Képviselőházi napló, 1884. II. kötet • 1884. deczember 4–1885. január 14.
Ülésnapok - 1884-40
#• 25g 40. országos ülés Én nem jeleztem összeget a zsamos-vidéki töltések elkészítésére, hogy mennyi volna szükséges. S a vita e körül forog, Én kiindultam, hivatkozom a naplóra, abból, hogy hangoztatván Ernuszt t. képviselőtársam, hangoztatván Rácz Atftanáz t. képviselőtársam és maga a t. minister ur is a sok szükséget, én annak fedezésére a 60,000 frtot kevésnek tartottam és ily szempontból, megjelölése nélkül az egyes tételeknek, kívántam az öszszeget 100,000 frtra felemelni. Azonban tudtam azt is, hogy ha ez elfogadtatnék is a házban, szükség lenne, hogy a kérdés előbb a közlekedési és pénzügyi bizottságokhoz utasittassék, Ez ellen nincs is nehézségem. He másrészt a vita folyamán meggyőződtem, hogy a t. házban általános az óhajtás a szatmári tarthatatlan viszonyokon segíteni. Ennélfogva, fentartva magamnak, hogy az ott történteket jövőre figyelemmel kísérhessem: határozati javaslatomat visszavonom. [Élénk helyeslés.) Madarász József: T. ház! Szavaim félremagyarázása miatt szót kérek: (Derültség.) T. Csanády képviselőtársam és barátom azt fejezte ki, mintha én a kormányt teljesen fel kívánnám hatalmazni bárhol a vízkárosítások következtében való kiadásokra. Bocsánatot kérek, én azt nem mondottam, hanem mondottam azt, hogy igenis csekélynek tartom nemcsak a 60, hanem a százezer frtot is; de csak arra utaltam, hogy a kormánynak kötelessége minden vidéken, a hol veszedelem van és a közönség nem tehet, a kellő arány ban az állam részéről a segélyezést megtenni. (Helyeslés.) Elnök: Szólásra többé senki sem levén feljegyezve, a vitát bezárom. Maga az összeg nem tárnadtatván meg, minthogy Kiss Albert képviselő ur indítványát visszavonta, kijelentem, hogy 60,0< 0 frt megszavaztatik. Zsilinszky Mihály jegyző (olvassa).• ÖszBzesen 1.U94.9H3 frt. Bevétel 891 frt. Elnök: Megszavaztatik. Zsilinszky Mihály jegyző (olvassa).- Mű szaki egyének kiképzésére és utazási ösztöndíjakra. Rendes kiadások. XVII. fej. 5. czím. 3,000 frt. Elnök: Megszavaztatik. Zsilinszky Mihály jegyző {olvassa): Posta. Rendes kiadások. XVII.fej. 6. czím. Kiadás. Sze mélyi járandóságok 3.249,500 frt. Orbán Balázs: T. ház! A postánál a kiadások nagy mérvben emelkednek a jelen évi kiadáshoz viszonyítva is; és pedig a személyi kiadásoknál 270,900, a dologi kiadásoknál 153,100 és így összesen 430,000 Írttal. Vagyis oly nagy összeggel, a mi a bevételi többletet csaknem egészen fölemészti. Ezt az intézmény fejlődésével indokolják. Azonban t ház, én ngy találom, hogy ez nem a, természetes, hanem erőltetett és túlhajtott fejlődeezember 17.1884. dés következménye s ered azon szükségtelen személyszaporitásból, a mit a posták államosítása vont maga után s ered új postaállomások rendszeresítéséből. Ámde én ugy találom t. ház, hogy a posta nemcsak jelentékeny nagy forgalmú központi helyeken, hanem sok oly j elentéktelenebb helyeken is államosittatott, a hol arra mi szükség sem volt s ma 3—4 egyenruhás postatiszt foglalkozik ott, a hol ezelőtt egy expeditor kielégitőleg el tudta a teendőket végezni, valamint azt is tapasztalom, hogy jelentéktelen kis falukban is minden szükségesség nélkül szerveztek áj postahivatalokat igen nagy számban. Mindez oly nagy lábon való berendezkedésre mutat, a mit ily szegény ország, mint a miénk meg nem tud bírni. Én azt óhajtanám, hogy a fejlődés ne a nagyobb kiadás, hanem a fokozott jövedelemszaporulatban nyerjen kifejezést. Ezt kívántam általánosságban a postaügyre vonatkozólag meg jegyezni; azonban az ami e rovatnál felszólalásra késztetett, az egy az erdélyi részekben közmegbotránkozást okozó oly visszásság, a mi az államnak évi 8—10,000 frt s igy 12 évi fentartása mellett vagy 100 ezer frt oknélküli és indokolatlan kiadást okozott eddig és pedig egyeseknek és egyes helynek nyújtott oktalan kedvezmény folytán. Ezen drága visszaélés abból keletkezik, hogy Segesvártól Héjasfalváig vagy 9 kilométer távolságra a vasúttal párhuzamosan futó mallepost- és kariol közlekedés tartatik fenn. Én, t. ház, ezen anomália ellen már többször szólaltam fel itt a házban is, az illető ministerek mindig azon hamis ürügygyei ütötték el a kérdést, hogy azért nem tudnak Székely-Udvarhely végvasuti állomásán Héjasfalván posta-kocsi kiindulásául szolgáló posta-hivatalt szervezni, mert ott nincsen arra alkalmas épület. E hamis ürügy — melylyel az illető ministereket a múltban félrevezették — meg van a jelenben is, mert egyik héjasfalvi birtokos ifj. Somogyi Istvánnak concursus hirdetésére vonatkozó kérvényét Nagy-Küküllőmegye közigazgatási bizottsága 1881 nov. 10-én ajánlólag terjesztette fel a közlekedési minister úrhoz, mely felterjesztésre a nagyszebeni postaigazgatóság 959/882. szám alatt a következő jegyzékben felelt. (olvassa): Másolat. M. kir. postaigazgatóság N.-Szeben. 959. szám. 1882. Jegyzék. Id. Somogyi István, héjasfalvi birtokos által a segesvár-csíkszerdai malle-postajáratnak a héjasfalva-csíkszeredai vonalra leendő megszorítása iránt a t. közigazgatási bizottsághoz intézett kérvényt, mely múlt évi november hó 10 én. 691/1881. k. b. sz. alatt ajánlólag lett felterjesztve, a nmlgú közmunka magyar királyi ministerium f, é. február hó 24-én 6,103, sz. alatt
