Képviselőházi napló, 1884. I. kötet • 1884. szeptember 27–deczember 3.
Ülésnapok - 1884-26
312 26. orscágo* ülés november 29. 1884. Birja a korona bizodalmát és a parlamenti többség segítségével hihetetlen fokra emelte a közterheket. És mégis, tiz évi kormányzat után a nemzet, bármint is szépítgessék a valót, közelebb áll a tönkrejutáshoz, mint valaha. Ha a nemzet óriási megerőltetésével, jeles erők közreműködésével nem tudtak, nem tudnak a fennálló közjogi és közgazdasági alapon boldogulni, meggyőződhettek volna már arrób hogy önök sem tudják lehetővé tenni a lehetetlent. Mindezek daczára folytatják, fentartják politikájukat. Mi azonban meg levén győződve arról, hogy törekvéseik hiúk, nem kételkedünk elveink, nemzeti politikánk végdiadalában. Mert itt, a mi táborunkban van az igazi Magyarország. A száműzött szellemóriás felszabadító eszméit követve, tapasztalt, jeles és önzetlen vezérek alatt e sorokban harczol az ifjú Magyarország. Az ifjú Magyarország, a jövő Magyarország. S ez ha ország, ha magyar akar lenni, kell hogy önálló, független legyen, mert különben nem lesz. Az előttünk fekvő költségvetés egy lépés előre azon az utón, melynek végpontja egy második Mohács: a pénzügyi katastropha. Nem fogadom el tehát a részletes tárgyalás alapjául, hanem hozzájárulok igen t. képviselőtársam Ugron Gábor határozati javaslatához. (Élénk helyeslés és tetszés a szélső baloldalon.) Elnök: A főrendiháztól üzenet érkezvén, kérem a t. házat, hogy a tárgyalás felfüggesztésével az üzenetet átvenni méltóztassék. Báró Rudnyánszky József, a főrendiház -"^ jCSJZÓje: Nagyméltóságú elnök ur! T. képviselőház ! A főrendiház az alföld-fiumei vasút — nagyvárad-eszéki része — részvénytársulat vonalainak megváltásáról és az újszőny-brucki vonalrész átalakítási munkálataira szükséges póthitelről szóló törvényjavaslatot változatlanul elfogadta; továbbá a nagyvárad vaskohi és az esztergom-nána-ipolysági helyi érdekű' vasutak engedélyezését a maga részéről is tudomásul vévén, a képviselőház határozatát országos határozattá emelte. Van szerencsém az erre vonatkozó jegyzőkönyvi kivonatot tisztelettel átnyújtani. Rakovszky István jegyző (olvassa a főrendiház jegyzőkönyvi kivonatát,} Elnök: E szerint az alföld-fiumei vasút nagyvárad-eszéki részének megváltásáról és az újszőny brucki vonalrész átalakítási munkálataira szükséges póthitelről szóló törvényjavaslatokra nézve a két ház között a teljes egyetértés létrejővén, a jelzett törvényjavaslatok legfelsőbb szentesítés czéljából hódolatteljesen ő Felségéhez felterjesztetni határoztatnak. A nagyvárad-vaskóin és az esztergoin-nánaipolysági helyi érdekű vasutak engedélyezésére vonatkozó jelentésekre hozott határozat országos határozattá emeltetvén, ez tudomásul vétetik. A félbeszakított tárgyalás fog folytattatni, a szónokok közt következik Beksies Gusztáv. Beksics Gusztáv: {Halljuk!) Ugron Gábor t. képviselőtársam szíves volt kimutatni, hogy mennyire emelkedett Magyarország költségvetése az alkotmányos korszak óta. Abban tökéletesen egyetértek vele, hogy az emelkedés igen jelentékeny. — Ezen kivül szíves volt megengedni azt is, hogy nemcsak Magyarország közterhei emelkedtek jelentékeny mértékben, hanem a külföldéi is. Itt azonban már óvakodott belemenni abba, hogy mennyire emelkedett a külföldi államok költségvetése. E tekintetben tehát leszek bátor az ő mulasztását pótolni. (Hilljuk! Halljuk!) Francziaorszäg ugyanazon idő alatt, mint Magyarország két és fél milliárddal, Anglia 300 millió frttal, Oroszország 160 millió frankkal, Ausztria 74 millió forinttal és Belgium 40 millió frkkal emelte költségvetését. Magyarország tehát az általános költség-emelés tekintetében a harmadik helyen áll Európában. Sőt az is bizonyos, hogy a viszonylagos költség-emelés tekintetében mindjárt Franciaország után következik. De kérdem t. ház — és e tekintetben térek el Ugron Gábor t. képviselő úrtól, ki egészen más okoknak tulajdonítja ezt, mint a minek tulajdonítom én — mi oka c nagy költség- emelkedésnek ? A t. túloldal, de különösen Ugron Gábor képviselő ur erre azt volt szives felelni, hogy a Tisza-kormány, hogy a közös ügyek. Csanády Sándor: Igaz! (Derültségjobhfelől) Beksics Gusztáv : Nem igaz! (Élénk tetszés jobhfelől.) Mert ha kiszámítjuk, hogy 1869 óta közös költségvetésünk csak 4 millióval emelkedett, csak négygyei, mert 1869-ben 547'* millió frt volt előirányozva, ma 587a millió, tehát 4 millió a különbség. (Közbeszólás bal felől: Talán kevés?) Mondom, ha e 4 millió többletet le is vonjuk az összes többletből, tehát az én számításom szerint 152 millióból, még mindig marad 148 millió költségtöbblet alkotmányos korszakunk kezdete óta. Mire költjük ezt t. ház? Culturánkra költjük. (Mozgás balfelöl. Halljuk! Halljuk!) Nemcsak hogy a befektetésekre költöttük el a kiadások legnagyobb részét, hanem mit tapasztalunk? (Zaj és ellenmondás báloldalon.) Számokkal leszek bátor felelni. Azon ministeriumok költségvetése emelkedett leginkább, a melyek közvetlenül hatnak culturánk fejlesztésére, igy pl. a vallási és közoktatási ministerium költségvetése felemelkedett 1 millióról 5 millióra, továbbá a földmívelési ministerium költségvetése felemelkedett 5 millióról 10 millióra, a közmunka- és közlekedési ministerium költségvetése pláne 2 millióról 33-ra emelkedett. Tehát ime ez adatok szerint is ! culturánkra költjük ezt a nagy költségtöbbletet.
