Képviselőházi napló, 1884. II. kötet • 1884. deczember 4–1885. január 14.
Ülésnapok - 1884-41
?>72 *!• országos ülés deczember IS. 1S84. a Duna mégis ott fog maradni és igy a ködtől ez által megmentve az a vidék nem lesz. A másik, a mit megjegyezni akarok, az, hogy igaz, hogy a csallóköziek óhajtják a Dunaszabályozást, de ugy, ha tudják, hogy miként szabályozzák és esak azon esetre óhajtják e szabályozást, ha látják, hogy az érdekeiknek megfelelőleg fog keresztülvitetni. Azért én pártolom Mocsáry t. képviselőtársam javaslatát, mely szerint az illető tétel ne szavaztassák most meg. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Elnöki T. ház! Szólásra senki sincs feljegyezve. Báró Kemény Gábor, közmunka- és közlekedési minister: Legyen szabad igen röviden előadnom azt, hogyan került ezen 600,000 frtnyi tétel a költségvetésbe. Magam is azt óhajtottam volna, hogy az erre vonatkozó törvényjavaslat és előterjesztés hamarább lett volna készen és miután az már elfogadtatott, a szabályozásra első részletként szükséges összeg csak azután vétetett volna fel a budgetbe. Nem tagadom, ekként meg lett volna alakilag is a teljesen correct eljárás; hanem az volt az eset, hogy akkor már készen volt a törvényjavaslat és kezemben volt, midőn a pénzügyi bizottságban a költségvetés tárgyaltatott, de a törvényjavaslatot a háznak be nem mutathattam, a ház nem utasít hattá azt sem az egyik, sem a másik szakbizottsághoz. Szó volt arról, hogy miként lehetne az ügyet keresztülvinni ugy, hogy ne kelljen abban kétszer külön határozatot hozni. Határozottan kijelentem, hogy én a 600,000 frtnyi összeg felhasználását nem kívánom igénybe venni, ha az erre vonatkozó törvényjavaslat talán nem fogadtatnék el; de abban az esetben, ha az elfogadtatik, nem szeretnék külön póthitellel lépni a ház elé. így értettem én az előirányzatot. Az nem szenved kétséget, hogy az esetben, a mit fe Ítészek, hogy nem fog bekövetkezni, hogy az a szabályozási terv nem fogadtatik el, mégis szükséges lesz bizonyos kisebb összeget a felső Dunánál eszközlendő legsürgősebb munkálatokra fölvenni, ugy mint ez évek óta mindig történt. Azt értem és igen természetesnek találom, hogy a felső Duna szabályozásáról szóló törvényjavaslat tárgyalásába most nem akarnak a képviselő urak belebocsátkozni; de ha most a nevezett tételt függőbentartani méltóztatnak, mig az arra vonatkozó törvényjavaslat elfogadtatik, az esetben külön előterjesztést kell íenni és ugy kell beiktatni a tételt a költségvetésbe. En a kétszeres munkát egyszerre akartam végezni és elfogadtam a pénzügyi bizottság által ajánlt módot, azért volt már felvéve a 600,000 frt a költségvetésbe és én kérem, hogy azt a t. ház megszavazni méltóztassék. (Helyeslés jobbfelöl.) | Elnök: Szólásra senki sem lévén feljegyezve, a vitát bezárom. Az előadó ur kivan szólni. Lukács Béla előadó: T. ház! A közlekedési minister ur kijelentette, hogy az előirányzott 600,000 frtnyi összeget azon esetben, ha az illető törvényjavaslat elfogadtatni nem fog, nem fogja felhasználni. Ezen kijelentést a pénzügyi bizottságban is megtette és a pénzügyi bizottság a minister ur ezen kijelentése alapján vette be az összeget, még pedig a következő indokokból. Nem zárkózott el a bizottság az elől, a mint jelentésében is kiemelte, hogy alakilag kifogásolható az, hogy az illető törvényjavaslat még nem fogadtatott el, illetőleg akkor még a ház elé sem volt terjesztve; azonban a póthitelekkel való gazdálkodás elkerülésének szempontjából helyesebbnek tartotta, hogy az előirányzott összeg megszavazását javasolja a háznak, annyival is inkább, mert akkor még tudni nem lehetett, hogy a költségvetés tárgyalása alkalmával az illető törvényjavaslat el lesz-e fogadva vagy sem. Nem vonom kétségbe t. ház, hogy ez alakilag kifogásolható, de tán még sem képez oly eljárást, mit azon szóval lehetne illetni, melyet Hermán Ottó képviselő ur használt, hogy t. i. alkotmányellenes. Mert hiszen egyszerű formai dologról van szó és a pénzügyi bizottság egyszerűen a póthitelekkel való gazdálkodást akarta korlátozni. Azt hiszem t. ház, hogy a minister urnak azon kijelentése után, hogy az összeget felhasználni nem fogja, ha az illető törvényjavaslat meg nem szavaztatik, kérhetem a pénzügyi bizottság részéről, hogy az előirányzott tételt, mely e szerint tisztán formai jelleggel bir, a költségvetésbe felvenni méltóztassék. (Helyeslés jobbfelől.) Mocsáry Lajos: Nagyon sajnálom, hogy sem az előadó ur, sem a minister ur nem hajlandó hozzájárulni ahhoz, hogy ezen tétel kimaradjon, daczára annak, hogy mindketten elismerték, hogy alaki tekintetben valóban kifogás alá esik. E vonakodás folytán méltóztassék a t. ház megengedni, hogy azokra, a mik határozati javaslatom ellen felhozattak, néhány rövid észrevételt tegyek. ('Halljuk!) Én, a miket hallottam, azok után sem akarok belemenni a kérdés tárgyalásába. A mint kijelentettem, miután az ügy még tárgyalva nem volt, határozott véleményem arra nézve, hogy kell-e vagy nem kell, elkerülhető-e, vagy nem a szabályozás — nincs. És ezen nézetem nem változott még azon szép beszéd után sem, melyet Sághy Gyula képviselőtársam egyenesen a dolog érdemébe belemenve előadott. Elmondá, hogy ilyen vagy amolyan szükséges a Duna szabályozása, fejtegette különböző oldaláról és ebbeli hevében annyira ment, hogy már nemcsak a tételt, hanem a ház asztalán lévő törvényjavaslatot is elfogadta.