Képviselőházi napló, 1884. II. kötet • 1884. deczember 4–1885. január 14.

Ülésnapok - 1884-40

#• 25g 40. országos ülés Én nem jeleztem összeget a zsamos-vidéki tölté­sek elkészítésére, hogy mennyi volna szükséges. S a vita e körül forog, Én kiindultam, hivatkozom a naplóra, abból, hogy hangoztatván Ernuszt t. képviselőtársam, hangoztatván Rácz Atftanáz t. képviselőtársam és maga a t. minister ur is a sok szükséget, én annak fedezésére a 60,000 frtot kevésnek tartottam és ily szempontból, megjelö­lése nélkül az egyes tételeknek, kívántam az ösz­szeget 100,000 frtra felemelni. Azonban tudtam azt is, hogy ha ez elfogadtatnék is a házban, szük­ség lenne, hogy a kérdés előbb a közlekedési és pénzügyi bizottságokhoz utasittassék, Ez ellen nincs is nehézségem. He másrészt a vita folyamán meggyőződtem, hogy a t. házban általános az óhajtás a szatmári tarthatatlan viszonyokon segí­teni. Ennélfogva, fentartva magamnak, hogy az ott történteket jövőre figyelemmel kísérhessem: határozati javaslatomat visszavonom. [Élénk he­lyeslés.) Madarász József: T. ház! Szavaim félre­magyarázása miatt szót kérek: (Derültség.) T. Csanády képviselőtársam és barátom azt fejezte ki, mintha én a kormányt teljesen fel kíván­nám hatalmazni bárhol a vízkárosítások követ­keztében való kiadásokra. Bocsánatot kérek, én azt nem mondottam, hanem mondottam azt, hogy igenis csekélynek tartom nemcsak a 60, hanem a százezer frtot is; de csak arra utaltam, hogy a kor­mánynak kötelessége minden vidéken, a hol vesze­delem van és a közönség nem tehet, a kellő arány ban az állam részéről a segélyezést megtenni. (Helyeslés.) Elnök: Szólásra többé senki sem levén fel­jegyezve, a vitát bezárom. Maga az összeg nem tárnadtatván meg, minthogy Kiss Albert képviselő ur indítványát visszavonta, kijelentem, hogy 60,0< 0 frt megszavaztatik. Zsilinszky Mihály jegyző (olvassa).• Ösz­Bzesen 1.U94.9H3 frt. Bevétel 891 frt. Elnök: Megszavaztatik. Zsilinszky Mihály jegyző (olvassa).- Mű szaki egyének kiképzésére és utazási ösztöndíjakra. Rendes kiadások. XVII. fej. 5. czím. 3,000 frt. Elnök: Megszavaztatik. Zsilinszky Mihály jegyző {olvassa): Posta. Rendes kiadások. XVII.fej. 6. czím. Kiadás. Sze mélyi járandóságok 3.249,500 frt. Orbán Balázs: T. ház! A postánál a kiadások nagy mérvben emelkednek a jelen évi kiadáshoz viszonyítva is; és pedig a személyi ki­adásoknál 270,900, a dologi kiadásoknál 153,100 és így összesen 430,000 Írttal. Vagyis oly nagy összeggel, a mi a bevételi többletet csaknem egé­szen fölemészti. Ezt az intézmény fejlődésével indo­kolják. Azonban t ház, én ngy találom, hogy ez nem a, természetes, hanem erőltetett és túlhajtott fejlő­deezember 17.1884. dés következménye s ered azon szükségtelen sze­mélyszaporitásból, a mit a posták államosítása vont maga után s ered új postaállomások rendszeresí­téséből. Ámde én ugy találom t. ház, hogy a posta nemcsak jelentékeny nagy forgalmú központi he­lyeken, hanem sok oly j elentéktelenebb helye­ken is államosittatott, a hol arra mi szükség sem volt s ma 3—4 egyenruhás postatiszt foglal­kozik ott, a hol ezelőtt egy expeditor kielégitőleg el tudta a teendőket végezni, valamint azt is tapasz­talom, hogy jelentéktelen kis falukban is minden szükségesség nélkül szerveztek áj postahivatalo­kat igen nagy számban. Mindez oly nagy lábon való berendezkedésre mutat, a mit ily szegény ország, mint a miénk meg nem tud bírni. Én azt óhajtanám, hogy a fejlődés ne a nagyobb kiadás, hanem a fokozott jövedelem­szaporulatban nyerjen kifejezést. Ezt kívántam általánosságban a postaügyre vonatkozólag meg jegyezni; azonban az ami e rovatnál felszólalásra késztetett, az egy az erdélyi részekben közmeg­botránkozást okozó oly visszásság, a mi az állam­nak évi 8—10,000 frt s igy 12 évi fentartása mellett vagy 100 ezer frt oknélküli és indokolat­lan kiadást okozott eddig és pedig egyeseknek és egyes helynek nyújtott oktalan kedvezmény folytán. Ezen drága visszaélés abból keletkezik, hogy Segesvártól Héjasfalváig vagy 9 kilométer távol­ságra a vasúttal párhuzamosan futó mallepost- és kariol közlekedés tartatik fenn. Én, t. ház, ezen anomália ellen már többször szólaltam fel itt a házban is, az illető ministerek mindig azon hamis ürügygyei ütötték el a kérdést, hogy azért nem tudnak Székely-Udvarhely vég­vasuti állomásán Héjasfalván posta-kocsi kiindu­lásául szolgáló posta-hivatalt szervezni, mert ott nincsen arra alkalmas épület. E hamis ürügy — melylyel az illető ministe­reket a múltban félrevezették — meg van a jelenben is, mert egyik héjasfalvi birtokos ifj. Somogyi Istvánnak concursus hirdetésére vo­natkozó kérvényét Nagy-Küküllőmegye közigaz­gatási bizottsága 1881 nov. 10-én ajánlólag ter­jesztette fel a közlekedési minister úrhoz, mely felterjesztésre a nagyszebeni postaigazgatóság 959/882. szám alatt a következő jegyzékben felelt. (olvassa): Másolat. M. kir. postaigazgatóság N.-Szeben. 959. szám. 1882. Jegyzék. Id. Somogyi István, héjasfalvi bir­tokos által a segesvár-csíkszerdai malle-posta­járatnak a héjasfalva-csíkszeredai vonalra leendő megszorítása iránt a t. közigazgatási bizottság­hoz intézett kérvényt, mely múlt évi november hó 10 én. 691/1881. k. b. sz. alatt ajánlólag lett felterjesztve, a nmlgú közmunka magyar királyi ministerium f, é. február hó 24-én 6,103, sz. alatt

Next

/
Thumbnails
Contents