Képviselőházi napló, 1884. II. kötet • 1884. deczember 4–1885. január 14.

Ülésnapok - 1884-41

?>72 *!• országos ülés deczember IS. 1S84. a Duna mégis ott fog maradni és igy a ködtől ez által megmentve az a vidék nem lesz. A másik, a mit megjegyezni akarok, az, hogy igaz, hogy a csallóköziek óhajtják a Duna­szabályozást, de ugy, ha tudják, hogy miként sza­bályozzák és esak azon esetre óhajtják e szabá­lyozást, ha látják, hogy az érdekeiknek megfele­lőleg fog keresztülvitetni. Azért én pártolom Mocsáry t. képviselőtársam javaslatát, mely szerint az illető tétel ne szavaz­tassák most meg. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Elnöki T. ház! Szólásra senki sincs fel­jegyezve. Báró Kemény Gábor, közmunka- és közlekedési minister: Legyen szabad igen röviden előadnom azt, hogyan került ezen 600,000 frtnyi tétel a költségvetésbe. Magam is azt óhajtottam volna, hogy az erre vonatkozó törvényjavaslat és előterjesztés hama­rább lett volna készen és miután az már elfogad­tatott, a szabályozásra első részletként szükséges összeg csak azután vétetett volna fel a budgetbe. Nem tagadom, ekként meg lett volna alakilag is a teljesen correct eljárás; hanem az volt az eset, hogy akkor már készen volt a törvényjavaslat és kezemben volt, midőn a pénzügyi bizottságban a költségvetés tárgyaltatott, de a törvényjavaslatot a háznak be nem mutathattam, a ház nem utasít hattá azt sem az egyik, sem a másik szakbizott­sághoz. Szó volt arról, hogy miként lehetne az ügyet keresztülvinni ugy, hogy ne kelljen abban kétszer külön határozatot hozni. Határozottan kijelentem, hogy én a 600,000 frtnyi összeg felhasználását nem kívánom igénybe venni, ha az erre vonatkozó törvényjavaslat talán nem fogadtatnék el; de abban az esetben, ha az elfogadtatik, nem szeretnék külön póthitellel lépni a ház elé. így értettem én az előirányzatot. Az nem szenved kétséget, hogy az esetben, a mit fe Ítészek, hogy nem fog bekövetkezni, hogy az a szabályozási terv nem fogadtatik el, mégis szükséges lesz bizonyos kisebb összeget a felső Dunánál eszközlendő legsürgősebb munkálatokra fölvenni, ugy mint ez évek óta mindig történt. Azt értem és igen természetesnek találom, hogy a felső Duna szabályozásáról szóló törvényjavaslat tárgyalásába most nem akarnak a képviselő urak belebocsátkozni; de ha most a nevezett tételt füg­gőbentartani méltóztatnak, mig az arra vonatkozó törvényjavaslat elfogadtatik, az esetben külön előterjesztést kell íenni és ugy kell beiktatni a tételt a költségvetésbe. En a kétszeres munkát egyszerre akartam végezni és elfogadtam a pénz­ügyi bizottság által ajánlt módot, azért volt már felvéve a 600,000 frt a költségvetésbe és én kérem, hogy azt a t. ház megszavazni méltóztas­sék. (Helyeslés jobbfelöl.) | Elnök: Szólásra senki sem lévén feljegyezve, a vitát bezárom. Az előadó ur kivan szólni. Lukács Béla előadó: T. ház! A közle­kedési minister ur kijelentette, hogy az előirány­zott 600,000 frtnyi összeget azon esetben, ha az illető törvényjavaslat elfogadtatni nem fog, nem fogja felhasználni. Ezen kijelentést a pénzügyi bizottságban is megtette és a pénzügyi bizottság a minister ur ezen kijelentése alapján vette be az összeget, még pedig a következő indokokból. Nem zárkózott el a bizottság az elől, a mint jelentésében is kiemelte, hogy alakilag kifogásol­ható az, hogy az illető törvényjavaslat még nem fogadtatott el, illetőleg akkor még a ház elé sem volt terjesztve; azonban a póthitelekkel való gaz­dálkodás elkerülésének szempontjából helyesebb­nek tartotta, hogy az előirányzott összeg meg­szavazását javasolja a háznak, annyival is inkább, mert akkor még tudni nem lehetett, hogy a költ­ségvetés tárgyalása alkalmával az illető törvény­javaslat el lesz-e fogadva vagy sem. Nem vonom kétségbe t. ház, hogy ez alakilag kifogásolható, de tán még sem képez oly eljárást, mit azon szó­val lehetne illetni, melyet Hermán Ottó képviselő ur használt, hogy t. i. alkotmányellenes. Mert hiszen egyszerű formai dologról van szó és a pénz­ügyi bizottság egyszerűen a póthitelekkel való gazdálkodást akarta korlátozni. Azt hiszem t. ház, hogy a minister urnak azon kijelentése után, hogy az összeget felhasználni nem fogja, ha az illető törvényjavaslat meg nem szavaztatik, kérhetem a pénzügyi bizottság részé­ről, hogy az előirányzott tételt, mely e szerint tisztán formai jelleggel bir, a költségvetésbe fel­venni méltóztassék. (Helyeslés jobbfelől.) Mocsáry Lajos: Nagyon sajnálom, hogy sem az előadó ur, sem a minister ur nem hajlandó hozzájárulni ahhoz, hogy ezen tétel kimaradjon, daczára annak, hogy mindketten elismerték, hogy alaki tekintetben valóban kifogás alá esik. E vo­nakodás folytán méltóztassék a t. ház megengedni, hogy azokra, a mik határozati javaslatom ellen felhozattak, néhány rövid észrevételt tegyek. ('Halljuk!) Én, a miket hallottam, azok után sem akarok belemenni a kérdés tárgyalásába. A mint kijelen­tettem, miután az ügy még tárgyalva nem volt, határozott véleményem arra nézve, hogy kell-e vagy nem kell, elkerülhető-e, vagy nem a szabá­lyozás — nincs. És ezen nézetem nem változott még azon szép beszéd után sem, melyet Sághy Gyula képviselőtársam egyenesen a dolog érde­mébe belemenve előadott. Elmondá, hogy ilyen vagy amolyan szükséges a Duna szabályozása, fejtegette különböző oldaláról és ebbeli hevében annyira ment, hogy már nemcsak a tételt, hanem a ház asztalán lévő törvényjavaslatot is elfogadta.

Next

/
Thumbnails
Contents