Képviselőházi napló, 1884. I. kötet • 1884. szeptember 27–deczember 3.

Ülésnapok - 1884-27

338 " í7- országos ülés űeczeuifcer 1. 1884. nagyobb mértéke, vagy a eultura nem fejlődése szabja meg, akkor én őt egy körülményre figyel­meztetem és ez az, hogy az a két millió szurony sokkal kényelmetlenebb, melynek ereje esetleg talán szeszélytői függ, mintáz a két millió szurony, mely a felvilágosult eultura hatása és ez által a népeknek mindenesetre szelídebb szelleme alatt áll. Én határozott ellentétken azzal, a mit ő mondott, azt gondolom, hogy a eultura terjedése a népeknek jogosult közkincse és abban az esetben fejlődhetik esak egészséges helyzet, hogy ha az mentül nagyobb mérveket ölt, mert akkor a népek sorsa nem a szeszélytől függ, hanem saját megfon­tolt befolyásuktól. (Helyeslés balfelől.) És még egyet t. ház: a t. képviselő ur szólott még a retrográd irányról és ezzel dobálódzott. Hát t. ház, én már megmondtam egy alkalommal, t. i. a válaszfelirati vita alkalmával, hogy mi az a mit én retrogad iránynak tartok; megmondtam, hogy mit tartok a liberalismusról, az önök liberalismusá­ról, mert hiszen ez és a hánytorgatott retrográd irány körülbelül kölcsönös czélra törekvő eszmé­ketjelent; megmondtam, ismétlem, más alkalommal, hogy mit tartok erről, ezen változtatni ma sincs szándékomban egy hajszállal sem : de mindaddig, mig azt nem látom, hogy a t. képviselő ur mit tart retrográd iránynak és mi az a liberalísnms, a mit a t. képviselő ur ennek nevez, a mely felfogásom szerint pedig esak egy politikai betegség, újra is­métlem, mig ezt meg nem mondja, ezzel leszámolni nem tudok. De egyet tudok és ez az, hogy azon baj, melyből kifolyólag ezen kérdésnek actualitása újabban elő került, az ő közelében keletkezett és fonását közvetlen közelében keresse. Alap­jában a vosz közgazdasági politikából keletkezett, melyet kiélesített azon ismeretes fél rendszabály, azon félszeg törvény, amely ezen felül el is késett és pedig egyszerűen azért, mert a ministerelnök ur e tekintetben sem váltotta be szavát, ha pedig ezen bajnak gyógyítását keresi, akkor is csak vigyázva forduljon a kormányhoz, mert ekkor is egyre figyel­meztetem : arra jelesen, hogy tekintve azon mester­kedéseket, melyek nem nyilvánosan a fórumon, hanem a falak mögött folytattatnak, egy szép reggel arra ne ébredjen fel, hogy a kormány politikával együtt magát épen a reaetio meleg ölében találja. Ezek előadása után kijelentem, hogy nem ellenzem ugyan a kötiségvetésnek a részletes tár­gyalás alapjául leendő elfogadását, de a bizalom tekintetében álláspontom egy hajszálat sem válto­zott és annak formai kifejezését akkorra tartom lenn, mikor a költségvetési tör vény nyel fogunk szemben állani. (Élénk helyeslés balfelöl.) Gr. Szapáry Gyula pénzügy mini ster: T. képviselőház! Elismerem azt, hogy a most folyó költségvetési vita ngy a tegnapelőtti napon, mint ina, teljesen az objeetivitás terén mozog és egyet­len egy képviselő kivételével, főleg pénzügyi kér­désekkel foglalkoztak, a kik szót emeltek. (Hali­juk! Halljuk!) Igyekezni fogok én is t. képviselő­ház, kizárólag e terén mozogni és a ma felszólalt képviselő urnak, ki nem ezen kérdésekkel foglal­kozott, hanem a közügyi helyzetet fejtegette, esak röviden fogok válaszolni és pedig azért, mert mél­tóztassék a t. képviselő ur megengedni, de én az ő álláspontját nem értem. Mert elfogadni t. képviselőház az 1867-iki alapot és elfogadni egj-szersmind a t. független­ségi és 48 as párt határozati javaslatát; elfogadni az 1867-iki alapot, de oly magyarázattal, mint a képviselő ur is tette, melynek 1867 óta mostanig senki ő kivüli kifejezést nem adott: ezen álláspon­tot, én részemről nem értein. Azt mondja a t. képviselőm, hogy ha Magyar­ország nem szerzi meg teljes (mállását, mint ő kí­vánja, akkor csak uzsorás kamat mellett kap pénzt a tőkétől. Már engedelmet kérek t. képviselőház, de ha számítani méltóztatik azon kamatlábat, melyen az állammá pénzt kap, mely egy igen egy­szerű számításom szerint az 5%,-os papirjáradék­nál jelenleg .JV^A-OÍ tesz az efl'ectiv érték után, a 4% osnál pedig még kedvezőbb, mert itt 57 -ot és egy fraetot tesz: ezen kamatlábra én az uzsora kamat elnevezést nem fogadhatom el. Azt mondja továbbá a t. képviselő ur, hogy esak ugy fogunk olcsón pénzt kapni és csak ugy fog a tőke ide fordulni, ha az ország léte szilárd alapra lesz fektetve: én, t. ház, épen azért, mert nem akarok ingatag alapon állani, fogadom el teljes mér­tékben az 1867-iki kiegyezést, mely szerinten szi­láid alap és nem akarok azon ingatag alapra lépni, melyre Szentkirályi Albert t. képviselő ur lépett és melyet rajta kivül ezen házban senki vagy csak nagyon kevesen fogadnak el. Áttérve a pénzügyi fejtegetésekre, Hoitsy és Horánszky t. képviselő uraknak együttesen szán­dékozom felelni azért, mert ők sok kérdésre nézve egyenlően nyilatkoztak. Fejtegették nevezetesen azt, hogy tulajdonképen mennyi a deficit, hogy az 11 millió-e vagy 39 milliói És itt engedelmet ké­rek Hoitsy képviselő úrtól, ő az 1883. évi zárszám­adásnak deficitjét 39 millióval tüntette fel és e mellett szólt az 1885-ik évi előirányzatban foglalt i 1 millió néhány százezer forint deficitről: pedig ezen két tételt így egymás mellé állítani nem lehet, mert a számítás egészen más alapon történt. Hiszem ugyan, hogy ő ezt épen oly jól tudja mint én, de igy állítva össze a számítást, mindenki azon értelme­zést fogja adni szavainak, hogy ugyanazon az alapon a deficit 11 millióról 89 millióra fog emel­kedni. Pedig ez nem igy van és legfölebb azon számítás vehető az összeállítás alapjául, a melylyel Horánszky t. képviselő ur élt s a melynek bizo­nyos mértékben felhozhatóságát én a költségvetés benyújtásakor magam is megemlítettem. Hoitsy t. képviselő ur szól arról is, hogy mily

Next

/
Thumbnails
Contents