Képviselőházi napló, 1884. I. kötet • 1884. szeptember 27–deczember 3.

Ülésnapok - 1884-27

27. országos ülés diczember 1. 1884 313 Az arányt véve, hogy egy lélekszámra hány egyenes adóforint esik, bátor leszek összehasonlítást tenni Ausztriával, még pedig azért, mert itt az összehasonlítási nem csak statisztikai, hanem tényleges költségvetési adatokra is lehet alapítani. Mindenekelőtt én azt hiszem, hogy a különbség, mely a t. képviselő ur számítása és az én számitásom közt van, abból ered, hogy a t. képviselő ur Magyarországon az egyenes adót a földteliermentesitési pótlékkal együtt számította, Ausztriában pedig a föld tehermentesítési pótlék nélkül számított.;, mint a mely pótlék Ausztriában nem nyer kifejezést az állami költségvetési] en, hanem országos pótlékok ezímén fordul elő az egyes országokban. Nem is lehet a különbség más, mint ez; mert a t. képviselő ur számítása szerint Ausztriaiján az egyenes adó egy lélek számra 4 frt 27 kr.

; Magyarországon 5 írt 60 kr., tehát 1 frt 33 krral több. A helyes számítás pedig ugy áll, hogy Magyarország lakosságát 15 millióra, Ausztria lakosságát 20 millióra véve, Magyarország egyenes adójövedelmének összege 95 m. millió frt, ebtől levonva a 197a millió földtehermentesítési pótlékot, marad 75.655,000 frt; ez összeget a 15 millió lakosságra felosztva esik egy főre 5 írt 4 kr Ausztriaiján ugyanezen alapon téve számítást, esik egyefőre 4 frt 90 kr. egyenes adó. A különbség tehát nem 1 frt 33 kr., hanem csak 14 kr. És tulaj donképen nem is ennyi; mert Ausztriában a földtehermentesítési pótlékon kivül vannak más országos pótlékok is, a melyek nálunk nem léteznek. Ennyire redueálható tehát az egész különbség. De hogy milyen alapos a t. képviselő ur azon állítása, hogy Magyarországon van a legnagyobb egyenes adó, bátor vagyok hivatkozni Olaszországra, a melynek 28Vi milliónyi lakossága fizet 38 i millió franc egyenes ndót, esik egy főre 13*80 franc ezt 40 krral számítva tesz 5 frt 42 kr. arany forint. Tehát ez is több, mint a Magyarországon fizetett egyenes adó. Tett még a t. képviselő ur egy összehasonlítást az 1883-iki zárszámadásokkal, megemlékezvén októberben tett felszólalásomra, és azt mondta, hogy az összehasonlítás, melyet a múlt évi zárszámadások s a jövő évi költségvetési előirányzat közt tettem, nem felel oneg a zárszámadásoknak. Először is kénytelen vagyok megjegyezni, hogy igenis van az államköltségvetés vezetése közt és a zárszámadások közt bizonyos eltérés, a mit csak ugy lehet megbirálni.ha bizonyos egyforma alapon való számítás történik. Azon factorokkal, a melyekkel én számítottam, nem önkényesen jártam el; hanem méltóztassanak megnézni a zárszámadásoknak — ha jól emlékszem — ötödik lapját és ott ugyanazon számítást fogják találni, melyre az államszámvevőszék is hivatkozik, a mennyiben t. i. bizonyos általam is felsorolt összegeket le kell vonni. Ezen számítást tettem én, nem önkényesen, hanem azon tételekből kiindulva, melyeket az államszámvevőszék hasonlóképen kijelölt. De mi dőn én felszólaltam, épen az 1883-iki zárszámadásokra vonatkozólag azt mondtam, hogy az eredmény 7 millió 400,000 írttal jobb, mint az azon évi előirányzat. Az államszámvevőszék által tett kimutatás szerint az eredmény 6 millióval jobb mint az előirányzat. Tehát azt mindenesetre lehet eonstatálni, bármily számítás alapján, hogy az 1883-ki zárszámadás eredménye jelentékeny összeggel kedvezőbb az előirányzatnál. De az általam tett számítás és az államszámvevőszék által tett számítás közt 1.400,000 frt különbség van. Ez onnan ered, hogy a zimonyi vasút építésére 1883-ban kiadatott 9 millió 552,000 frt, ezen összeg fedezete czímén ezen évben szerepel 8.140,000 frt. Ez az államszámvevőszék és az általam teít számítási különbözetnek az oka. És felfogásom szerint, minthogy ezen összegnek fedezete meg volt már az előbbi évben, ha az 1883. év eredményét kívánjuk összehasonlítani ugyanazon év előirányzatával ezen általam említett összeget figyelembe kelleti venni. A képviselő ur szintén azon alapon számítva u, hiányt, mint ő tette és mások is tették, azt mondj a, ma nem jobb költségvetésünk állása, mert deficitünk olyan nagy, mint 1876-ban volt. 1876-ban volt 31 millió defi cit, ma van 32, ma is ott vagyunk tehát, hol 1876-ban voltunk. Egy kis különbség mégis van s ez az, hogy í 876-ban a hiány 31 millió 200,000 frt, ehhez hozzá adva a birtokeladásból befolyt 516,408 frtot, tesz összesen 31.777,341 frtot. Azon alapon számítva, mint Horánszky t. képviselő ur 1885-re tette, a deficit 32 7« millió. De 1876-ban volt beruházás 6.840,000 frt, adósságtörlesztés 77a millió, ez összesen 14 millió, 1885-ben pedig adósságtörlesztés 14 millió, beruházás, szerintem 23 millió. Horánszky képviselő ur szerint is 20 millió, összesen tehát legalább is 34 millió. Ez felfogásom szerint a két év összehasonlításában lényeges különbséget tesz. (Felkiáltások balfelöl: Hát az adófölemelések!) Igen termesz*tes, hogy e jövedelemnövekedés, adófelemelés nélkül létre nem jöhetett. (Helyeslés jobb felöl.) T, ház! E vita folyamán többen kérdezték azt, mi van elérve azzal, hogy a rendes kezelésnél a deficit megszűnt, mi mégis nagyon messze vagyunk attól, hogy összes deficitünk megszűnjék, sőt a kormány e helyzetet sem lesz képes fentartani. Tekintettel az ilyen felszólalásokra, leszek bátor hivatkozni arra, hogy a mai helyzettel szemben mi jövőben a kormány feladata. Nem fogok évekre menő tervezetekkel állni elő, tisztán a legközelebbi jövő feladatáról szólok s ez felfogásom szerint abban áll: megtartanállamköltségvetésünket azon keretekben, melyeki ben jelenleg van. Ez alatt azt értem, hogy a ki-