Képviselőházi napló, 1884. I. kötet • 1884. szeptember 27–deczember 3.

Ülésnapok - 1884-23

276 23. országos ülés november 25. 1884 Elnök; A jegyzőre beadott szavazatok a házszabályok szerint a ház szine előtt fognak össze számláltatni; ellenben a bizottsági tagokra beadott szavazatok összeszámlálásával a jegyzői kar bizatik meg. A jegyzőre beariattak a következő szavazatok. (Összeszámlálja a szavasatokat.) Eeadatott 180 szavazat, ezek közül esett Szathmáry Györgyre 149. Azon kivül Vadnay Andor nyert 26, Rácz Géza 2 szavazatot, üres volt 3. E szerint jegyzővé választatott Szathmáry György. Időközben a jegyzői kar összeszámlálta a bizottsági tagokra beadott szavazatokat is. Ezen választás eredménye szintén ki fog hirdettetni. Tibád Antal jegyző (olvassa): A naplőbiráló bizottság egy fo gjára beadatott összesen 164 szavazat, üres volt három; 161 szavazatot kapott Gyurics János. A mentelmi bizottság egy tagjára beadatott 164 szavazat, üres volt három; 16Í szavazatot kapott Antal Gyula. A közoktatási bizottság egy tagjára beadatott 164 szavazat, három üres volt; 161 szavazatot kapott Széchenyi Jenő. A kérvényi bizottság egy tagjára beadatott 164 szavazat, három üres volt; 161 szavazatot kapott Münnieh Aurél. A második bíráló bizottság egy tí!gjára head;;tott 164 szavazat, három üres volt; 161 szavazatot kapott b. Kemény János. Elnök: E szerint a naplóbiráló bizottságba megválasztatott Gyurics János, a mentelmi bizottságba Antal Gyula, a közoktatási bizottságba Széchényi Jenő, a kérvényi bizottságba Münnieh Aurél, a második bíráló bizottságba báró Kemény János. Ezek tehát ezennel megválasztottaknak jelentetnek ki. Egyszersmind pedig kérem a t. házat, hogy a mennyiben a bíráló bizottságok épen most működnek, méltóztassék báró Kemény János képviselő urnak az eskü letételét mindjárt most megengedni. Zsilinszky Mihály jegyző (olvassa az eskümintát, báró Kemény János az esküt leteszi. Éljenzés a jobboldalon). Elnök- Az eskü letételét a ház tudomásul veszi. T. ház! A mentelmi bizottságnak is számos végzendő ügyei vannak. Miután annak elnöke leköszönt, felhívom a mentelmi bizottság tagjait, méltóztassanak holnap az ülés után mindjárt megalakulni a bizottság «zokott tanácskozási termében Következik a napirend : a közlekedésügyi bizottság 28. számú jelentése, a közmunka- és közlekedési minister ur által az esztergoro - nánaipolysági helyi érdekű vasút engedélyezése tárgyában beadott 6. számú jelentést illetőleg. Tibád Antal jegyző (olvassa a jelentést). Darányi Ignácz, a közlekedésügyi bizottság előadója: T. ház! Az osztrák-magyar államvasutakkal kötött szerződést az 1882: XLV. t.-cz. határozza meg. Ezen törvényezikk 5. §-ának 6. pontjában az van mondva, hogy az osztrák-magyar államvasút 1883. január elsejétől számított 10 év folyamán 200 kilométer hosszban helyi érdekű vasutakat építhessen és hogy a már másoknak engedélyezett vasút fővonalaiba beágazó helyi érdekű vasutak engedélyét magára átruháztathassa. Ugyanezen ezikk egy későbbi bekezdésében az van mondva, hogy ily helyi érdekű vasutat fog képezni a Esztergom-Nánánál a társulat fővonalából kiinduló, egyfelől Ipolyság, esetleg Balassa-Gyarmatig, másfelől Léváig terjedő vasút. Ezen, a törvényhozás által adott engedély alapján adta ki a közmunka- és közlekedésügyi minister ur azon engedélyokmányt, melynek tudomásvételéről jelenleg szó van. A kérdéses helyi érdekű vasút kiépítése két év alatt az engedélyokmány szerint biztosítva van. Hossza 52 kilométert tesz. A mi az építési költségeket, illetőleg a befektetési tőke meghatározását illeti, ennek szüksége ezen vasútnál nem forgott fenn, mert az 1882: XLV. t.-czikkben, t. i. az osztrák-magyar államvasuttal kötött szerződés 2 ik ezikkében meg vart mondva, hogy a befektetési töke miként lesz kiszámítandó, vagyis hogy e részben annak idején a társulat által előterjesztendő kimutatások a magyar kormány által előzőleg jóváhagyandók lesznek. A mi e megváltási időpontot és a megváltás feltételeit illeti, szintén az 1882: XLV. t.-cz. határozmányaira történt az engedély-okmányban hivatkozás. Miután e szerint ezen engedély-okmány az 1882: XXXI. törvényczikknek, t. i. a vicinális vasutakról szóló törvény szakaszainak megfelel és miután arra vonatkozólag az elvi engedély a törvényhozás által már az 1882: XLV. t.-cz.-beit megadatott, ennélfogva a közlekedési bizottság nevében kérem a t. házat, hogy az ezen helyi érdekű vasútra vonatkozólag a közlekedési minister ur által tett jelentést tudomásul venni és azt hozzájárulás végett a főrendiházzal közölni mél tóztassék. (Helyeslés.) Elnök: Méltóztassék a t. háznak megengedni, hogy az eddigi gyakorlat szerint is *z engedély-okmány felolvastassák. Tibád Antal jegyző (olvassa az engedélyokmányt). Elnök: Ha nincs észrevétel az engedélyokmány ellen, azt hiszem, kijelenthetem, hogy a ház a bizottság javaslatát elfogadja, amely szerint a beterjesztett jelentés az 1880-ik évi XXXI. t.-cz. 1. §-a értelmében tudomásul vétetik és hozzájárulás végett szokott módon a főrendiházzal közöltetni határoztatik. Következik a napirend másik tárgya, a közlekedésügyi bizottság 29. sz. jelentése; a nagy-