Képviselőházi napló, 1884. I. kötet • 1884. szeptember 27–deczember 3.

Ülésnapok - 1884-27

342 27. orsyágos ülés deesscmber 1. 1884. azon padon ülő képviselők részéről, kik egészen 1 más alapon államik, mint mi és a niintameirbizást azon padok részéről nem nyertük : engedjék meg, hogy utasításukat se kövessük, hanem kövessük azon irányt, melyet ezen az oldalon a ház többsége jónak lát. (Helyeslés a jobboldalon.) T. ház! Enyedy képviselő ur tegnapelőtti beszédében szintén hosszasabban foglalkozott a költségvetés pénzügyi részével és különösen egy felfedezést tett, hogy az 1883-iki zárszámadásban 8 millió elveszett. Enyedy Lukács: Ezt nem mondottam. Gr. Szapáry Gyula pénzügy min ister: Azt mondotta ugyanis, hogy 1883-lan a pénzügyministcrnek be kelleti volna váltani 4 millió értékű kamatozó pénztári jegyeket de nemcsak hogy nem váltotta be, hanem kibocsátott újabb 4 millió 200,000 frt értékű jegyeket, se szerint 8.200,000 forint az, a mely a zárszámadásban kifejezést nem nyer. Igen helyesen jegyezte meg a képviselő ur, hogy reméli, hogy e kérdésre a pénzügyministertöl felvilágosítást fog nyerni. Ezen felvilágosítást kötelességszerűen igen szívesen megadom, de midiin ezt teszem t. iiáz, kel! hogy szóljak e kamatozó pénztári jegyek természetéről általában. (Halljuk!) Már a függő államadósság természeténéi fogva és annálfogva, hogy nem egy tételben, ha nem ezerekre menő apró tételekben vannak elhelyezve, ez nem oly tétel, mely állandó, mely az év elejétől végig, egyforma. Ezen kamatozó pénztári jegyek kivannak állítva hat hónaponként és egyes felek által vétetnek s a midőn a lejárat bekövetkezik, vagy meghosszabbíttatnak., vagy kicseréltetnek és mások adatnak ki. Itt nem az a mérvadó, hogy az év végén c manipulatio folytán mennyi jegy volt kibocsátva, hanem az, mily őszszegű kamatozó pénztári jegy volt forgalomban. Hogy a kamatozó pénztári jegyek fluctuatiója, mekkora, azt méltóztassék megtekinteni a kimutatásban, mely szerint 1881-ben az egyik hóban júniusban volt 14.000.000 a másik hóban, midőn a felhatalmazás fönnállóit , hogy a kormány 25.000,000 forint erejéig bocsáthasson ki kincstári jegyeket, volt 22.000,000. Tehát 8 millió forintnyi fluctantio állt be. Ennek igen természetes következménye, hogy azt megállapítni, hogy akkor, midiin az állami zárszámadás lezáratik, mennyi legyen a kamatozó pénztári jegyek forgalma, e manipulatio szerint nem bir fontossággal. (Mozgás bal (dől.) De a kamatozó pénztári jegyek forgalma nem is a zárszámadás első részéhen nyer kifejezést, hatnem a második részében: az átfutó kezelésben és ott a 145 —147. lapokon meg fogja találni a t. képviselő ur a felvilágosítást a 83 ik évre is. Azon kérdésre, vájjon megtörtént-e azon 4 millió kamatozó pénztári jegy beváltása a pénzügyminister által, melyet beváltani köteles volt, bátor leszek két adatot előterjeszteni. (Halljuk!) Méltóztatnak tudni, hogy a kamatozó pénztári jegyek kibocsátására a pénzügyminister oly öszszeg erejéig van felhatalmazva, a m\]y összegben vannak künn bélyeg- és jogilletékek czímen fennálló tartozások. Ezek a múltban és csekély kivétellel a jelenben is, 25 millió körül vannak, a mint ez a két utolsó zárszámadás eredményében is ki van tüntetve. Ezen felhatalmazás alapján tehát a pénzügyminister fel volt jogosítva 25 millió erejéig kamatozó pénztári jegyeket kibocsátani és csakugyan a mig 1883. május havában 22.900,000 frtnyi összeg volt forgalomban, az 1883. év végével — a mire a t. képviselő ur hivatkozik — 18.900,000 frt, tehát ezen időközben is 4 millió összegű jegy beváltatott. De t. ház, ép ugy mint azelőtt 25.000,000 erejéig volt felhatalmazva a pénzügyminister ily kamatozó pénztári jegyek kiadására, ugy most a 4 millió bevonatása elrendeltetvén, ezen felhatalmazás csak 21.000,000 ig terjed és ezt a minister 1883. évben túl nem lépte, hanem méltóztatnak látni, az 1883 év végével nem volt kimerítve az összeg, mert a kamatozó pénztári jegyek forgalma az év végével 18.900,000 frfcot tett s az utolsó kezemnél lévő kimutatás szerint jelenleg 20.900,000 frtnyi jegy van forgalomban, tehát szinte 4 millióval kevesebb az eredeti felhatalmazásnál. De ugy erre, mint az általa tovább előadottakra nézve a t. képviselő ur igen kedvező helyzetben van, mert ő lévén a zárszámadási bizottságban épen az általa hivatolt 18S3 ik évre a pénzügyi tárczának előadója, lesz alkalma e kérdésekkel foglalkozni és ezek alapján a tényállásról meggyőződni és akár a bizottságban, akár a házban észrevételeit megtenni. (Helyeslés jobbfelöl) T. ház! Enyedi Lukács képviselő ur több adatot hozott fel, a melyből következtetést akar vonni arra, hogy Magyarországon mily nagy a,? egyenes adó; sőt azt is állította, hogy aránylag a lélekszámhoz képest egész Európában Magyarországban legnagyobb az egyenes adó. Igaz, hogy a t. képviselő ur összehasonlítását leginkább kelet felől tette; de méltóztassanak megengedni., hogy tekintvén a cultüra azon szinvonalat, a melyen állunk, megkövetelhessük, hogy az összehasonlítás ne csak kelettel, hanem nyugati országokkal is történjék. Az ily statistikai adatok és az ezekre alapított következtetések azonban csak akkor fogadhatók el helyeseknek, ha a viszonyok minden tekintetben egyezők. Es azért, ha helyes össze hasonlítást akarunk tenni, ez csak ugy történhetik, ha az egyenlő adózási viszonyokon ki vili az elszá | molási módok is egyenlők. Ha ez az egyenlőség | nincsen meg, akkor az összehasonlítás nem lehet ! mindig helyes.