Képviselőházi napló, 1884. II. kötet • 1884. deczember 4–1885. január 14.

Ülésnapok - 1884-39

39. országos ülés deözember 16. 1881. 229 keresztül vonulva megy Moldvába, legkevésbé sem veszélyezteti Romániát, mivel az országnak fenneső kis sarkára van irányozva, közel sem ugy, mint a Brassótól Bukarestig irányuló vonal, Es miért fejt ki ellenzést Oláhország ezen vonal ellenében, mert Oroszország kormányának pressiója alatt áll, mert fontos stratégiai okai vannak Oroszországnak arra, hogy Oláhországot ellenállásra ingerelje. Tavaly történt, midőn ezen vasút lancirozása és engedélyezése végett Klapka tábornok Romániában megjelent, mily zivatart idézett elő. A házban is szóba hozatott a kérdés. Nem tudom, hogy a minister ur mit tett, azért óhajtottam volna hallani előbb a minister urat, mert talán felvilágosítást adott volna az iránt, hogy létrejött-e már a csatlakozás. De a mig erélyes fellépést nem látok, én nem hiszem a sikert, mert az 1870. és 1879-iki conventio értelmében Oláhország köteles volna a Magyarország által kiépített határszéli kőutak folytatását saját területén tovább építeni és mit látunk ? Ugy a tölgyesi, mint a gimesi és urvölgyi utak építését Oláh ország nem folytatja ezen conventio ellenére, minek következése, hogy Magyarország azon része a moldvai kereskedéstől elüttetik, vagy ha el nem üttetik, oly nehézségeket kell legyőznie, melyek a kereskedés kifejlődését és nagy terjedelemben felölelést akadályozzák. (Ugy van l Ugy van! a szélső baloldalon.) A minister ur figyelmét kell hogy kikérjem az erdélyi részekben még egy fontos vizünkre, mely a keleti kereskedés érdekében szintén fel volna használható. Ez az Olt vize. A 1820-as és 30-as években az Olt vizén a Vöröstornyon túl jelentékeny hajózás és kereskedés indult meg, mely a bekövetkezett háborús és viszontagságos évek alatt elveszett. De az, hogy egyszer hajózási közlekedés volt ott, kötelességünkké teszi, hogy ezen közlekedést, ha lehetséges újból életre hívjuk. Az Olt vizének három nagy esése van: az egyik a Vöröstorony, a másik Fogaras körül, a harmadik Alsó-Rákoson. Ezen zátonyok eltávolításával a következő czélokat lehet vele elérni: a tutajozás számára meg lehet nyitni és hajózhatóvá tenni. Már az államvasutak forgalmára nem megvetendő hasznot képez, ha az Vrekig tétetnék hajózhatóvá, mert akkor a szebeni szárnyvonal jobban érvényesülhetne és jelentékeny forgalmat közvetíthetne kis Oláhország felé. A fogarasi és alsó-rákosi zátonyok eltávolítása pedig azon vidékeket az évenként nagy mértékben történő vizáradások és kiöntések nyo morúságától mentené meg. De ha erre a t. minis ter ur figyelmét felhívom, nem azért teszem, hogy azon szabályozás azonnal megtörténjék, hanem azért, hogy a minister ur tanulmány oztatván, az később a közlekedési ministerium munkarendjébe felvétessék. Magyarország vasúti közlekedése rendkívül nagy kiterjedést nyert. Kétségtelen, hogy hiányok, hibák, ferdeségek vannak jelen a vasutigazgatóságnál, melyek talán a vasutak rohamos növekedésében fekszenek, fekszenek talán abban is, hogy az államosított vasutaktól igen sok hivatalnokot kellett leltárilag átvenni, a kik most az államvasutaknak nemcsak költségvetését, de talán ügykezelését is terhelik. De mégis van a ministerium és a vasutigazgatóság közt fennálló viszonynak egynémely oly pontja, melyet nem tudok elhallgatni, mert abban igen sok veszedelmet, az üzlet további jó irányban való fejlődésének gátját látom. (Halljuk!) Ez pedig abban áll, hogy a ministerram, midőn az államvasutak igazgatóságánál az állásokat betölti, nem jár el kellő körültekintéssel. Az államvasutak igazgatóságához kinevez főfelügyelőknek oly egyéneket, kik nem az államvasutak szolgálatában és annak ügykezelésénél és szakélete körében nőttek fel és fejlődtek, hanem a ministeriumból helyez át egyeseket, kik ott egész más, ellentétes, az államvasutak kezelésével össze nem függő ügyosztályban foglaltak helyet. Hiszen t. ház, ha a ministeriumból egy concipistát kineveznek főfelügyelőnek és elébe teszik a többi főfelügyelőknek, mit okoz ez ? Okozza azt, hogy elkedvetleníti azokat, a kik ott szolgálnak, (Helyeslés a szélső baloldalon) de okozza azt is, hogy oly ember állíttatott egész szakosztály élére, melynek ügykezelésével nem lehet ismerős, csak akkor, ha kezdettől végig az állam-vasutaknál nevelkedett volna fel. (Ugy van! a szélső' baloldalon.) Magában az, hogy 1200 frtos fizetéssel biró fogalmazó főfelügyelővé neveztetik ki2500frt fizetés és 600 frt lakpénzzel, mily érzést kelt ez fel azoknál, kik éveken keresztül alantas állásban szolgálnak a magyar államvasutaknál és a ministeriumoknál és hasonló előléptetésben nem részesülnek? A ministerium beavatkozik az állam-vasúti kinevezések legapróbb részleteibe, pedig azon nézetben vagyok, hogy az igazgatást teljesen el kell különíteni az ellenőrzéstől: a ministeriumé legyen az ellenőrzés, az állam-vasut igazgatóságáé pedig az igazgatás. (Helyeslés a szélső baloldalon.) A ki pedig az igazgatásért a felelősséget kell hogy viselje, az kell, hogy a személyi kérdések elintézésénél döntő szavazattal bírjon. (Ugy van! a szélső baloldalon.) Az államvasutak személyzete, már elég nagy arra, hogy önmagát kiegészítése és mindaddig mig a ministeriumból hivatalnokok hivatnak át a vasutigazgatósághoz, addig a vasutak igazgatásából a kapkodás, a hiány, a ferdeségek nem fognak eltűnni. Ez nem megy kölcsön nélkül. Az állam vasutak igazgatóságának személyzetéből ismét a közmunka-ministeriumba vannak berendelve s ezek közt vannak olyanok, kik a tariffa-ügyosztályban lényeges szolgálatot tesznek, de vannak olyanok