Képviselőházi napló, 1884. I. kötet • 1884. szeptember 27–deczember 3.
Ülésnapok - 1884-27
27. o magos flUw A harmadik, a mit megjegyezni kívánok, az, hogy ezen öröm tartós lenni nem fog. Mert az évről évre szükségessé válandó rrjabb kölesönök kamatai és az államháztartásban folyton nyilvánuló növekedés csakhamar el fogja nyelni a csekély eredményeket és ismét ott fogunk állani, a hol állottunk ezelőtt. A költségvetésbe mélyebben és részletesebben belemenni nem akarok; de mégis legyen szabad nekem a költségvetésnek különösen fedezeti részére nézve abból a szempontból, mint mondám, hogy a javulás nem olyan mérvű, mint hirdetik, némi észrevételeket tennem. Csak pár íbntosabb tételeivel fogok foglalkozni, jólehet a költségvetésnek apróbb részletei a költségvetés ezen valóságos haeillusai, végeredményökben szintén milliókban szoktak jelentkezni, A szőlődézsmaváltság ezímén a kormány 1.862,000 frt jövedelmet irányzott elő. Ezen előirányzatot a pénzügyi bizottság i.600,000 írtra szállította le. Ismeretes dolog, hogy a szőlődézsmaváltság bevételei évről évre csökkennek, az 1883-iki zárszámadások pedig azt mutatják, hogy 1883-ban 1.114,000 frtot tett azon összeg, melyet az állam a szőlődézsmaváltságból bevett, no tehát ha most azt látjuk, hogy például a folyó évi 9 havi kimutatások eredményei szemben a 1883-ikivalis — habár nem nagymérvű, de mégis visszaesést mutatnak, akkor nem tarthatom solidnak és reálisnak azon bevételi tételt, mely a múlt évi zárszámadás eredményein túlmegy, amikor is tehát e tétel nem lehet helyes, ha körülijeiül fél millióval túlhaladja a 1883-iki zárszámadások eredményét. Itt vannak az egyenes adók. Az egyenes adókra vonatkozólag általánosságban megjegyzem, hogy a f. évi pénztári kimutatások azt tüntetik fel, hogy az 1884-iki 9 hó, szemben a múlt évvel.szintén erős visszaesést mutat, daczára annak, hogy a múlt évnek első hónapjaiban séma ezukor- és söradó, sem pedig a pénzintézeteknél elhelyezett tőkéknek adói, legalább gondolom az 1-ső három hónapban, nem hatottak. De mert megengedem, hogy ez a gazdasági válságnak a íolyománya, a melyre nem számítottunk és a mely nem elég indok arra, hogy ha különben az előirányzat reális, azt difié ulíáljam és ebbíd a szempontból akár a föld-, akár a házadó tételeire a realitás szempontjából észrevételeket tegyek, habár mellesleg megjegyezve, ezeknek is megvan az a hibájuk, hogy a f. évi mezőgazdasági válság hatása alatt fognak állani és tartok tőle, hogy azok nem fognak befolyni azon mérvben, a melyben előirányozva vannak. Hanem hát itt vannak az egyenes adóknak más tételei: a kereseti adó, a nyilvános számadásra kötelezett pénzintézetek és egyletek adója, a pénzintézeteknél elhelyezett tőkék és egyéb tőkék kamatainak adói, a szállítási adó és az általános jövedelmi pótadó. Ezen adótételeknek deeserober 1. 1SS4. 335 1883 iki zárszámadási eredménye azt mutatja, hogy ezen adótételekből 36.701,000 frt folyt be. Ugyanezen adótételekből 1885-re 44.165,000 frt van előirányozva, tehát 7.443,000 írttal több. No már most mi változás történt ezen adónemekben, szemben lS83-mal? Történt, hogy a földadóból 3.000,000 frt áthelyeztetett az általános jövedelmi pótadóba, történt továbbá, hogy az általános jövedelmi pótadó annak indokolása szerint — mert más eredmények előttünk még nem állanak —3 millió oly többletet tesz ki, mint mely befolyandó lesz és történt az, hogy miután a pénzintézeteknél elhelyezett tőkék adója a múltban három hónapra nem volt érvényben, tehát ezen tétel a jövő évre felemeltetett 2.700,000 frttal, ezeknek összege tehát 6.270,000 frl. Ha már most ezt a különbözetből le méltóztatnak vonni, az eredmény az lesz, hogy ezen 1.173,000 frt azon összeg, mely az adók természetes fejlődésének alapján irányoztatik elő. Sőt még egy körülményt kell felemlítenem, azon körülményt jelesen, hogy a szállítási adót a t. pénzügyministerur a folyó évre csak 3.800,000 frttal irányozta elő, holott ezen tétel 1883-ban 4.264,000 frtot jövedelmezett millió kétségtelen hogy 1.60 ! ',000 frt körül forog azon összeg, melynek előirányzása nem igazolható és pedig annál kevésbé, mert ha még hozzáveszem azon körülményt is, hogy péld. a szállítási adó nemes ik a f. évben, de a jövő évben is valószínűleg vissza fog maradni, mit mutat azon körülmény, hogy a vasutak jövedelme tetemesen csökkent, mi kétségtelenül tárgyi összefüggésben van a szállítási adó mennyiségével, kétségtelen, hogy nem lehet teljesen reálisnak tekinteni azon előirányzatot, mely ezen adótételekben az általam jelzett összegekkel van a költségvetésbe felvéve. Még csak egyet t, ház, mire az előttem szólt t. képviselőtársam Hoitsy Pál is reflectá'i, ez a vasutak jövedelme. Azért vagyok kénytelen erre nagy súlyt fektetni, mert azon meggyőződésben vagyok, hogy a vasutak tiszta jövedelméül praeli minált 14 millió 800,000 frt oly összeg, mely semmi körülmények kiizt és semmi néven nevezendő ealculus alapján nem igazolható. A vasutak jövedelme 1883-ban 9532,000 frt volt, 1885-re 14 800,000 frt irány ozt-rtik elő. Igaz, hogy lS83-ban sokkal kevesebb vasút volt állami üzemben, mert azóta lett megváltva az első erdélyi, a duna-drávai s legközelebb az alföldi vasút, némely vasutak pedig azóta épültek ki és vétettek üzembe, de az is igaz, hogy az 1884-ik évi pénztári eredmények azt mutatják, hogy daczára annak, miszerint 1884-ben már több vasút volt üzemben, mégis a vasút ez évben nem jövedelmezett annyit, mint a mennyit az 1S83. évben fennállott kevesebb klmtrnyi vasút mellett jövedelmezett. Sőt ha veszszük azon számítást, melyet az előterjesztés alapul vesz, mit mutat az? Mutatja