Képviselőházi napló, 1884. II. kötet • 1884. deczember 4–1885. január 14.

Ülésnapok - 1884-39

39. országos üKs t'ea/ember Ifi. 1884, 231 ha mondanám, hogy a minister urnak akár politikáját, akár eljárását mindenben helyeslem. De viszont magában ez alapon véve a dolgot és Ítélve ugy, a mint ma állunk, őszinte meggyőződésem az, hogy épen a minister urnái a legtöbb jóakarat és igyekezet van párosulva és miután nem az a jó barát, a ki folytonosan mosolyog, hízelkedik és mások hibáját dédelgeti, hanem az, a ki leplezetlenül tárja fel az igazságot, engedje meg ennélfogva a minister ur, hogy ha beesés figyelmét felhívni bátorkodom azon körülményre, hogy ezen költségvetésben a Fel-Duna szabályozásánál egy nagy hibát fognak elkövetni, ha tényleg ugy viszik keresztül, a mint a költségelőirányzatban a szakértők véleménye felvéve van. A terv szerint a parton felfelé kívánják kiépíteni, a lefelé kiépítésről szó sincs. Már most nagy víz, árviz esetében a hullámok oldalról felfelé visszacsapkodván, lehetséges, hogy az elkészített védmüvek csakhamar megsérülnek. Kérem tehát ennélfogva a minister urat, hogy e lényeges körülményre figyelmét kiterjeszteni és a Dunaszabályozás és a partok kiépítését ugy szíveskedjék eszközöltetni, hogy ne dobjunk annyi milliót hiába a Dunába, (Ugy van! a szélső baloldalon.) Továbbá egy másik körülményre kérem a minister ur figyelmét. Minthogy mi igen sok vasutat államosítunk és mert ezek az államnak csekély jövedelmet hoznak, figyelmeztetni kívánom a minister urat azon visszaélésre, melyet a szabad és mérsékelt menetjegyek kiosztása körül az igazgatóság elkövet. Mert valóban megbotránkoztató, hogy ha az ember nyáron valamely fürdőhelyre utazik, azt látja, hogy 9

/

10 része az utasoknak ingyenes vagy féljegygyei bír. De ezen kivül ä szabadjegyekkel más visszaélések, üzérkedések is folynak. Nálam megjelent pl. egy journalista és igy szólt: Ázt hallom, hogy az ur harmad magával ide meg ide kíván utazni, ezeknek a jegyeknek az ára 130 és néhány forint, én szerzek az urnak három jegyet, fizessen érte 70 frtot, meg fog kímélni hatvanat. (Mozgás.} Én ezen ajánlatot nem fogadtam ugyan el, de ha nekem tettek ilyen ajánlatot, máshol is tehetnek. Most kérdem a minister urat, mik épen jutnak a jegyhez? Komlóssy Ferencz: Zsidók által! (Derültség.) Olay Szilárd: Már akár zsidó, akár nem zsidó, de tény ez, hogy visszaélések történnek, azért óhajtanám, ha a t. minister ur most, mikor annyi vasutat államosítunk, [minden szabadjegyet betiltana és ugy Magyarországon, mint az osztrák és az összes európai vasúti igazgatóságokkal fenálló jelenlegi pactumokat beszüntetné és kimondaná, hogy szabad- és ingyenjegygyei a vasúton utazni senkinek többé szabad nem lesz. Az illető tisztviselők, kik a vasutakon utaznak, úgyis kapnak utazási átalányt, térítsék meg tehát az államnak a jegy árát. De az, hogy nemcsak ezen tisztviselők, hanem azok egész családja, cselédsége, de még minden rokonaik és összes pereputtyok ingyen utazik, az nyilván az állam rovására történik, (ügy van! a szélső baloldalon.) Sokat tudnék ez ügyben felhozni, de nem akarok a személyes kérdés terére lépni, azért pusztán a lényeges körülményre kérem a t. minister ur figyelmét kiterjeszteni és egyúttal kérdezem tőle: hajlandó-e ezen ingyen vasúti jegyek kiadását egyszer-mindenkorra betiltani, avagy hajlandó-e azon visszaéléseket, melyeket az igazgatóság ezen vasúti jegyek osztogatásával elkövet, egyszer-mindenkorra beszüntetni ? (Helyeslés a szélső baloldalon.) Végül engedje meg a t. minister ur, hogy szintén egy kérdést intézzek hozzá. (Halljuk!) Tudomásom szerint a közlekedési ministermmnak és a közmunka tanácsnak 24 millió frt lett a parlament által megszavazva, hogy a budapesti rakpartokat, sugárútat és isten tudja mi mindent kiépítsenek. Tudomásom van arról is, hogy ezen öszszegek nem oda fordíttattak, mely czélra a parlament által megszavaztattak s még ma is van egy néhány millió elszámolatlan. Miért van az, hogy

7 akkor, midőn a minister kimondta, hogy a budai Sárosfürdőtől fel a Margithídig s az összes pesti oldalon a rakpartok kiépítendők : most az országos kiállítás megnyitása előtt azt tapasztaljuk, hogy a Rudas-fürdő előtt mais egy nagy szemétdomb van. Kérdem a t. minister urat, hajlandó-e (Élénk derültség és félkiáltások: Mire ?) itt a. rakpartot kiépíttetni 1 Kérdem ezt szépítészeti szempontból is, de azért is, mert a parlament ama 24 milliót nem azon czélokra szavazta meg, a melyekre az fordíttatott. És ha nem czélja kiépíttetni, mondja meg, melyek erre az ő okai ? A költségvetést nem fogadom el. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Elnök : Szólásra többé nem lévén senki feljegyezve, a vitát bezárom. B. Kemény Gábor, közmunka- és közle kedésügyi minister: T. ház! Szívesen elismerem és köszönetet mondok érte, hogy a t. felszólalók a költségelőirányzat iránt legnagyobb részt teljes rokonszenvvel és objectivitással nyilatkoztak, ugy mint ezt Ugron t. képviselő ur is felemlítette. És nem is azért nem szólottam, hogy új megjegyzéseket ne provocáljak, mert jól tudom, hogy előttünk van a részletes vita, a mikor mindenkinek joga van szólani és véleményét belátása szerint elmondani. Hanem azért nem szólottam, mert gondoltam,, hogy czélszerűbb, ha az általános vita végén összefoglalva mondom el megjegyzéseimet azokra, a miket szerencsém volt hallani. Gr. Károlyi Sándor képviselő ur nézeteivel a közlekedési és vízszabályozási teendőkről nagy