Képviselőházi napló, 1884. I. kötet • 1884. szeptember 27–deczember 3.

Ülésnapok - 1884-26

í íj|g 26, or-stáffe* filé* Másrészről mert a telepítvényesekre azon eljárást, melyet eddig a kormány követett, igen mostoha eljárásnak tartom, tehát mert a kormány határozata arra nézve, hogy virágzó, jó telepítés eszközöltessék, akarja-e — én nem tartózkodom kimondani, hogy azon megyékben, a melyekben a magyar lakosság gyér s melyekben a magyar államnak birtokai vannak, akarja-e azt, hogy oda miként én óhajtom, a magyai állameszme érdekében tisztán magyar születésűek telepíttessenek. Mindezen indokoknál fogva természetes, hogy oly telepítés, mely szerint a telepeseknek részint 300, részint 280 forintokon adassanak el birtokok: 4—5 hold föld és ugy, hogy a birtok ára és kamatozása 10 év alatt lefizettessék, már engedjen meg a t. kormány, az ilyen telepítés nagyjában nem más, mint azon szegény, odatelepült embereknek alkalmat nyújtani arra, hogy a mi csekély vagyonuk volt, abból is kipusztuljanak. (Ugy van! a szélső baloldalon.) Mert én a telepítést nem pénzügyi, hanem állami szempontból tekintem. Állami szempontból nem kérem ugyan a kormányt, hogy tegye meg azt, amit 50—100évvel előbb a német telepítvényeseknek megadtak: adtak nekik útiköltséget, ingyen hozták be, kaptak ingyen földet, sőt még épületet is, sőt még igavonó barmokkal is ellátták őket. Ha ezt nem teszi is a kormány, de kívánom, hogy ezzel szemben ne állapítsa meg a nekik adandó telepítvények árát 300 — 280 vagy 240 frton, mert akkor lehetetlen elérni, hogy virágzó telepitvényeink legyenek. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Én tehát remélvén, hogy a kormány s a pénzügyminister ur e telepítvényesekre és a csángótelepekre vonatkozó e részletes kimutatásra nézve, az eléadandó részletes költségvetésekor kellő felvilágosítást fog adni. Azért elfogadom a. kérvényi bizottság javaslatát. Ernuszt Kelemen: T. ház ! Nem szólaltam volna fel ez ügyben, ha a t. pénzügyminister ur nyilatkozata e kérdést egészen kimerítette volna. De ha jól vagyok értesülve, e megye kérvénye a csángó ügyön kívül egy más dologra is kiterjeszkedik, utal nevezetesen arra, hogy O-Bessenyő lakói Bulgáriába vándorolnak ki. Én azt hiszem, nemcsak a kormányra, hanem mindnyájunkra nézve a legfontosabb kérdések közé tartozik az, hogy az ország lakói kivándorolnak-e vagy nem. Nem akarok hosszasan szólni arról, minő consequentiát lehet kivonni abból, ha az országot lakói odahagyják, hogy akkor annak pénzügyei oly virágzó állapotban lesznek-e, mint ma azokat 'eltüntetni némely oldalról szerencsénk volt hallani ? De nem zárhatom el magamat azon képviselői kötelesség elől, hogy ilyen fontos kérdésre nézve a t. kormány véleményét hallani óhajtsam. Madarász t. képviselőtársam utalt arra, hogy a budgetvita alkalmával alkalom nyílik a telepítvényi és csángó-ügyről nyilatkozni. Bele lehet szőni mindent a budgetíovember 28. 1884. vitába, tehát a kivándorlás kérdését is. De kérem a t. kormányt, melynek jóakaratában legkevésbé sincs okom kételkedni, ne tagadja meg részünkről is azon jogot és kötelességet, hogy magunknak ilyen fontos kérdésekben felvilágosítást szerezzünk és hogy kérdjük a t. pénzügyminister urai, mik azon okok, s minő intézkedések által orvoslandók azok, melyek a kivándorlást előidézik. Mi felvilágosítást kérünk, nehogy a közöny vádja nyomassák ránk ily fontos ügygyei szemben. Én e szempontból Bessenyei t. képviselőtársam indítványát pártolom, hogy a t. pénzügyminister urnak a részletes nyilatkozásra alkalmat nyújtsak. (Helyeslés balfelöl.) Báró Lipthay Béla: T. ház! Azok után, miket Ernuszt t. barátom elmondott, nyilatkozatom igen rövid lehet. A t. minister ur felhozta azon szerinte fennálló körülményt, hogy Torontálmegyéből azért történtek kitelepítések, mert Torontálmegyében nincsenek oly kincstári jószágok, melyekre a telepítés czélszerííen és alkalmasan eszközöltethetnék. Én erre vonatkozólag arra kérem a t. minister urat, hogy a mennyiben ez irányban kellőlegtájékozva nem volna, magának tájékozást szerezni méltóztassék és meg fog győződni, hogy igenis vannak ott kincstári jószágok, melyek a telepítésre igenis alkalmasak; vannak községek, melyek a telepítésért folyamodtak, de elutasittattak, pedig eléggé fontos lett volna az, hogy Torontálmegyében nemcsak nemzetiségi,hauem népesedési viszonyoknál fogva is a kitelepítés megszűnjék nem csak, hanem, a hiányos lakosság száma szaporittassék. És én megvallom, hogy ha a t. minister ur bennünket megnyugtatott volna, hogy a kérdést tanulmányozza, hogy Torontálban vannak-e oly telepek, a melyeken telepítések eszközölhetők, a telepítést eszközölni fogja: szívesen lemondottam volna arról, hogy a minister ur pótlólag jelentést tegyen, mert e nyilatkozatában lett volna fogantyú arra, hogy ha a telepítést végrehajtani nem fogja, annak idejében ígéretének teljesítésére bírjuk. Minthogy pedig ugy nyilatkozott, hogy a kitelepítések azért történnek, mert alkalmas területek nincsenek ott, fel kell tennem, hogy a viszonyokat nem ismeri vagy ha ismeri, talán más indokból foganatosítja a kitelepítést, helyén valónak látom, hogy ez irányban a t. ház felvilágosittassék, (Helyeslés.) Részemről a beadott indítványhoz hozzájárulok. (Helyeslés.) Thaly Kálmán: Végig hallgatván ezen" mindnyájunkat érdeklő és a megye fekvésénél fogva hazánkra nézve is nagy fontosságú vitát, azt gondoltam, hogy miután a kérvénynek egyes pontjaira nézve a pénzügyminister ur nyilatkozott, talán e kérvény többi pontjára nézve, a mely egyenesen a belügyminister ur hatáskörét illeti, lesz szerencsénk a ministerelnök urat hallani.