Képviselőházi napló, 1884. II. kötet • 1884. deczember 4–1885. január 14.

Ülésnapok - 1884-39

218 39. országos ülés űeezember 16. 1884. ^. kötve, hanem a Tiszavölgynek vagy az egyeseknek, kik a kölcsönt felveszik, módjuk legyen arra, hogy a kölcsönt időközben is visszafizethessék. Ezen általános nézet volt az, a mely természetszerűleg a záloglevél conceptiójához igen közel vezetett bennünket. Ha én ma záloglevélkölesönt veszek föl, melynek törlesztése 30, 40, 50 évre szól, ha érdekeim ngy hozzák magukkal, jogom van bármikor felmondani és visszafizetni a kölcsönt és azzal kötelezettségemnek vége van. Ugyanez az eszme az, a mely ugy látszik, a Tiszavölgyre nézve indicalt volna, mert csakugyan azáltal, hogy ma egy társulat, pl. egy milliónyi kölcsönt záloglevelekben felvesz és e kölcsön az egyesekre repartiáltatik és bekebeleztetik, azon egyes tag akkor,midőn szerét teheti,a reá eső hányadot vissza fogja fizetni az illető banknak és akkor megmenekül adósságától, a másik, ki még nem birja visszafizetni a kölcsönt, i isszafizeti később, midőn módjában van, akár csak a lejárat napjára is. Ez szerintem nagy előny, mely főleg a Tiszavölgy klimaticus és gazdasági viszonyai között szükséges, minthogy ezek épen nem egyformák, hanem folyton nagy mértékben változók. Tudjuk, hogy vannak évek, talán évcyclusok, midőn egyik termés szebb és gazdagabb a másiknál, a gazdának van pénze s ekkor, ha me, menekülhet a kölcsöntől, szívesen megteszi.Máskor ismét vannak évek, midőn a körülmények mostohábbak, midőn senki sem törlesztheti adósságát; de talán egy decennium múlva megint jobb idők jönnek és akkor megmenekül a kölcsöntől. Ez volna az, a mitat. ház figyelmébe ajánlok, különösen pedig felkérem a nagyméltóságú ministeriumot, hogy ezen eszmemenet alapján iparkodnék a Tiszavölgy és egyéb vizszabályozások pénzügyi rendezését előmozdítani. (Helyeslés a baloldalon.) Vizszabályozásról szólván, méltóztassanak megengedni, hogy a Rábaszabályozásra vonatkozólag mondhassak néhány szót. (Halljak!) A Rábaszabályozás oly ügy, mely már évek óta, sőt ha ugy tetszik, századok óta létezik, mert nyomait találjuk törvénycinkben már századok előtt. A Rábaszabályozási társulat nemrég alakult meg és a baj az, hogy megalakulván, a törvény rendelkezésének nem tett eleget, mert nem oly terv alapján alakult meg, mely a kormánynak bemutattatott vagy a kormány részéről jóváhagyatott volna, hanem egyszerűen alapszabályokra és egy csak későbben készítendő tervre alakult. Es még mielőtt a terv elkészült, megkezdte a társulat a munkálatokat, melyekre a kormánytól megnyerte a jóváhagyást, daczára annak, hogy törvényesen még nem volt megalakulva. Ezen helyzetaz, melynekkövetkeztében azután a törvénytelenség szemrehányását tette a társulat a kormánynak, a kormány meg a társulatnak. Ezen ál.apotnak utoljára is véget kellene érni s ugy tudom, a t. közmunka- és közlekedésj ügyi min ster ur ez irányban már tett is oly lépéseket, melyek arra irányozvák, hogy ezen állapotnak csakugyan vége is vettessék. Én ezen törekvést örömmel üdvözlöm; de másfelől megvallom, sajnálatomat kell kifejeznem a felett, hogy ezen bajnak véget vetendő, a minister ur a mostani társulatot, ugy a hogy ma is törvénytelenül fennáll, életben kívánja tartani és a hiányzó törvényes kellékeket annak egy terv octroyálá^a által megadni és hogy a mai alapon kívánja a társulatot tovább fentartani. Márpedig ezen mai alap a a Rába-társulatnak olyan, a melyet az érdekeltek többsége ellenezni kénytelen. Ellenzi azért, mert nagy része azon vidéknek a szabályozást nem óhajtja, (Helyeslés a baloldalon) mert az oly drága, hogy haszonnal keresztül nem vihető. (Ugy van! balfelöl.) Ennek folytán módját kellene találni annak, hogy a társulat létesüljön és az alvidék meneküljön a bajoktól. Azon felső vidékek pedig, a melyek vagy nincsenek tényleg érdekelve, v.;gy kárukat várják a Rábaszabályozás következtében, akár kihagyandók a keretből, akár pedig, ha mégis érdekelvék, méltóztassék számukr.i újabb ártérfejlesztés olyí>n munkálatot csinálni, mely a helyze nek és érdekeiknek jobban megfelel, mint a jelenlegi. (Elénk helyeslés a baloldalon.) A Rába-szabályozásnál régebben létezett és létezik most is egy 12—13 milliós terv. Ezen terv az, melyről az ezen őszszel tartott enqueteben ugy értesültem,hogy el fog ejtetni és helyébejön egy 6 milliós terv. A 13 milliós terv magában foglalja a Rába, Rábcza és Rébcze, sőt a Marczal szabályozását és a Hanság, valamint a Fertő lecsapolását, az összes belvizeknek eltávolítását, továbbá a terület egy részének öntözését. Ez kerülne 13 millióba. Ma a 6 milliós terv -szerint kimarad a belvizek szabályozása, az öntözés nagy részben legalább és marad mereven csak a Fertő lecsapolása, a Hanság részbeni lecsapolása és a Rába és mellékfolyóinak rendes szabályozása. Ezen terv kerül 6 millió frtba. De a 6 milliós terv mellett mindazok, a kik a 12 milliós tervnél érdekelve voltak, nem lehetnek érdekelve, mert malomgát, vizöntözés és belvizszabályozás nem készülne többé. Ennek következtében ezek nem fognak most a szabályozási eredményekben részesülni. Méltóztassék tehát őket a 6 milliós terv keresztülvitelénél kihagyni. (Helyeslés a baloldalon.) Ez lett volna az, a mit én igazságosnak és a helyzetnek megfelelőnek tartottam volna. Előre bocsátom, hogy Győr megmentését oly ügynek tekintem, mely nem lehet egy társulaté és azt hiszem, hogy a minister ur is hozzájárul ezen nézethez. Győr államilag mentendő meg azon állapotból, melybe időnként jut. Erre a költség egyébiránt nem is valami szerfelett nagy s igy azt az állam annyival is inkább megteheti. Hanem ha az igazságnak és méltányosságnak megfelelő új osztályozás és az új ártérfejlesztés szerint méltóz-