Képviselőházi napló, 1884. II. kötet • 1884. deczember 4–1885. január 14.
Ülésnapok - 1884-40
40. orszägos ülés dticzember 17. 1884 259 kelt határozatával figyelembe vehetőnek nem találta, mivel Héjasfalván ugy az átrovatolésra szükséges helyiségek, valamint a személyzet hiányzanak s az ebbeli költségek a kilátásba helyezett eredmények arányában nem állanak. Tekintve továbbá, hogy a segesvári postahivatal legközelebb kincstári kezelés alákerülend, LZ átrovatolás minden esetre pontosabb ellátást nyerend Sesresvártt, mint sem a hasonló berende zés nélkül Héjasfalván lehetséges lenne. — Mindezeknél fogva id. Somogyi István héjasfalvi földbirtokosnak ebbeli kérvényét az előlidézett magas rendelet alapján leendő tagadólagos elintézés végett tisztelettel •/. alatt mellékelve van szerencsém a tek. közigazg. bizottsághoz visszajuttatni. N.-Szeben, f 882 márczius 5. A m. kir. postaigazgató Fölint. N.-Küküllőmegyetek. közigazgatási bizottságának Segesvárit. No hát t. közlekedési minister ur, a nagyszebeni postaigazgatóság ezen elutasító jegyzékének indoka egyenesen légből kapott ráfogás, mert Héjasfalván most is van két szilárd, kőből épült udvarház, egyik 6, a másik 8 szobás, — melyek fel lettek ajánlva s a melyek bármelyikébe kényelmesen berendezhető a postahivatal; de ezek mellett Somogyi késznek nyilatkozott kívánat szerinti új épületnek rögtöni felállítására is. S igy a felhozott hamis indok egyenesen a viszonyokkal ismeretlen ministerium félrevezetésére irányult. Nem áll annak semmi útjában, hogy a segesvári postahivatal egyszerű leadó postává való játalakifásával a postakocsikat és kariol-postát Sz.-Udvarhely felé indító főpostahivatal rögtön Héjasfalvára helyeztessék át. Ezt nemcsak az évenként meggazdálkodható 8—10 ezir írt, hanem a forgalom érdeke is parancsolólag követeli, mert a mig Segesvár rayonjába mindössze 3, addig Héjasfalva rayonjába 15 község esik. E mellett Héjasfalva vasúti végállomása egész Udvarhely és Csík megyéknek, Maros-Torda és Háromszék megyék felső részének, tehát mintegy 300,000 lélek lakta vidéknek, mely vidéknek utasai s az ezen vidéken levő 12 fürdőre utazó fürdővendégek kénytelenek most a posta ilyetén berendezése mellett jövet menet 9—9 kilométer utat a vasút mentén tengelyen tenni meg; de nemcsak az utasok vannak oly kellemetlenségnek kitéve, hanem az ezen vidékre menő roppant mennyiségű küldeményeket és csomagokat kénytelen a posta tengelyen szállíttatni a vasút mellett, a küldeményesek igen nagy hátrányára és az állam végtelen kárára. Igaz, hogy ebből a segesvári vendéglősöknek és a postakocsikat naponta 8 —10 lóval szállítóvállalkozóknak igen nagy hasznuk van; de e magán-speculatiónak árát az állammal fizettetni meg, mégis egy kissé túlmegy a megengedhető dolgok határán. Hinni akarom, hogy a t. minister urnak erről nem volt tudomása s meg vagyok győződve arról, hogy most, a midőn ez irányban tájékozást nyert, rövid időn gátot fog vetni, ezen az államot érzékenyen megkárosító szégyenletes üzelmeknek s meg fog engemet menteni attól, hogy a jövő évi költségvetéskor a bírálatnak erősebb fegyverét legyek kénytelen használni. Elnök: A postaszállításhoz még többen lévén feljegyezve, miután még egy interpellatióra adandó válasz is van kitűzve, kérem a t. házat méltóztassék a tárgyalás további folytatását a holnapi ülésre halasztani. (Helyeslés.) Következik a közlekedési minister ur válasza. B. Kemény Gábor, közmunka- és közlekedési minister: T. ház! Almásy Sándor t. képviselő ur egy interpellatiót intézett hozzám, mely következőleg szól: A „Pesti Napló" esti számában a következő értesítés foglaltatik. „Trieszt és Fiume. — Ama tárgyalások, melyeket az érdekelt vasutak a Trieszt, Fiume és Graiiczia közti forgalom megosztása tárgyában folytattak, tegnap fejeztettek be Bécsben a déli vasút elnöklete alatt tartott értekezleten. Az osztrák vasutak a császári kir. államvasutakkal élükön egyhangúlag kijelentették, hogy a fiumei útiránynak jövőre semminemű engedményt nem adnak. Az osztrák vasutak ezentúl az adriai forgalomban az eddigi kedvezményeket csak a trieszti kikötőnek fogják megadni, ellenben Fiumébe irányított szállítmányoknál nagyobb díjtételeket fognak számítani. Kérdem a t. minister urat, vájjon ezen kirlapi közlemény a valóságnak megfelel-e és ha megfelel, ezen határozat meghozatalához volt-e befolyása a t. minister urnak. Helyesli-e azokat és ha igen, mi findokoknál fogva. Ha pedig nem helyesli és a fiumei kikötőre károsnak és sérelmesnek tartja, mi eszközökkel képes és akarja ezen káros határozatot megszüntetni és ellensúlyozni?" T. ház! Legyen szabad mindenek előtt megjegyeznem, hogy egyes concrét esetre, valamely szerencsétien eseményre vonatkozó hírlapi czikket interpellatio tárgyává tenni, ezt már sokszor lát t un, de hogy tárgyalás folyamát illetőleg felvilágosítások kéressenek, azt alig. Ha t. képviselő ur figyelemmel kisérte volna a hírlapok további közleményeit, látja vala, hogy az egyik egyet mond s a másik hírlap később mást. Annyit minden esetre megjegyezhetek, hogy ezen közlemény a tényleg bekövetkezett valónak meg nem felelt. És ehhez legyen szabad egy más megjegyzést tennem. (Halljuk ! a jobboldalon.) Mit neheztel a t. képviselő ur ? Azt, hogy az 33*
