Képviselőházi napló, 1884. I. kötet • 1884. szeptember 27–deczember 3.

Ülésnapok - 1884-26

26 orsíágos tilés november 29. 1884 317 magam is tudom, hogy ott, a hova az czélozva volt, nem alkalmas a község létesítése, mert oly mélyen fekszik, hogy ha töltések által védve van is, a bel­vizeknek ki van téve és egészségügyi szempontból nem alkalmas. E telep áthelyezésére nézve tehát folynak a tárgyalások, de befejezve nincsenek. A t. képviselő ur meg nem elégedvén a bizott­ság javaslatával, melyben hangsúlyozva van, hogy e figyelemre méltó kérvény a belügyi és pénzügyi ministereknek adassék ki, a kormányt még fel­hívni kívánja arra, hogy ez ügyben jelentést te­gyen. Én a dolog természeténél és a kormány ed­digi eljárásánál fogva ezt nem tartom szükséges­nek, mert a jelentés évről évre úgyis megtörtént. Méltóztatnak látni, hogy az 1882. és 83. évben történt jelentésekben mindazon kérdések, melyek a telepítés ügyére vonatkoznak, fel vannak említve és ugy ezekre is ki fog térj edni a kormány figyelme, valamint a legutolsó jelentésben kivan mondva az is, hogy midőn a csángó-telepítvények ügye be lesz fejezve, a kormány kötelességszerűleg jelen­tést fog tenni. Minthogy tehát ez a dolog természetéből kö­vetkezik, kérem a t. házat, méltóztassék a kérvényi bizottság javaslatát elfogadni. (Helyeslés jóbbfélöl.) Madarász József: Magam is figyelmesen átolvastam Torontálmegye átiratát. Bocsánat a í. pénzügyminister úrtól, de abban eltér vélemé­nyem, mintha Torontálmegye nem oly községe­ket jelölne meg, melyek teljesen egészséges fek­vésűek, mert Nagy-Beeskerek tőszomszédságában két-három helyet jelöl meg, mely egészséges fek­vésű, az állam birtokában van és kéri, hogy mi­után ezen birtokrészek ép a következő évre van­nak eladásra kitűzve, vegye ezt a kormány fonto­lóra és ne adja el addig e birtokrészeket, mig a kitelepítendőknek telepítésére és a csángóknak is egészséges helyre való telepítésére nézve nem határozott. Mert tehát én magam is hiszem, hogy a kor­mánynak nemcsak szándéka, de kötelessége is, hogy ha már a kitelepítést eszközli, ne tegye azt oly megyei területről, a mely által mint például Torontálmegyében, nem mondom, hogy a többi népfajok is, nem ragaszkodnának az állam eszmé­jéhez, de abban mégis Torontálmegyének igaza van, hogy azokat mégis csak lelkesebb magyarok­nak kell tekinteni, kik magyarokul születtek ésigy természetes is, hogy a kormánynak azon cseleke­dete, hogy Torontältaegyéhő! oly nagy mennyi­ségben engedte, és segítette kitelepíteni a tiszta magyarnyelvű lakosokat, mindenesetre Torontál­megye által igen helyesen hozatott fel, hogy figyel­meztesse a magyar kormányt, hogy ez lehetőleg g-átoltassék. A t. pénzügyminister urnak azon másik nyi­latkozatit ugyan kielégítő, hogy ő igenis iparko­dik a rósz helyen letelepített csángókat jobb helyre ! telepíteni, de azért még sem teljesíteném azon kérelmét, hogy & kérvényi bizottság határozatát ne toldjuk meg, nem teljesíteném pedig főleg a felhozott indokoknál fogva. Mert igaz, hogy a telepítvényekről szóló 1882. és 1883-iki jelentésé­ben ott van, hogy mik hová telepittettek, de sem a 84., sem a 85-iki előirányzatban már nincs semmi, csak az van megemlítve, hogy a csángók betelepítéséről majd később fog a képviselőháznak jelentést tenni. Az tehát természetes, mikor az érdekelt megye, a mely tudja a helyzetet, hogy miként van, ilyen veszélyesnek tünteti a csángók betelepítését, én még abban a határozatban sem nyugodhatnám meg, hogy ez ülésszakban adja be jelentését a pénzügyminister ur. Nem nyugodhat­nám meg azon ígéretében sem, hogy majd ugy is, midőn majd a telepítvények iránt végleg határo­zott, fog jelentést tenni a háznak. Azonban én nem kívánom megtoldani a kérvényi bizottság vélemé­nyét és megmondom, miért nem kívánom. Nem azért, mert tudom, hogy 1875 —76. óta irtózik a kormány attól, a mitől az íizelőtti kormányok soha nem irtóztak, hogy t. i. ha egy kérvény a kor­mányhoz utasittatik, arról az a háznak jelentést tegyen. Hát 75—76 előtt ez többször megtörtént, a kormány minden veszélyeztetése nélkül. Ha tehát ez megtörténhetett akkor a nélkül, hogy ezzel a képviselőház a közigazgatást magához vonná — inert hiszen csak azt kívánja, hogy megtudja mi­előbb, hogy minő intézkedést tett a kormány. Tehát, nem kívánom a megtoidást először azért, mert nem akarom ;;zt a leszavaztatásnak ki­tenni, de nem kívánom a megtoidást azért sem, mert bár a kérdés nagyon fontos, mert a költség­vetés tárgyalásánál vagyunk és elő fog jönni a a telepítvényesek kérdése is és a csángó ügyben kívánt költség; hanem csak azért szólalok most fel, hogy kérjem az illető minister urakat, a kik­hez e kérvény utasittatik, a pénzügyministert ép ugy, mint a belügyminister urat, hogy majd midőn a t. pénzügyminister ur tárczájának költségvetése tárgyaltatik, a telepítvényesek számára kért tétel­nél — azt hiszem 10—12 nap inulva — a tele­pítvényesek és a csángók ügye előfordul: legye­nek szívesek Torontálmegyének ezen nevezetes kérvényére, feliratára nézve önmaguk közt hará­rozni. A pénzügyminister urnak bizonyára épen ugy, mint a belügyminister urnak rendelkezésére állanak az adatok. Nem kívánok sem javaslatot adni, sem intézkedést, mielőtt a kormány vélemé­nyét meg nem hallgattam. Itt van előttünk egy törvényhatóság jelentése, mely vészesnek mondja a helyzetet; tehát a kormánynak még oly jó idő­ben kell e tárgyra nézve nyilatkoznia és ismer­tetnie a házzal véleményét az iránt, vájjon Toron­tálmegye előterjesztését, hogyt. i. ne adja el ama területet a jövő évben, — hajlandó lesz-e teljesí­teni, igen vagy nem?

Next

/
Thumbnails
Contents