Képviselőházi napló, 1884. I. kötet • 1884. szeptember 27–deczember 3.

Ülésnapok - 1884-9

f. országos ülés tktóTber 15 1884. 4 igazi ok az, hogy Magyarországon mfnden válasz- | tás belekerül három, sőt meglehet, öt millió forintba (Élénk derültség) és ezt a középosztály, a gentry fizeti, melynek fenmaradása szivünkön fekszik. Ez pedig oly adó, melyet ha a kormány kiírna, felzúdulna az egész ország, holott igy szívesen, azaz dehogy szívesen, de hát mégis lefizetik. (Zajos derültség.) Nem egy családot, de többet tettek tönkre a választások, mint a . , . (A baloldal utolsó padjai félé néz. Nagy derültség. Egy hang: Az adó!) Tehát nem bánom, mint az adó. (Zajos derültség.) Valljuk be egyenesen, hogy különösen a mostani választások után, nagy e részben a baj, nagy, mert anynyira ususba jött a vesztegetés, hogy e nélkül alig tudunk választást képzelni. Meg kell vallanunk, hogy e részben a volt Deák-pártnak is nagy a bűne. Jól tudjuk, hogy a Deák-pártnak létoka a kiegyezés volt, mely által a korona a nemzettel kibékült. Igen jól tudtuk, hegy kedvezőbb feltételeket, több engedményt nem lehetett kivívni; jól tudtuk, hogy a mit létrehoztunk, oly alap, melyhez nyúlni nem szabad, ha csak az egész kiegyezést romba nem akarjuk dönteni. Azon időben itt a baloldalon egy igen tekintélyes, tisztességes párt ült. (Felkiáltások a ba oldal különböző padjairól: Hát a mostani nem ae?) Kérem, mindenki tudja, hogy itt vegyesen ülünk, nemcsak olyanok, kik egy véleményen vannak, hanem olyanok is, a kik nincsenek velünk egy véleményen, sőt a kikkel nem is akarunk egy véleményen lenni. (Egy hang a baloldalon : De azért tisztességesek!) Igenis tisztességesek. Mondom, egy tiszteletreméltó párt ült itt, mely az ország igen nevezetes részének repraesentánsa volt s ez azon időben tagadta azon alap helyes voltát és annál többet kivánt. Mi Deákpártiak ekkor igen nagy hibát követtünk el; naivságunkban készpénzül vettük mindazt, a mit innen hangoztattak (Élénk, hosszas derültség a bal- és szélső baloldalon) és megijedtünk, hogy ez a párt a legközelebbi választásoknál többségre jővén, veszélyeztetné a kiegyezést. Mi készpénzül vettük az agyonbeszélést, a fáklyásmenetet a Duna-parton s az efféléket (Élénk derültség a szélső és a baloldalon) és el nem képzeltük, hogy jöhet idő, a mikor kitűnik, hogy ez mind csak lyukas mogyoró volt. (Zajos derültség a bal- és szélső baloldalon.) Félelmünkben azt tettük, a mit Angliában Walpolc tett, a ki mikor látta, hogy a választók többsége a Stuartokkal tart, vesztegetéssel és az országgyűlés meghosszabbításával mentette meg Anglia szabadságát. • Mi is a czél szentségét néztük, nem az eszközök helytelenségét és hozzáláttunk a vesztegetéshez. (Derültség a bal és szélső baloldalon.) Ez aztán megmaradt igy azóta. Igen jól tudjuk, hogy a kormány e miatt nem támadható meg, mert nem a kormány, hanem a párt végrehajtó bizottsága teszi | ezt. (Élénk derültség.) A kormány erről nem tud semmit. (Élénk derültség.) A pártnak végrehajtó bizottsága rendelkezik pénzzel és veszi onnan, a honnan lehet venni. (Egy hang balfelöí: A zsidóktól !) -Engedelmet kérek, veszi hol a főpapoktól, hol a zsidóktól, egyszer a régi, máskor az új nemesektől. Ilyen ezélra mindig találkozik pénz Magyarországon. Ez a pénz pedig a nép demoralizálására szolgál. Es az azután sokkal kisebb kérdés, menynyire van itt képviselve törvényesen és rendesen az országnak minden politikai nuancea — mint az, hogy a népet megrontjuk ezen vesztegetéssel. Ugy véltük, ez állapot megszüntetésére eljött az idő, mikor nagy örömünkre a fusio megtörtént. Hiszen hivatkozom főtisztelendő collegáinkra, irva van, hogy egy bűnös megtérése a menyországban nagyobb örömet okoz, mint 99 igazié. Hogyne örültünk volna hát akkor, mikor egyszerre nem egy bűnös, hanem 99 tért meg. (Derültség.) És fokozta örömünket a minőség is, mert köztük láttuk igen t. kormányelnökünket, t. házelnökünket és a ház t. alelnökét, egyszóval a legkitűnőbb férfiakat, kik most az országot kormányozzák. (Egy hang balfelöl: Megtértek bünbánólag?)l$embűnbánólag, tökéletesen meggyőződve arról, hogy az általuk elfoglalt alapon nem lehet megmaradni, kell hogy államférfiakká váljanak és azokká vábak is. De mielőtt elfoglalták a kormányt, olyan volt az állapot, mint most, a mennyiben olyan volt a választás, hogy azt nem igen lehetett helyeselni és akkor a mostani t. kormányelnök ur volt az, ki e helyről indítványozta, hogy az etetés-itatás, vesztegetés büntetés alá vettessék. Meg kell vallanom, hogy átellenben nem szerették ezen indítványt. Én voltam az, ki nem sokat szokván gondolni a pártokkal, az indítványt támogattam s meghozatott azon törvény, mely a legközelebbi választásoknál — mert akkor történt a fusio — meg is tartatott. Ez volt egyike azon választásoknak, melyek minden pressiók, minden vesztegetések nélkül történtek. Ezután újra visszakerült a régi állapot. Most ismét nem is tagadják, hogy vesztegetések történtek. Tudjuk az összegeket is, hogy mennyit költöttek itt és ott, tudjuk mennyit költöttek egyes emberek. Én szerencsére többet nem költöttem, mint a mi törvényes, a mi a zászlókra és kocsikra szükséges volt s valószínűleg egyike vágyok azoknak, kiknek választása a legkevesebbe került. Hanem igen jól tudjuk, hogy ez a választás igen mély sebet ütött a középosztály vagyonán; igen jól tudjuk továbbá, hogy ezen alkalommal a hivatalos praessio igen erős volt. Magam is tudom, hogy egy postamestert, a ki mellettem korteskedett, elmozdítottak és mikor feljöttem és kérdeztem, hogy miért? szívesek voltak nekem a postaigazgatóságnál megmutatni a jelentést róla; nem tagadom, voltak ott holmi rendellenességek, (De-