Képviselőházi napló, 1884. I. kötet • 1884. szeptember 27–deczember 3.

Ülésnapok - 1884-27

326 X7. orwágos Bléo decsember 1. 1SS4. már elnevezésénél fogva sem birhat a czélszerű­eég kellékével. Itt azt az ellenvetést lehetne tenni, a mely, a mint emlékszem, meg is tétetett, hogy miután Magyarország polyglott állam, véderejét nem lehet határozottan kifejezett nemzeti alapra fek­tetni. De hiszen más polyglott államok is vannak, milyenek pl. az északamerikai E^yesillt-ÁMamok, milyen Oroszország, a melyek hadseregeiket mégis határozott nemzeti alapra fektetik. De nézzük Németországot. A német hadsereg is több külön hadseregből áll, mint a porosz, wilrttembergi, badeni stb. seregekből, a melyek a mellett, hogy kiegészítő részét képezik az összes hadseregnek, szigorúan megőrzik nemzeti jellegüket. És annak köszöni a német hadsereg azon óriási sike­reket, melyeket a világ megbámul és melyekhez hasonlókat a mi közös hadseregünk nem mutathat fel, ámbár tagjainak hősies vitézségét, a fáradal­makban tanúsított nagy kitartását európaszerte senki sem vonja kétségbe. Különben t. ház, minden állam polgárnak nemcsak kötelessége, hanem elvitázhatlan joga is azon állam hadseregében katonáskodni, a mely állam az ő hazája. Hasznosság tekintetében is kétségtelen a magyar hadsereg fölállítása. Az évenként tartatni szokott hadgyakorlatok meggyőzhettek mindenkit arról, hogy a honvédség, épugy a gyalog, mint lovas honvédség, semmivel sem áll alább harcz­képességben és kitartásban, mint a közös hadsereg, pedig nem gyakoroltatik három egymásután követ­kező év alatt, hanem csak 22 hónapig. Ennek oka nézetem szerint talán legnagyobbrészt abban rej­lik, hogy az újoncz nem kénytelen szolgálatidejé­nek eiry nagy részét a német nyelv tanulásával el­tölteni (Ugy van! Ugy van! a szélső haloldalon) mielőtt; csak a vezényszót is megértené. Ha tehát már most a magyar hadsereg felállítása által lehe­tővé tétetnék az, a mi a honvédségnél a harez­képesség csökkentése nélkül lehető, hogy a szol­gálati idő három évről két évre szállittassék le: (Helyeslés a szélső baloldalon) sok millió kiméltet­nék meg a hadügyi budgetben, a mi annyival in­kább tekintetbe veendő, minthogy a magyar had­sereg felállítása következtében nem volna szük­séges a honvédségnek sem oly nagy terjedelmet adni, mint most van, pedig itt is évenként 7 mil­liónyi összeg forog kérdésben. A honpolgárokra nézve is azt hiszem, nagy előnynye! járna a magyar hadsereg felállítása, inert számos tiszti és főtiszti állomás töltethetnék be magyar állampolgárokkal, (Ugy van! a szélső bal­oldalon) a kik erre születésük és műveltségi fokuk­nál fogva igényt tarthatnak és sokan — kik híva taloskodásra szorulnak, de polgári hivatalt, mint­hogy i zok tál vannak tömve, nem kapnak, igen előnyösen helyeztethetnének el a hadseregnél. Minden állam tartozik «aját polgárainak jut­tatni azon beneficiumokat, melyek a véderőre köl­tött áldozatokból a polgárokat megilletik és a szülők és hozzátartozók súlyos adójából kikerülő tiszti fizetések első sorban a gyermekeket és roko­mk&t illetik meg. (Ugy van! a szélső haloldalon.) nemzetgazdasági tekintetből is igen fontes, t. ház, a magyar hadsereg felállítása, a mennyiben a hadsereg felszerelése, a felszerelés évenkénti ki­egészítése a leghatalmasabb lökést volna képes adni a magyar iparnak, a melynek eleinte nem csak némi védelemre, de támogatásra is lesz szük­sége. Mindebből látni t. ház, hogy a magyur had­sereg felállítását annyi közjogi, államháztartási és nemzetgazdasági érdek kívánja és követeli, hogy ha ez iránt a törvény már nem intézkedett volna is, a magyar törvényhozásnak első és legsürgősebb feladatai közé tartoznék oly törvényeket hozni, melyek a magyar hadsereg felállítását elrendelik. (Helyeslés a szélső baloldalon., A magyar hadsereg felállításának lehetősége a jelenleg legezélszerűbbnek elismert hadi szerve­zet mellett alig képezheti komoly kérdés tárgyát, miután az összes hadseregre vonatkozó belszerve­zet, vezénylet és vezérletre vonatkozó intézkedések ez által érintetlenül hagyatnának. A kérdés tehát csakis czélszertí csoportosítás kérdése volna, nem állna egyébből, mint abból, hogy az ugy is meglevő hadtestek azon számban, a mely a mi contingensünknek megfelel, magyar lábra helyeztessenek, ezen hadtestekbe csak ma­gyar honpolgárok soroltathassanak, csak magyar tisztek neveztethessenek ki és a hivatalos nyelvvé a magyar nyelv tétessék, (Elénk helyeslés a szélső haloldalon) a mely hogy akadályt nem képez a két, hadseregnek közreműködésére nézve, azt a hadgyakorlatoknál látjuk, hol a magyar vezény­szava honvédség minden akadály nélkül a leg­pontos ibban közreműködik a német vezényszava hadsereggel. Megengedem, hogy ezen átalakítás időbe, sőt tán hosszal)!* időbe is kerül, de engedje meg a t. ház, azon meggyőződésemet kifejeznem, hogy? ha mindaz, a mit ez irányban a törvény ren­del , aklís >r léptettetett volna életbe, mikor e törvény meghozatott, rég túl volnánk ezen átalakuláson és birtokában volnánk a magyar hadseregnek, mit kevés magyar ember lehet, a ki annyira lelke mélyéből ne óhajtana, mint magam. (Élénk helyeslés a szélső balon.) A 15. §. nincs ellentétben mindazzal, a mit mondani szerencsém volt. A 15. §. sem említ közös hadsereget, nem mond egyebet mint azt, hogy a hadügy összes költségei -közösek. Nem mondja, hogy a hadsereg, a véderő költségei közösek, ha­nem a hadügyé, mely hadügy az előző szakaszokban határoztatik meg és a mi nem lehet egyéb, mint a vezérlet, a. vezénylet és a beszervezet egységére.

Next

/
Thumbnails
Contents