Képviselőházi napló, 1884. I. kötet • 1884. szeptember 27–deczember 3.

Ülésnapok - 1884-23

284 23. orsKágos fllés november 25. 188Í. nevezve, tetszés szerint akármilyen összeggel kitölthetnők és ugyanazon indokolás tökéletesen megállhatna. (Igaz! túlfelől.) Ep igy lehet 7 milliót, 350,000 frtot vagy 819,000 frfcot indokolni, egyszerűen azon puszta állítással, hogy ennyi szükséges. Már én azt hiszem, hogy ha a parlamentnek költségmegszavazási jogát komolyan vesszük, ha azt a kötelességet, mely a parlamentre háramlik, mely a mi viszonyaink között kettősen fontos és lelkiismeretesen teljesítendő, hogy a parlamentben az ország vagyonából eszközíendő költekezést szigoráan ellenőrizzük; ha ezt komolyan vesszük, akkor lehetetlen bármely költséget megszavazni oly indokolás alapján, mely egyebet nem tartalmaz, mint azt, hogy ennyinek megszavazása *zükséges. A t. közlekedésügyi bizottság, ezen ügy tárgyalásának második fóruma a ministeri indokolást semmi egyébbel nem toldotta meg, mint azzal, hogy ő is meg van győződve, hogy az szükséges. A pénzügyi bizottság igenis eszközölt a kormány indokolásán javítást, a mennyiben a három főösszegbeli tételt, mely a kormány indokolásában egy sorban van, három sorban egymás alá. irta. — Ennyiben javította és tette világosabbá a pénzügyi bizottság a kormány indokolását. (Derültség balfelöl.) A t. előadó ur az ügy felderítéséhez azzal járult, hogy három főtétel helyett — gondolom — ötöt vagy hatot említett, minden egyes állomást specializálván. — De, hogy mi a munkálatok természete, mikre ez összegek fordíttattak, azt senki az előttünk fekvő okmányokban egy árva szóval megemlítve nem látja. — Én azt hiszem, ha mi működésünket komolyan akarjuk vétetni, lehetetlen ilyen indokolás alapján csak egy fillért is megszavaznunk. (Helyeslés bal felöl.) Én nagyon szükségesnek tartván azt,hogy az e tekintetben rohamosan mutatkozó hanyatlást s az indokolásoknak mindig pongyolábbá és üresebbé válását meggátoljuk, — nagyon kérem a t. házat, hogy ez ügyet az indokolás terjes hiányában ne méltóztassék tárgyalni és azért a következő határozati javaslatot bátor vagyok a t. ház asztalára letenni: a ház az újszőny-brueki vonalrész átalakítására szükséges póthitelről szóló törvényjavaslatot, tekintettel annak hiányos indokolására a napirendről leveszi és utasítja a közlekedési ministert, hogy ez ügyben foganatba vett és szándékolt munkálatok természetét, terveit és költségvetéseit pontosan kiderítő és pótló előterjesztést tegyen. (Helyeslés balfelöl,) Ha ez meglesz, akkor érdemileg hozzászólhatunk az ügyhöz, ma nem is vagyunk azon helyzetben, hogy arról magunknak véleményt alkothassunk és lelkiismeretesen határozhassunk. (TJgy van! balfelől.) Ivánka Imre: T. ház! Én csak arra kérek a t. előttem szólótól felvilágosítást, hogy vájjon azon terveket és költségvetéseket ki fogja itt a házban felülvizsgálni ? Méltóztatik ezt egy technicns bizottságnak kiadatni, vagy akár egy közeget felállítani, mely a kormány előterjesztéseit e tekintetben ismét felülvizsgálja? Mert a többség kifolyásából létező kormány előterjesztett munkálatait és bemutatott adatait a ház többsége természetesen hiteleseknek ismeri el. Én tökéletesen kivihetetlennek tartom, hogy ilyen tervek a képviselőház elé terjesztessenek és azért megszavazom a törvényjavaslatot. Törs Kálmán: A parlamenti ellenőrzés szempontjából tökéletesen jogosultnak tartom gr. Apponyi Albert képviselő urnak indítványát és azért ahhoz hozzájárulok. Különben azon hoszszas késedelem után, mely után a törvényjavaslat itt -benyujtátott, egy-két napi haladék változást nem idéz elő. A javaslat ellen t. ház, nincs kifogásom és a kért összeghez szavazatommal hozzájárulok. Az, a mi ellen kifogásom van, az, hogy e javaslat most lát először napvilágot. Az 1882: XLV. törvényczikk életbe lépésének idejét e perezben nem tudom ugyan biztosan, de amryi tény, hogy a törvény még 82-ik év folyamán lépett életbe. A magyar közlekedési ministeriumnak tehát már 1882-ben tudomása volt arról, hogy az újszőnybrueki vonalat át fogja, venni, hogy az újszőny-brueki vonal zsákvasut, a mely másodrendű üzemre van berendezve és hogy a buda-újszőnyi csatlakozás kiépítésével Magyarországnak nyugat felé ez lesz a legfontosabb vasútja. Ezen ki vili tudomással kellett volna bírnia arról is, hogy ha a forgalom erre fog irányulni, ez a mostani forgalmat kétszer, háromszor, négyszer vagy még többször meg fogja haladni. A heezikkelyezett szerződés szerint 18 83. január 1-én a magyar állam már átvehette volna az újszőny-brueki vonalat. Habár a vasút üzemét a kormány az osztrák vasúti társaságnál hagyta Is, mégis joga volt a vasutat előbb is macához váltani, mert biztos határidő kikötve nem volt. E vonalrészt átvette a magyar államvasút folyó évi Julius 15-én. Nem szándékom kiterjeszkedni arra, hogy minő körülmények előzték meg és hogy minő zűrzavarral járt az átvétel, de annyi bizonyos, hogy 1883. január 1-én a magyar közlekedési ministeriumnak joga lett volna az átalakításra vonatkozó intézkedéseket megtenni, ugy hogy mikor a tényleges átvétel megtörténik, azon okból akadályok ne forduljanak elő, mivel abi'uekújszőnyi vonalrész másodrendű vasút, mely a forgalomnak nem felel meg. Van t. ház, az indokolásnak egy pontja, a a mely jelzi, hogy minő módon szokás a törvényhozás előtt a javaslatokat indokolni. Az előbbi törvényjavaslatban ki van mutatva, hogy az alföldfiumei vasút megváltása 100,000 frtnyi megtaka-