Képviselőházi napló, 1884. I. kötet • 1884. szeptember 27–deczember 3.
Ülésnapok - 1884-27
326 X7. orwágos Bléo decsember 1. 1SS4. már elnevezésénél fogva sem birhat a czélszerűeég kellékével. Itt azt az ellenvetést lehetne tenni, a mely, a mint emlékszem, meg is tétetett, hogy miután Magyarország polyglott állam, véderejét nem lehet határozottan kifejezett nemzeti alapra fektetni. De hiszen más polyglott államok is vannak, milyenek pl. az északamerikai E^yesillt-ÁMamok, milyen Oroszország, a melyek hadseregeiket mégis határozott nemzeti alapra fektetik. De nézzük Németországot. A német hadsereg is több külön hadseregből áll, mint a porosz, wilrttembergi, badeni stb. seregekből, a melyek a mellett, hogy kiegészítő részét képezik az összes hadseregnek, szigorúan megőrzik nemzeti jellegüket. És annak köszöni a német hadsereg azon óriási sikereket, melyeket a világ megbámul és melyekhez hasonlókat a mi közös hadseregünk nem mutathat fel, ámbár tagjainak hősies vitézségét, a fáradalmakban tanúsított nagy kitartását európaszerte senki sem vonja kétségbe. Különben t. ház, minden állam polgárnak nemcsak kötelessége, hanem elvitázhatlan joga is azon állam hadseregében katonáskodni, a mely állam az ő hazája. Hasznosság tekintetében is kétségtelen a magyar hadsereg fölállítása. Az évenként tartatni szokott hadgyakorlatok meggyőzhettek mindenkit arról, hogy a honvédség, épugy a gyalog, mint lovas honvédség, semmivel sem áll alább harczképességben és kitartásban, mint a közös hadsereg, pedig nem gyakoroltatik három egymásután következő év alatt, hanem csak 22 hónapig. Ennek oka nézetem szerint talán legnagyobbrészt abban rejlik, hogy az újoncz nem kénytelen szolgálatidejének eiry nagy részét a német nyelv tanulásával eltölteni (Ugy van! Ugy van! a szélső haloldalon) mielőtt; csak a vezényszót is megértené. Ha tehát már most a magyar hadsereg felállítása által lehetővé tétetnék az, a mi a honvédségnél a harezképesség csökkentése nélkül lehető, hogy a szolgálati idő három évről két évre szállittassék le: (Helyeslés a szélső baloldalon) sok millió kiméltetnék meg a hadügyi budgetben, a mi annyival inkább tekintetbe veendő, minthogy a magyar hadsereg felállítása következtében nem volna szükséges a honvédségnek sem oly nagy terjedelmet adni, mint most van, pedig itt is évenként 7 milliónyi összeg forog kérdésben. A honpolgárokra nézve is azt hiszem, nagy előnynye! járna a magyar hadsereg felállítása, inert számos tiszti és főtiszti állomás töltethetnék be magyar állampolgárokkal, (Ugy van! a szélső baloldalon) a kik erre születésük és műveltségi fokuknál fogva igényt tarthatnak és sokan — kik híva taloskodásra szorulnak, de polgári hivatalt, minthogy i zok tál vannak tömve, nem kapnak, igen előnyösen helyeztethetnének el a hadseregnél. Minden állam tartozik «aját polgárainak juttatni azon beneficiumokat, melyek a véderőre költött áldozatokból a polgárokat megilletik és a szülők és hozzátartozók súlyos adójából kikerülő tiszti fizetések első sorban a gyermekeket és rokomk&t illetik meg. (Ugy van! a szélső haloldalon.) nemzetgazdasági tekintetből is igen fontes, t. ház, a magyar hadsereg felállítása, a mennyiben a hadsereg felszerelése, a felszerelés évenkénti kiegészítése a leghatalmasabb lökést volna képes adni a magyar iparnak, a melynek eleinte nem csak némi védelemre, de támogatásra is lesz szüksége. Mindebből látni t. ház, hogy a magyur hadsereg felállítását annyi közjogi, államháztartási és nemzetgazdasági érdek kívánja és követeli, hogy ha ez iránt a törvény már nem intézkedett volna is, a magyar törvényhozásnak első és legsürgősebb feladatai közé tartoznék oly törvényeket hozni, melyek a magyar hadsereg felállítását elrendelik. (Helyeslés a szélső baloldalon., A magyar hadsereg felállításának lehetősége a jelenleg legezélszerűbbnek elismert hadi szervezet mellett alig képezheti komoly kérdés tárgyát, miután az összes hadseregre vonatkozó belszervezet, vezénylet és vezérletre vonatkozó intézkedések ez által érintetlenül hagyatnának. A kérdés tehát csakis czélszertí csoportosítás kérdése volna, nem állna egyébből, mint abból, hogy az ugy is meglevő hadtestek azon számban, a mely a mi contingensünknek megfelel, magyar lábra helyeztessenek, ezen hadtestekbe csak magyar honpolgárok soroltathassanak, csak magyar tisztek neveztethessenek ki és a hivatalos nyelvvé a magyar nyelv tétessék, (Elénk helyeslés a szélső haloldalon) a mely hogy akadályt nem képez a két, hadseregnek közreműködésére nézve, azt a hadgyakorlatoknál látjuk, hol a magyar vezényszava honvédség minden akadály nélkül a legpontos ibban közreműködik a német vezényszava hadsereggel. Megengedem, hogy ezen átalakítás időbe, sőt tán hosszal)!* időbe is kerül, de engedje meg a t. ház, azon meggyőződésemet kifejeznem, hogy? ha mindaz, a mit ez irányban a törvény rendel , aklís >r léptettetett volna életbe, mikor e törvény meghozatott, rég túl volnánk ezen átalakuláson és birtokában volnánk a magyar hadseregnek, mit kevés magyar ember lehet, a ki annyira lelke mélyéből ne óhajtana, mint magam. (Élénk helyeslés a szélső balon.) A 15. §. nincs ellentétben mindazzal, a mit mondani szerencsém volt. A 15. §. sem említ közös hadsereget, nem mond egyebet mint azt, hogy a hadügy összes költségei -közösek. Nem mondja, hogy a hadsereg, a véderő költségei közösek, hanem a hadügyé, mely hadügy az előző szakaszokban határoztatik meg és a mi nem lehet egyéb, mint a vezérlet, a. vezénylet és a beszervezet egységére.