Képviselőházi napló, 1884. I. kötet • 1884. szeptember 27–deczember 3.

Ülésnapok - 1884-23

23. orsíágos Hlés november 25. 1834 279 ténik az, pedig abból következtetéseket lehetne levonni, hogy mij előny és mi hátrány származik ebből a társaságra. Nincs megmondva az sem, hogy miért történik az, hogy az ezen törvényjavaslat által átvállalt társulati czímletek után az állam sokkal több kamatkötelezettséget vállal át, mint a mennyit tesz azon garantia összege, melyet annak idején az alföld fiumei-vasútnak megadtak és megszavaztak ; szóval ezen javaslat ugy a mint van, olyan, hogy abból alig magyarázhatók meg azon áldozatok, melyeket pénzügyi szempontból hoz az állam és a melyeket kétségtelenül az elhatározás keretébe kell vonni annak, a ki ezen törvény javaslat megszavazása vagy elvetése iránt magának véleményt alkotni kivan. Ennek megjegyzése és előrebocsátása után a szerződés azon pontja, a melyet én el nem fogadok, a második ponhiak egy része, az t. i., a mely megállapítja azt, hogy ezen társulatnak jövőre megadatik azon kedvezmény, hogy a beváltandó szelvények után bélyeg ne szedessék és ez általa társulatnak az első esztendőben mintegy I 9,000 írt és később, a részvények kisorsolása után sueeessive kevesebb és kevesebb kedvezmény adatik. En, t. ház, hajlandó vagyok arra, hogy a vasutak államoKÍtásából kifolyó mindazon terheket, melyek ezen vasutaknak terhét képezték és a melyek ezen megváltásból természeteden folynak, az állam magára vállalja: de hogy újabb kedvezményt adjon ott, a hol milliónyi kamat-garantia elengedéséről van szó, ahol oly kedvezmény nyujtatik az illető társulatnak, melynél fogva czíinletei összes értéke után a kamatokat minden levonás nélkül megkapják a részvényesek: hogy ott az állam még új terheket vegyen át, azt részemről el nem fogadom. (Helyeslés balfelöl) Hiszen, t. ház, mivel indokolja a t. kormány azon új kedvezményt, a melyet 19,000 irt évi öszszeg alakjában ezen társulatnak ad? Indokolja azzal, hogy ezt a társulat feltétlenül kikötötte, mint olvat, a melytől nem tágít. Én t. ház, megvallom, hogy ha eg_y vasút államosításánál egy társulat oly kedvezményt kivan magának kikötni, mely kedvezményben eddig sem részesült: én ily kívánalmat a magam részéről semmi körülmények között még csak megfontolás tárgyává sem tennék. (Hehjeslés bolfelöl.) Aztán, t. ház, figyelemre méiió körülmény az is, (Halljuk!) hogy mi állandóan és folyton kivesszük az adófizetés kötelezettsége alól az adóobjeetmnok egy-egy részét; valahányszor az állam egy pénzügyi természetű kötést csinál, mindenütt ott találjuk azt, hogy az adó, bélyeg és más ha sonló kincstári terhek alul azily vállalat felmentetik s ez által az adóterhek minduntalan a földre, házra és keresetre rovatnak. (Igás! Ugyvan! a balés szélső baloldalon.) Én elérkezettnek látnám már az időt, hogy ezen „Wirthschaft

íi-nak végre valahára vége vettessék. (Élénk helyeslés a baloldalon.) Én egyáltalában nem látom indokoltnak azt, hogy ott, a hol az államra semminemű kedvezmény nem hárul, oly kedvezmények köttessenek ki az egyezményekben, melyek az állam jövedelmeit ez idő szerint csökkentik és jövőre is csak folyton csökkenteni fogják. Én ennélfogva részemről a szerződésnek ezen pontját el nem fogadom. (Helyeslés balfelöl.) De nem fogadom el azért sem, mert hiszen jövőre még a mértékét sem tudják annak, hogy mi lehet ezen kedvezmény, esetleg ha például az állam az indirect adónemeknek akár megváltoztatására, akár felemelésére fog a beállandó pénzügyi helyzetnél fogva kényszerülve lenni. Éu ezen körülménynél fogva a szerződés ezen kikötését el nem fogadom s igy határozati javaslatot vagyok bátor benyújtani, mely a következőleg szól (olvassa) .- „ Mondj a ki a ház, hogy az alföldfiumei vasút megváltására vonatkozó törvényjavaslat tárgyalását a napirendről leveszi és utasítja a közmunka- és közlekedésügyi ministert.hogy a szelvénybélyeg elengedésére vonatkozó rendelkezésének megváltoztatása végett a társulattal újabbi tárgyalásokat kezdjen." (Élénk helyeslés balfelöl.') Elnök: A képviselő ur maga felolvasta határozati javaslatát, tehát annak újabbi felolvasása nem szükséges. Törs Kálmán: T. ház! Nem gondolom, hogy nagy számmal lennének c házban azok, a kik a vasutak államosításának már elvben ellenségei. A háznak bizonyára nagy többsége helyezkedik azon álláspontra, mely szerint kívánja, hogy az állam a maga forgalmán ik ura legyen, a vasúti tarifa, a szállítás saját politikájának, saját állami érdekeinek megfelelőleg vezettessek. IIa tehát itt oly alkalommal, midőn egy meglehetős kiterjedésű vasút állami megváltásáról van szó, némelyek mégis felszólalnak ellene: ne méltó tassamik ezt akként magyarázni, mintha mi elvben ellene volnánk a vasutak államosításának; ellenkezőleg, mi örömmel üdvözlünk minden lépést, mely azt czélozza, hogy az állami kezelés alatt álló vasutak hálózata kikerekittessék és egészszé váljék. (Helyeslés a szélső baloldalon.) i Azonban midőn igy elvben egyetért a háznak ' reménylem nagy többsége, mégis állami szem[ pontból mindig fontolóra veendő: vájjon egyes \ előforduló concret esetekben az államosításra j vezető lépes czélszerűbben és az állam részére I kedvezőbben nem tehető-e meg? A mi engem a felszólalásra bírt ezen törvény J javaslatnál, az az, a mit előttem szólott t. barátom \ Horánszky Nándor elmondott. Mi eddig közlekej dési működésünkben, mint törvényhozás, valljuk j be, nagyon gyakran némileg, hogy ugy fejezzem ki magamat, nem elég tájékozottan adtuk szavaI zatunkat valamely kormány-előterjesztés elfoga-