Képviselőházi napló, 1884. I. kötet • 1884. szeptember 27–deczember 3.
Ülésnapok - 1884-27
27. orszáros ülés deczember 1. 1884. 339 ossz alapon van összeállítva ezen költségvetés, j mert mint rendes bevétel szerepel benne 10 l /a I millió adósságtörlesztés ezímén fölvett kölcsön. Megengedem, hogy ez a t. képviselő urnak nem tetszik; de ha nem tetszik neki, arra kérem, legyen szives mindenekelőtt kieszközölni azt, hogy a törvény megváltoztattassék, (Felkiáltások a szélső baloldalon: Azt akarja!) mert ezt a törvény rendeli és mig az fennáll, ezen összeget máskép elszámolni nem lehet. (Ugy van ! jobbfélől.) Egyébiránt ez az eredményre nézve semmi különbséget nem tesz, mert mint. voltam bátor én is összeállítani és mint leszek bátor reflectálni, Horánszky t. képviselő urnak e részben tett állítására: mindenkinek módjában van az általa említett összegeket azokhoz számítani, melyeket saját jövedelmeinkből nem fedezünk. Azt mondja továbbá Hoitsy Pál képviselő nr, hogy hol van az államjószágok eladásáért a csere-érték? Ha jól emlékezem, maga a t. előadó ur is reílectált erre. Megvan ezen csereérték, méo pedig bőven van meg, a létező és az állam által évről évre acquirált vasutakban, melyek sokkal többet érnek akár pénzügyileg, akár közgazdaságilag, mint a mennyit értek azon állami jószágok, melyek eladattak. (Élénk derültség a szélső baloldalon.) Azt mondja Hoitsy képviselő ur: ennyi és ennyi lesz a deficit és nagy összegre licitálja föl maga magát, mert úgymond, lesznek még pőthitelek is. Ha rendkívüli szükség fog támadni, ez, meglehet, hogy póthitel előterjesztésére fogja kényszeríteni a kormányt. De kijelentettem már az első fölszólalásom alkalmával, hogy a kormány igyekezni fog azon, hogy a póthiteleket elkerülje. S ma én, t. ház, más póthitelt, mint a mely a Vaskapura szükséges, nem ismerek. Azt mondja továbbá a t. képviselő ur, hogy hol van a szükséges költség azon vicinális vasutakra, melyek iránt a törvény már intézkedett? Azon vicinális vasutakra nézve, melyek iránt a törvény intézkedett és melyekre nézve a tárgyalások oly stádiumban vannak, hogy azok költsége folyóvá teendő, ezen költségvetésben már van gondoskodva. Kincsen azonban gondoskodva azon vicinális vasutak költségeiről, melyek még nincsenek ezen stádiumban. De senki sem mondja,hogy azért, mert a törvényhozás beleegyezését adta arra, hogy ily vicinális vasutak építtessenek, ezeknek az 1 885. év folyamán kell épülniük. Ha majd a tárgyalások ezekre nézve is annyira fognak haladni, a kormány meg fogja tenni reájuk nézve is a szükséges intézkedéseket. (Helyeslés a jobboldalon.) Azt mondja a t. képviselő ur, hogy alig szólalt fel a pénzügyminister és már is felállt a közlekedési minister és a felső Duna szabályozására €00,000 frt póthitelt kért. Igenis a közlekedési minister benyújtott egy törvényjavaslatot a felső Duna szabályozásáról, csa khogy e szabályozás nem egy évben, hanem több évben fog megtörténni, de legelőbb minden esetre a szabályozási tervezetetkell a törvényhozásnpk elfogadnia. Az ezen szabályozáshoz szükséges 600,000 frt egyébiránt az 1885. évi költségvetésben már benne van és igy e czímen póthitelre nem lesz szükség. Horánszky képviselő ur beszélt a túlságosan magasan tett előirányzatokról és beszélt az egyenes adóknak a költségvetésbe mily alapon való fölvételéről s azt mondotta, hogy az évnek első kilencz havában az egyenes adók mennyivel csekélyebb összegben folytak be, mint a múlt évben. Igaz, hogy csekélyebb összeggel folytak be, de azóta a tizedik és tizenegyedik hónapban e részben javult az állapot s igy azt, mi lesz az eredmény az év végével, ma biztossággal megmondani épen nem lehet. De reflectálnom kell a Horánszky képviselő ur által tett számításokra is. A képviselő ur elfogadja az előirányzatot a földadóra, a házadóra, mert az előirányzat ezekre nézve csekélyebb az 1883-ik évinél; de nem fogadja el az előirányzatot a jövedelmi pótadónál, a kereseti adónál és másoknál. Bátor vagyok őt figyelmeztetni, hogy a jövedelmi pótadó szoros kapcsolatban van a földes házadóval és ha itt ezen előirányzatban leüttetik azon összeg, melyet az újabb törvény folytán az ezen czímeken befolyandó jövedelmekből le kell ütni, mégis helyre keli pótolni azon törvény alapján, amely arról intézkedik, hogy ezen összeg pótoltassék, ez pedig a jövedelmi pótadóban nyer kifejezést. Ha a t. képviselő ur egyfelől elfogadja az 1883-iki év eredményéhez képest a csekélyebb összegű előirányzatot, a hozott törvény alapján el kell fogadnia a magasabb előirányzatot is a másik tételnél. Erős hitem szerint, a nagyobb összeggel előterjesztett előirányzat az egyenes adóknál alaposnak fog bizonyulni, mert hisz nincs abba felvéve más, mint az 1883-iki évnek tényleges eredménye, hozzá adva azon 3 millió többletet, mely az új adók folytán várható. Beszélt a képviselő ur a szállítási adónak túlságosan magas előirányzásáról. Ez t. ház, összeköttetésben van a vasutak jövedelmével, a mire később még vissza fogok térni. A szállítási adó természetes összeköttetésben van a vasutak jövedelmének emelkedésével és méltóztassék megengedni, ha a vasutaknak, a melyek í 883-ban léteztek, nem is lesz 1885-ben oly forgalmuk, mint 1883-ban volt: az iij vasutakon mindenesetre lesz forgalom. Minthogy pedig ezért a szállítási adó fizetendő lesz, azért a szállítási adónak ezen többlete helyesen vétetett fel a költségvetésbe. De mielőtt a vasutak jövedelmezéséről és egyáltalán a bevételek előirányzásáról szólnék, reflectálni kívánok még azon számítási módra, melyet a deficit tekintetében Horánszky képviselő 43*
