Képviselőházi napló, 1884. I. kötet • 1884. szeptember 27–deczember 3.

Ülésnapok - 1884-27

240 27. országos ülé§ decssember 1. 1884. ur tett, A t. képnseb" ur ismét elő állott azon számítással, hogy a deficit nem 11.800,000 forint, hanem 32VJ millió forint. Méltóztatnak emlékezni, hogy a számítás ezen módját megtettem már akkor, mikor a költség­vetéstbeterjesztettem. Elfogadom ezen számítást is, csíik arra bérem — a mit különben elvben elfogad a képviselő ur — hogy e számítás mellett figyelembe kell venni a törlesztéseket és a beruházásokat. Horánszky képviselő ur erre nézve azon megjegy­zést tette, hogy a beruházásokat nem mind lehet ann >k venni, minthogy szerinte vannak ott cseké­lyebb és imgyobb posiriók is, melyek nem képez­nek heruházást. Megengedem, hogy vannak kisebb tételek állami épületek fentartására felvéve, me­lyek mindössze nem mennek nagy öszegre. Meg­engedem azt is, bogy a 1.600,000 frtra menő föld­adószabályozási költség az administratio kiadásá­nak tekintetvén, ne vétessék beruházásnak. De mindenesetre fel kell venni az adósságtörlesz­tés czímén felvett összeget, mely 14 milliót tesz, valamint a vasút- és vizépitkezésekre felvett ösz­szegeketis, mel ek?0 millió forintot meghaladnak, mint beruházást mindenesetre szembe kell állítani a deficit kiszámításának ezen módjánál; s számí­tásba kell venni mint beruházást a vizi munkála­tokra fordított költségeket is, mert ez utóbbiak, ha nem is direete, de indireete mindenesetre nagy be­folyással vannak az ország adóképességének eme­lésére. (Helyeslés a johboídalon.) És tisztán csakis ezen beruházásokat szúmitva, azújszöny-hrucki, a vágvölgyi törlesztési részlete a tiszavidéki államosí­tott államvasutakon és a vízépítéseknél tett beruhá­zások rovatában előforduló kiadások 20milliófrtot tesznek. És ha Horánszky képviselő ur szerint a deficit 32'Amillió, ám tessék amaz apró beruházáso­kat kihagyni: az adósságtörlesztést 14millióval és a jelzett beruházásokat 20 millióval véve föl, ez is kiteszi a 34 milliót, (Ugy van ! ügy van! a jobb­oldalon !) De visszatérve a vasutak jövedelmére, Hoitsy Pál képviselő ur is tesz egy számítást, hogy mi­ként vannak ezek felvéve és Horánszky képviselő ur is. Megengedem, hogy oly kiterjedt üzletnél, mint az államvasutaké, mely azon felül a legutóbbi időben annyira növekedőién van, biztos és pontos előirányzatot felállítani vajmi nehéz. De meg va«yok győződve t. ház — és bátor leszek elő­terjeszteni, miért hiszem ezt — hogy az állam­vasutakra nézve tett előirányzat nem illusorius. Bátor vagyok figyelmeztetni Hoitsy t. kép­viselő urat, hogy számításom szerint az állam­vasutak kilométerenkénti tiszta jövedelme nem 2,600 frt, hanem az 1883-iki eredmények szerint 3,198 frt. De az államvasutakra felvett 14 millió 800,000 frtnyi előirányzatnál alapul szolgáltak, — mint általában a bevételeknél a bruttó-bevételek szolgálnaK alapul — az államvasutak bruttó-bevé­telei. Ezek tettek 1883-ban 7,846 frtot, ezen ösz­eggel szorozva 33.478,882 frtot. előirányozva VHB 33.6000,000frt, tehát 122 ezer frttal több, mint a mennyi 1884-ra tényleg befolyt. A kezelési költségeket illetőleg, a mint * dolog természetében is van, de tényleg be is követ­kezik, hogy mennél kiterjedtebb a hálózat, annál kedvezőbb a kezelési százalék aránva. 1879-ben; \ az államvasutak kezelési százaléka 80 százalékot tett, 1883-ban 59-82 százalékot, az időközben is be­állott Javulás folytán ezen kezelési százaiák 1885-re 55'85 százalékkal van felvéve. Ezen tényezőkre van állapítva a jelenlegi előirányzat, A forgalom emel­kedése azonban itt nincs semmíkép tekintetbe véve. Es engedelmet kérek, nem csak mellékes apró vonalak jövedelmével szaporittatott az állam­vasutak jövedelme, a melyek talán nem fognak jövedelmezni, vagy nem jövedelmeztek eddig sem. De méltóztassanak venni azon nagy vonala ­j kat, milyen a budapest-zimonyi és a budapest­brueki; ezek forgalmára mindenesetre lehet szá­mítani. Gr. Ápponyi Albert: A zimonyi? Gr. Szapáry Gyula pénzügyminister: Ugy látom, Apponyi Albert képviselő ur megjegy­zést tesz azimonyi vasút forgalmára. Megengedem, hogy ha figyelembe veszszük a zimonyi vasút vár­hatójövedelmét és összevetjük a befektetett tőkével, a megfelelő kamatozás magában nem éretik el: de ha számításba vesszük azt, hogy a zimonyi vasút mennyivel szaporítja az államvasutak nagy vona­lainak netto-eredményét, akkor kijön a megfelelő összeg. Ez alapon lévén számítva az államvasutak jövedelme, azt hiszem, hogy nagy eltérés nem fog mutatkozni és pedig annál kevésbé, mert ha ugy tétetik a számítás, a mint Hoitsy Pál képviselő ur tette, hogy t. i. 31.180,000 kilométerenkénti nettó­bevételt sokszorozza az államvasutak hosszával, ez 13.647,000 forintot tesz. Fel van véve pedig az előirányzatba 14.800,000 frt, tehát 1.200,000 fo­rinttal többre van megállapítva e vasutak jövedelme, mint a mennyi az 1883-ban tényleg volí s ezen jövedelem van az áj vonalak bevételeként előirá­nyozva. Tehát az előirányzatot olyannyira illuzo­riusnak nem tarthatom. Megengedem, hogy épen azon körülménynél fogva, mert nem lehet pontosan megállapítani, nemi eltérés lehet; de ha lesz, a felvett egyéb jövedelmi források által bőven pótol­tatni fog. Mert a ki figyelemmel kisérte a pénzügyi bí­zottság tárgyalásait, az meggyőződhetett, hogy e bizottság szigorúan átvizsgálta az egyes tételeket és kivévén a szőlődézsmaváltságot, melynek mó­dosításához készséggel hozzájárultam, a többi be­vételeket az 1883-iki eredmények alapján telje* biztossággal vette fel és azt hiszem, hogy azokra

Next

/
Thumbnails
Contents