdálkodás, a mint bátor voltam említeni, nem jár a legkisebb inconvenientiával, tehát nincsen absolute oka reá és ha mégis persistál rajta, hogy megszavaztassák, akkor méltóztassék megengedni a t. minister ur, az egyedüli ok csak az lehet, hogy ambitionálja azt, hogy a mit egyszer beleirt a költségvetés előirányzatába, az onnan el ne távolittassék, hanem feltétlenül elfogadtassák. Ilyent ambitionálni egyáltalán nem jogosult. Mert abban, hogy a képviselőház valamely tételt a költségvetésben megváltoztat, abban én a kormányra nézve a legkisebb compromissiót nem találom. Én azt hiszem, hogy a t. minister urnak ily ambitióit, szeszélyeit — mert nem egyéb most már, mint szeszély respectálni sem a képviselőház, sem a saját pártja nem tartozik. És ha mégis respectáltatik, akkor méltóztassanak megbocsátani, csak azt bizonyítja, hogy a képviselőház többsége előtt fontosabb consideratio az, hogy a ministernek minden ambitiója, legkisebb szeszélye is teljesittessék, fontosabb az, hogy föltétlen engedelmességet tanúsítson iránta, mint az, hogy ne sértsen meg egy lény eges formát, mely az alkotmány egyik atributuma. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Újonnan is ajánlom határozati javaslatomat elfogadásra. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Lukács Béla előadó: T. ház! Kénytelen vagyok pár szót szólani Mocsáry Lajos képviselő urnak azon vádjára, mely szerint a pénzügyi bizottság eljárását ezen pontra vonatkozólag felületesnek bélyegezte. Magáról a tárgyról bővebben nem szükséges szólanom, mert hiszen az eléggé tisztán áll a t. ház előtt. Egyszerűen arról van szó, hogy egy költségvetési tétel, egy bizonyos összeg állíttassák be a költségvetésbe, melyre vonatkozólag a minister ur kijelentette itt a ház előtt, hogy ha az illető törvényjavaslat, mely már a háznak szakbizottsága által tárgyaltatott és elfogadtatott részleteiben is, a házban el ne fogadtatnék, akkor ezen összeg nem lesz felhasználva; ha pedig netalán annak egyes részeit felhasználni kívánná, akkor külön előterjesztést fog tenni. Én ismétlem, itt tisztán formai, alaki eljárásról van szó. (Közbeszólás a szélső baloldalról: Mi is azt mondjuk! Azt is meg kell tartani!) És én nem találok benne alkotmánysértést, semmi olyat, a mi a budget-joggal ellenkeznék. A mi a képviselő urnak azon vádját illeti,