Képviselőházi napló, 1884. I. kötet • 1884. szeptember 27–deczember 3.
Ülésnapok - 1884-27
338 " í7- országos ülés űeczeuifcer 1. 1884. nagyobb mértéke, vagy a eultura nem fejlődése szabja meg, akkor én őt egy körülményre figyelmeztetem és ez az, hogy az a két millió szurony sokkal kényelmetlenebb, melynek ereje esetleg talán szeszélytői függ, mintáz a két millió szurony, mely a felvilágosult eultura hatása és ez által a népeknek mindenesetre szelídebb szelleme alatt áll. Én határozott ellentétken azzal, a mit ő mondott, azt gondolom, hogy a eultura terjedése a népeknek jogosult közkincse és abban az esetben fejlődhetik esak egészséges helyzet, hogy ha az mentül nagyobb mérveket ölt, mert akkor a népek sorsa nem a szeszélytől függ, hanem saját megfontolt befolyásuktól. (Helyeslés balfelől.) És még egyet t. ház: a t. képviselő ur szólott még a retrográd irányról és ezzel dobálódzott. Hát t. ház, én már megmondtam egy alkalommal, t. i. a válaszfelirati vita alkalmával, hogy mi az a mit én retrogad iránynak tartok; megmondtam, hogy mit tartok a liberalismusról, az önök liberalismusáról, mert hiszen ez és a hánytorgatott retrográd irány körülbelül kölcsönös czélra törekvő eszméketjelent; megmondtam, ismétlem, más alkalommal, hogy mit tartok erről, ezen változtatni ma sincs szándékomban egy hajszállal sem : de mindaddig, mig azt nem látom, hogy a t. képviselő ur mit tart retrográd iránynak és mi az a liberalísnms, a mit a t. képviselő ur ennek nevez, a mely felfogásom szerint pedig esak egy politikai betegség, újra ismétlem, mig ezt meg nem mondja, ezzel leszámolni nem tudok. De egyet tudok és ez az, hogy azon baj, melyből kifolyólag ezen kérdésnek actualitása újabban elő került, az ő közelében keletkezett és fonását közvetlen közelében keresse. Alapjában a vosz közgazdasági politikából keletkezett, melyet kiélesített azon ismeretes fél rendszabály, azon félszeg törvény, amely ezen felül el is késett és pedig egyszerűen azért, mert a ministerelnök ur e tekintetben sem váltotta be szavát, ha pedig ezen bajnak gyógyítását keresi, akkor is csak vigyázva forduljon a kormányhoz, mert ekkor is egyre figyelmeztetem : arra jelesen, hogy tekintve azon mesterkedéseket, melyek nem nyilvánosan a fórumon, hanem a falak mögött folytattatnak, egy szép reggel arra ne ébredjen fel, hogy a kormány politikával együtt magát épen a reaetio meleg ölében találja. Ezek előadása után kijelentem, hogy nem ellenzem ugyan a kötiségvetésnek a részletes tárgyalás alapjául leendő elfogadását, de a bizalom tekintetében álláspontom egy hajszálat sem változott és annak formai kifejezését akkorra tartom lenn, mikor a költségvetési tör vény nyel fogunk szemben állani. (Élénk helyeslés balfelöl.) Gr. Szapáry Gyula pénzügy mini ster: T. képviselőház! Elismerem azt, hogy a most folyó költségvetési vita ngy a tegnapelőtti napon, mint ina, teljesen az objeetivitás terén mozog és egyetlen egy képviselő kivételével, főleg pénzügyi kérdésekkel foglalkoztak, a kik szót emeltek. (Halijuk! Halljuk!) Igyekezni fogok én is t. képviselőház, kizárólag e terén mozogni és a ma felszólalt képviselő urnak, ki nem ezen kérdésekkel foglalkozott, hanem a közügyi helyzetet fejtegette, esak röviden fogok válaszolni és pedig azért, mert méltóztassék a t. képviselő ur megengedni, de én az ő álláspontját nem értem. Mert elfogadni t. képviselőház az 1867-iki alapot és elfogadni egj-szersmind a t. függetlenségi és 48 as párt határozati javaslatát; elfogadni az 1867-iki alapot, de oly magyarázattal, mint a képviselő ur is tette, melynek 1867 óta mostanig senki ő kivüli kifejezést nem adott: ezen álláspontot, én részemről nem értein. Azt mondja a t. képviselőm, hogy ha Magyarország nem szerzi meg teljes (mállását, mint ő kívánja, akkor csak uzsorás kamat mellett kap pénzt a tőkétől. Már engedelmet kérek t. képviselőház, de ha számítani méltóztatik azon kamatlábat, melyen az állammá pénzt kap, mely egy igen egyszerű számításom szerint az 5%,-os papirjáradéknál jelenleg .JV^A-OÍ tesz az efl'ectiv érték után, a 4% osnál pedig még kedvezőbb, mert itt 57 -ot és egy fraetot tesz: ezen kamatlábra én az uzsora kamat elnevezést nem fogadhatom el. Azt mondja továbbá a t. képviselő ur, hogy esak ugy fogunk olcsón pénzt kapni és csak ugy fog a tőke ide fordulni, ha az ország léte szilárd alapra lesz fektetve: én, t. ház, épen azért, mert nem akarok ingatag alapon állani, fogadom el teljes mértékben az 1867-iki kiegyezést, mely szerinten sziláid alap és nem akarok azon ingatag alapra lépni, melyre Szentkirályi Albert t. képviselő ur lépett és melyet rajta kivül ezen házban senki vagy csak nagyon kevesen fogadnak el. Áttérve a pénzügyi fejtegetésekre, Hoitsy és Horánszky t. képviselő uraknak együttesen szándékozom felelni azért, mert ők sok kérdésre nézve egyenlően nyilatkoztak. Fejtegették nevezetesen azt, hogy tulajdonképen mennyi a deficit, hogy az 11 millió-e vagy 39 milliói És itt engedelmet kérek Hoitsy képviselő úrtól, ő az 1883. évi zárszámadásnak deficitjét 39 millióval tüntette fel és e mellett szólt az 1885-ik évi előirányzatban foglalt i 1 millió néhány százezer forint deficitről: pedig ezen két tételt így egymás mellé állítani nem lehet, mert a számítás egészen más alapon történt. Hiszem ugyan, hogy ő ezt épen oly jól tudja mint én, de igy állítva össze a számítást, mindenki azon értelmezést fogja adni szavainak, hogy ugyanazon az alapon a deficit 11 millióról 89 millióra fog emelkedni. Pedig ez nem igy van és legfölebb azon számítás vehető az összeállítás alapjául, a melylyel Horánszky t. képviselő ur élt s a melynek bizonyos mértékben felhozhatóságát én a költségvetés benyújtásakor magam is megemlítettem. Hoitsy t. képviselő ur szól arról is, hogy mily
