Képviselőházi napló, 1884. I. kötet • 1884. szeptember 27–deczember 3.

Ülésnapok - 1884-9

SS 9. országos ülés október 15.1884. nyújt sok vigasztalót. Akir. trónbeszéd tudvalevőképen a kormánynak munkaprogrammj;:s mint ilyen, bírálat tárgyát képezi. Én azonban nem szándékozom ez alkalommal mindazt taglalás alá venni, a mit az magában foglal, csupán a főkérdésekre nézve kivárom röviden elmondani véleményemet. (E'illjuhí Hall juh! a szélső haloldalon.) Teljesen egyetértek azon kijelentéssel, hogy a főrendiház rendezése tovább nem halasztható. Az én meggyőződésem szerint ezen rendezést tulajdonképen még a 48-iki törvényhozásnak kellett volna végbevinnie, akkor, midőn a képviselőház alakítása határoztatott el; akkor, midőn a szabadelvüség és egyenlőség eszméi ha nem hatották is át egészen a méltóságos főrendeket, legalább engedékenyebbekké tették. És ha akkor nem valósittatott, kár volt elmulasztani 1867 óta máig; kár különösen azon időben, midőn a szabadelvűség — az ig'azi, nem az melyet önök hangoztatnak, (ügy van! ügy van! a bal és szélső baloldalon) midőn a szabadelvűség még felemelt fővel járt és hangosan merte követelni jogait ugy itt, mint amott. (Élénk helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) Azonban el lévén mulasztva a kellő időpont, ha a kormány jónak látja, hogy javaslatával most tegyen kísérletet: én nem ellenzem, sőt helyeselni is fogom, ha azon elveknek fog megfelelni, melyeket mi, e párt, vallunk. Én nem a történeti jogokra helyezek fősúlyt, én ugyanis csak annyiban tisztelem azokat, a mennyiben a nemzet fejlődésének íttjában nem állanak. A holtaknak nincs jos-uk az élők érdekei felett uralkodni. (Elénk helyeslés a szélső haloldalon.) A főrendiház átalakítását ennélfogva nézetem sze rint akként kell végrehajtani, hogy az új felsőház a képviseleti alapon nyugvó képviselőházzal lehetőleg összhangzatba hozassák, független legyen a kormánytól és a haladás útjába akadályokat ne gördítsen. (Helyeslés.) E tárgygyal kapcsolatban lehetetlen meg nem emlékeznem a kormánynak azon tervéről, mely szerint az országgyűlés tartamát meg akarja hosszabbítani, azzal indokolván ezen szándékát, hogy a 3 évről 3 évre megújuló választásoknál tömérdek visszaélés kö'vettetik el, mely a nemzet egészséges fejlődését gátolja. Úgyde t. ház, mindamellett, hogy egyetértek abban, hogy azon visszaélések, azon kórtünetek a nemzet egészséges fejlődésének valóságos rákfenéi és ennélfogva kiirtandók: nem tartom azt, hogy ezen betegség megszüntetésére a választásoknak hosszabb időre való kiterjesztése volna a legalkalmasabb ellenszer. (Helyeslés a szélső haloldalon.) Ha a fennálló büntető rendelkezéseket az ily visszaélések ellen komolyan és erélyesen végrehajtja a kormány, akkor azok elfognak maradni (ügy van! Igaz! a szélső báloldalon) és én vállalkozom arra, hogy önnek helyén t. ministerelnök és belügyminister ur a mai törvényekkel kezemben, nem ugyan egy, de két cyclus alatt a választásokat oly tisztákká teszem, a mint azt törvény és alkotmányosság kívánja. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Csak tiszta szándék és oly elhatározás szükséges," hogy a nemzet akaratának szabad folyást engedjünk,akár maradunk azon a széken, akár nem. (Élénk helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) A mi a büntető törvénykönyvnek a büntető eljárással kiegészítését illeti, ez is régi várakozásnak fog megfelelni, csakhogy azt gondolom, helyes lett volna egyúttal jelezni azon alapelvet, melyre a büntető eljárás fektetve lesz, mely szerintünk a mai időben nem lehet más, mint az esküdtszéki intézmény, {Helyeslés a szélső balon) mely már az egész művelt Nyngot-Európában, mely Ausztriában, többet mondok, Oroszországban is létezik. — Mi nem maradhatunk Oroszország mögött. A mi pedig a polgári törvénykönyvet illeti, mely fájdalom, 15 éve készül, ugy hogy Horácz, ki azt mondta: nonum prematur in annum, quindeeimum prematur in annumot lett volna kénytelen mondani, ha erre gondol, — a polgári törvény könyvet mondom, mi is óhajtjuk, óhajtjuk, hogy mielőbb előterjesztessék, de ne részletenként, hanem egyszerre. Nincs arra t. ház, semmi ok, hogy csak az egyes részek terjesztessenek a ház elé. Ha csak azon tekintet nem tartóztatja vissza a t. igazságügyminister urat, mit némelyek és talán nem alaptalanul gyanítanak, hogy t. i. a polgári törvénykönyvnek egyik része oly természetű, hogy at.minister ur, ki a szabadságot ajkán hordozza ugyan, de szivében nem, azt a t. ház elé terjeszteni nem meri, úgy mint az szerkeszteni kívánja, kit azzal megbízni méltóztatott. A hivatalnokok nyugdíjaztatását mi is kívánatosnak tartjuk, de kívánatosnak egyszersmind a szolgálati szabályzatnak is behozatalát, mely a hivatalnokoknak nemcsak kötelességeit, hanem jogait is meg fogja határozni, és őket különösen a választások idején elöljáróiknak szeszélye és önkénye ellen meg fogja oltalmazni. {Helyeslés a szélső baloldalon.) Hogy a fajok, nemzetiségek és osztályok elleni izgatást én is kárhoztatom, és barátaim, elvtársaim is rosszalják, azt, ugy hiszem, felesleges mondanom. {Halljuk! jobbfelől). Mindamellett én t. ház, nem gondolom, hogy ezen izgatások oly mértéket értek volna már el, hogy azok miatt a polgári szabadság biztosítékait fel kelljen függeszteni. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Ennélfogva ha ily tartalmú törvényjavaslatot terjeszt elő a kormány, mi azt határozottan ellenezni leszünk kénytelenek. A királyi trónbeszéd a kormány azon szándékát is említi, hogy fz jövőre is törekedni fog az államháztartásban az egyensúlyt helyreállítani, a nélkül, hogy a polgárok vállaira újabb terheket