Képviselőházi napló, 1884. I. kötet • 1884. szeptember 27–deczember 3.

Ülésnapok - 1884-23

# "33. országos Ülés n rítást okoz, melylyel szemben Hegedűs képviselő ur mint előadó azt hangsúlyozta, hogy ez helytelen állítás,-mert 74,000 frttal több lesz a kiadás. Itt pedig azt találjuk, hogy a min én nem győzök eleget csodálkozni, az újszőny brucki vonal átvé­tele —-tehát 1884.Julius 15-ke előtt — nem volt mód arra, hogy a helyi forgalom ezéljaira beren­dezett eme vonalrész oly karba helyeztessék, mi­szerint a rajta átirányítandó forgalom fokozott igé­nyeinek megfelelhessen. Hát én egyszerűen az indokolás ezen kijelen­tését nem hiszem. Volt mód, lehetett volna, hiszen minden ilyen vasút átvétele, egyik kézből a másikba átmenetelénél az a gyakorlat, hogy az átvevő fél a maga közegei — gépészei által hetekkel ezelőtt bejáratja a vonalrészt és itt 1883. január 1-től érvénybe lépett a magyar államvaspályának tulaj­donjoga, tehát adoptálhatta volna a vonalrészt, saját igényei szerint. Csak egy esetben volna ezen állításnak valósága elfogadható, ha meg volna mondva, hogy mért nem volt szabad ezen átalakí­tást kellő időben eszközölni. Talán az osztrák állam­vaspálya tett akadályt és igy a szerződés ellenére a magyar államnak tulajdonjogát ezen kérdésben csorbított;! ? Hiszen, ha igy áll, akkor nekünk tud­nunk kell azt, azt meg kellene mondani nekünk. Hát igy áll a dolog, t. ház, hogy most a tényleges átvétel után fél esztendővel kapja ;i magyar tör­vényhozás az előterjesztést az iránt, hogy átalakí­tások szükségesek ezen vonalrésznél. Tudjuk, hogy azon körülménynek, a mely szerint nem volt adoptálva ezen vonalrész, nagy része volt abban, hogy a magyar állam vaspálya üzemében és forgalmában mindenféle baleset tör­tént. Képzelhetjük, hogy ha valami nagy kivitelt vagy nagy szállítást feltételező körülmények adják elő magukat, akkor micsoda zűrzavar állott volna, be ezen igen fontos vonalnál. Pedig én nem tudom, úgy van-e, de legalább híresztelik, hogy a magyar állam­vaspálya igazgatósága figyelmessé tette a közle­kedésügyi nrinistert a szükséges átalakításokra és pedig azoknak idején való átalakítására. Tehát itt méltán érheti szemrehányás a t. közlekedési minister urat, hogy a hcdyett,hogy 1883. január 1-től fogva alkalmas időpontban nyújtotta volna be a törvényjavaslatot, melynek alapján a. szükséges átalakítás eszközölhető lett volna, hogy az átvétel idején fennakadás ne történjék, az átvétel után, 1884. Julius 15-ke után, csaknem félévvel ter­jesztette elő. A mi még megjegyezni valóm van: csakugyan én sem találom itt kiderítve, hogy a számszerinti összeg csakugyan helyes és hogy ennél sem több, sem kevesebb szükségessé nem válik. Kekem nagy aggodalmam van az iránt, hogy a 700,000 frtnyi póthitel, mely kéretik, ahhoz a forgalomhoz képest, mely ezen vonalrészen várható, a szükséges adop­tálások keresztülvitelére, elegendő nem lesz. Kü­avember '25. 1884. ggg lönben az összeg megszavazásához hozzájárulok. (Helyeslés). Tomcsányi László: T. ház! Miután Apponyi gróf képviselőtársamtói meg van vonva a házsza­bályok értelmében a jog, hogy Ivánka képviseli) urnak kérdésére válaszolhasson, leszek szeren­csés talán az ő beleegyezésével és az ő nézeteit tolmácsoló! ag felvilágosítani Ivánka képviselő urat, és nevezetesen őt utalni egy praecedensre, melyre valószínűleg ő maga is fog emlékezni. Egy izben— valóban nem emlékszem tüzetesen, melyik ülésben történt — épen Boross Béni képviselő elnöklete alatt a közlekedésügyi bizottság három tagból álló albizottságot küldött ki a maga kebe­léből, a mely a terveket tanulmányozta és tanulmá­nyáról a közlekedési bizottságnak jelentést tett. A jelen esetben tehát igaz, hogy a minister ur ezen ügyet igen sürgősnek jelentette ki, azt mondván, hogy még ma be akarja fejeztetni, de én azt hiszem, hogy ez nem is rajtunk mullott. Minálunk a közlekedési bizottságban az volt a kér­dés, van-e szükség ezen most már nemzetközivé váló vonalrészre, igen vagy nem? S ezzel befejez­tük működésünket. Pénzügyi szempontból a pénzügyi bizottság épen ugy megtehette volna, most, mint sok más esetben megtette, hogy kiküldött volna egy három­tagú bizottságot, hogy tanulmányozza az ügyet és részletezze az ügyet, hogy építkezésekre ennyi és ennyi kell, szóval, tüzetesen ismertesse a szük­séges póthitel részleteit. (Helyeslés balfelól.) Hanem azt hiszem, hogy az olyféle felvilágosítás, mint a milyet Ivánka t. képviselő úrtól hallottunk, az indokolás jelen pongyola voltát nem menti. (Helyes­lés a hal- és szélső baloldalon.) B. Kemény Gábor, közmunka- és közlekedésügyi minister: T. ház! Gróf Apponyi Albert határozati javaslatot nyújtott be ezen szőnyegen forgó törvényjavaslat tárgya­lásának elhalasztása és egyszersmind a végett, hogy az indokolás egészíttessék ki és a kellő ada­tok szereztessenek be. Való az t. ház, hogy maga az indokolás nem nagyon bő, (Derültség a bah és szélső baloldalon) de az sem mondható, hogy túlon­túl csekély. Teclmicai kérdéseknél, azt gondolom, ok nélkül való volna szóbeli elbeszélését adni az indokolásban mindannak, mit létesíteni szándéko­zunk. (Helyeslés jobbfelöl.) A költségvetést, akeresz­tülviendö müvek tervezetét, valamint a létesí­tendő építményeknek részletes költségvetéseit és terveit bátor voltam bemutatni, ugy a közlekedési, mint a pénzügyi bizottságnak. Méltóztassanak azon­ban megfontolni azt, hogy mi történnék akkor, ha egy nagy vasútra vonatkozó költségvetésekkel, ter­vekkel, nagy térképekkei, keresztszelvényekkel és hossz-szelvényekkel megjelennék a ház előtt? Egy még sokkal terjedelmesebb indokolást nyújtottam be a felső Duna szabályozásra vonatkozó törvény-

Next

/
Thumbnails
Contents