Képviselőházi napló, 1884. I. kötet • 1884. szeptember 27–deczember 3.
Ülésnapok - 1884-27
27. országos fl 7 és deczemíier 1. 18S4. 34, j számítani is lehet. Sőt épen különösen a gabonaárak alacsony voltára és a gazdasági pangásra való tekintettel nem vette fel azon nagyobb összegekben, a mint tulaj donkép lehetett volna, (Helyeslés a.jobboldalon.) Azt monda Horánszky képviselő ur, mi idézte elő ezen helyzetet, a jó kormányzat-e, vagy a rossz pénzügyi politikáé? Én nem fogom kérdezni, hogy a t, képviselő ur a pénzügyi politikát a muUra nézve jónak vagy rosznak ismeri-e el? Hogy javulás van, azt maga is megengedi, én pedig megelégszem ezzel és szívesen elfogadom azon Ítéletet, hogy rósz azon politika, mely a javulást előidézte. (Elénk helyeslés a jobboldalon. Ellenmondás bal felöl.) T. ház! Azok közül, a kik a költségvetés érdeméről felszólalni méltóztattak, említést kell tenni különösen Ugron és Enyedi képviselő urak megjegyzéseiről. Különösen Ugron képviselő ur vetette fel a kérdést, hogy Magyarország államadósságai a Tisza-kormány alatt mennyivel szaporodtak és számítást tesz, mely szerint í 876-ban volt 618 millió és 1883-ban volt 1270 millió államadósság, tehát a növekedés 653 millió. Egy kis tévedés van ebben, de szám szerint nem lényeges ; mert le kell vonni mindkét év számításánál a füldtehermentesítést és e szerint 578 millió forint a növekedés. De méltóztassanak megengedni, deficitjeink is voltak ezen esztendőkben, melyeket államadós ságokkai kellett fedezni. Tudjuk mindnyájan, hogy ezen időbe esik a kincstári utalványok beváltása, melyek 60 millió forint adóssági többletet okoztak, a mi nem ezen pénzügyi kormány rovására számítandó. De ezen kiadásokon kívül szemben az adósságok emelkedésével, vannak lényeges befektetések is, melyek ezen évekre e-nek. Ott vannak a SÍ2 milliót igénybe vevő vasutak és 139 millió egyéb befektetés. Ezis jelentékeny összeget képez az adósság növekedése tekintetében. De a t, képviselő ur kihagyott számításából egyet, mely ugyan átfutó tétel, de az adósságok szaporulatában benne van, azon 42 millió forint is, a melyre nézve az állam tulajdonkép nem adós, hanem a tiszavölgyszegedi kölesön czímén vétetett M, melynél az állam csak a közvetítő szerepét viszi és a valóságos adósságot nem az állam, hanem a tiszai társulatok és Szeged viselik s ezen összeget kihagyva, az általa említett emelkedéssel szemben vannak lényeges befektetések, melyek kerekszámban 352 millió frtot tesznek. Azt említi továbbá a képviselő ur, hogy a kormánynak költségvetése mily óriási mérvben emelkedett és kerekszámban 100 millióval magasabbra teszi a költségvetést, mint volt 1875-ben. Elismerem, hogy helyes a számítás; de méltóztassék megtekinteni, hogy mi foglaltatik ezen összegben. 44.s00,000 forint üzleti kiadások következménye, oly üzleti kiadásoké, melyeknek megfelelő összeg a bevételekben is előfordul. Ilyen az államvasutak üzleti növekedése, ilyen a bányászat, a dohányjövedék növekedése és talán a bányászat kivételével a másik két rendbeli üzletkiadásról azt hiszem, a háznak minden tagja elismeri, hogy az az állam mérlegének javára szolgál. (Helyeslés jobbfelöl.) De az 1875-iki költségvetésben előfordult 6 millió beruházás, a 1883-ikiban 23 millió, tehát 17 millióval több beruházás. Azonfelül ugyanezen költségvetésben út- és vízépítésre 1.400,000 írttal több, a kereskedelmi tárczánál 2 millióval, a közoktatási tárczánál í.300,000 frttal több vétetett fel; tehát ezen összegek czímén a költségvetés emelkedett és a kiadások szaparodtak, ezért a felelőséget a kormány igen szívesen magára vállalja. Szólt a t. képviselőm* a fogyasztási adók növekedéséről is és a mint ő állította fel a kérdést, ugy volna a dolog, mintha csakugyan ÍOVs millióval növelte volna a kormány a fogyasztási adókat és ennek ismét káros következménye van az országra, mert ezen terhet az adózók viselik. Méltóztassék a t. ház megengedni, hogy ezen ÍOVs millió növekedést elemezzem. Két millió forint a ezukorbevétei elszámolásából ered és minthogy, sajnos, Magyarországra nézve a ezukor-fogyasztási adó rendkívül csekély mértéket tesz, ugy ez is inkább elszámolási kérdés, mint tulajdonképem szaporodás, a valódi szaporulat ezen emelkedés csekély részét képezi. Itt van a szesz-adó 3 millió frt. Ezt igen csekély mértékben fizeti a fogyasztó, hanem legnagyobb részben a tarmeló' és pedig azon megtakarításból, melyet nyer, az eddigi anyag pazarlás értékéből. Ez tehát szintén nem oly teher, mely a fogyasztót nyomná. Itt van a petroleum-adó. Ennek egy része áll a petróleum-adóból, de óriási része létesül a gyá rak fogyasztása folytán. A fogyasztónak mindegy, akár kük, akár belföldön veszi a petróleumot, ha nem kell drágábban fizetnie; de az államra nézve sem pénzügyi, sem közgazdasági szempontból az nem közönyös, mert ez által mintegy 2.800,000 frttal emelkedik a jövedelme és így ez, azt hiszem, nem rossz pénzügyi intézkedés. Ezekből származik a fogyasztási adóban mutatkozó többlet. T. ház! Ugron képviselő ur szólt arról is: hiszen önök helyeiken csak a nemzet bizalma folytán ülnek, hát miért követnek ily politikát? Tisztázzuk a helyzetet. Igaz az, hogyparlainentális kormány csak akkor állhat fenn, habirja a koronának és a ház többségének bizalmát, de mi nem kereshettük és kaphattuk meg a megbizáü!
