Képviselőházi napló, 1884. I. kötet • 1884. szeptember 27–deczember 3.
Ülésnapok - 1884-17
17 országos ülés október 24. 18S4 C?á9 állottak, azt nem szükséges bizonyítani. - Pedig, hogy a hatóságok legnagyobb része kormánypárti, az világos, hiszen az ellenzéki hatóságokat újjainkon számíthatjuk fel, következőleg a tisztviselők legnagyobb része is a kormánypárthoz tartozott. Csakhogy ebből nem az következik, a mit a ministerelnök ur a múltkor állított, hogy azért tartoznak a kormánypárthoz, mert azon elvek igazságáról vannak mélyen meggyőződve, melyeket akormány és annak pártja vall, hanem tartoznak a kormánypárthoz, mert a főispán kezében van nemcsak a kijelölési, hanem a fegyelmi jog is, ennélfogva bármely véleményben volnának különben, természetes, hogy kenyerüket el ne veszítsék, a kormányt támogatják a választásoknál. (Igaz! Ugy van! a szélső baloldalon.) Azt kérdezte a ministereinök ur, hogy mit mondtunk volna, ha ő a választásokba beavatkozik. Az attól függ, hogy miként avatkozott volna be a ministerelnök ur. Ha azon hatóságok körébe nyúlt volna, a melyek a törvény szerint tőle függetlenek, mint például a bizottságok, választási elnökök, akkor kétségkívül helytelenítettük volna; de ha a választási visszaélések ellen, melyek a belügyminister és illetőleg az igazságügyminister körébe tartoznak, annak idején erélyesen rendelkezett volna, és a választásokat a visszaélésektől megóvja, akkor nemcsak hogy nem helytelenítettük, sőt dicsértük volna eljárását. A t. előadó ur azon tényből, hogy a mi soraink egy kis mértékben megfogytak, azt következtette, hogy a nemzet minket elitéit, ellenben nekik igazat adott. Hát t. előadó ur, méltóztassék elhinni, hogy oly pressióval szemben, a minővel mi voltunk kénytelenek megküzdeni, oly pressióval szemben az is valóságos csoda, hogy annyian vagyunk, a mennyien vagyunk, {Igás! Ugy van! szélső balfelől) abból ne méltóztassék himet varrni magának, mert azt egyenesen önök ellen lehet fordítani. (Ugy van! a bal- és szélső baloldalon.) A t. túloldalnak egyik szónoka, Búsbach Péter ur szemünkre vetette, (Halljuk!) hogy be nem érve azzal, hogy saját kerületünkben igyekeztünk a választókat magunk számára megnyerni, más kerületekbe is elmentünk, mint ő mondja, processióképen vándoroltunk, és vádolt azzal, hogy ezen vándorlásaink közben a választókat izgattuk és ez által az erkölcsöket megrontottuk. Hát az t. képviselő ur igenis való, hogy mi, a hová hittak és a hová csak mehettünk, el is mentünk, (Helyeslés a bal- és szélső baloldalon) de hogy törvénytelen dolgokat mondottunk, hogy bujtogattunk volna, azt határozottan tagadom. (Helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) Mi felvilágosítottuk a népet, lerajzoltuk az országnak mostani helyzetét, és felhívtuk polgártársainkat, sorakozzanak zászlóink alá, hogy a bajokon segíthessünk. De ez mind törvényes törekvés, a melyet fenhangou, a melyet emelt fővel be lehet vallani (Élénk helyeslés és tetszés a bal- és szélső baloldalon.) Törvénytelen izgatásokat mi nem követtünk el, különben is azokat a hatóságok, a melyek nem a mi pártunkhoz tartoztak, nem is engedték volna meg. (Igaz! Ugy van! a bal- és szélső baloldalon.) A t. képviselő ur e szerint, midőn nekünk azért szemrehányást tesz, hogy mi országszerte igyekeztünk polgártársainkat felvilágosítani, magát a felvilágosításra való törekvést hibáztatja. Akkor ő neki, hogy következetes legyen, követ kell dobnia az apostolokra, kik az ókorban mesterük szavát köveíve, mentek az egész világba, hogy tanítsanak minden népeket; és hibáztatnia kell mai nap is a térítőket, kik hitök terjesztése végett a legvadabb országokba, a legvadabb népek közé mennek. Azok a hit, a vallás terjesztése végett fáradoznak és teszik ki magukat veszélyeknek ; mi politikai hitvallásunk érdekében tesszük ezt, (Ugy van! a bal- és szélső baloldalon) a mely politikai hitvallás nem kevésbbé szent, nem kevésbé magasztos, a mi a világi, az országos dolgokat illeti, mint szent és magasztos azon hit, mely a felsőbb, a túlvilági életet tartja szem előtt. (Tetszés a bal- és szélső baloldalon.) Önök, az igaz, nem szorulnak arra, hogy önmaguk járják be az országot. Önöknek vannak ügynökeik amott helyben: (Ugy van! a bal- és szélső baloldalon) a főispánok és segédeik, a szolgabirák, a tanfelügyelők, (Igaz! Ugy van! a bal- és szélső baloldalon. Felkiáltások: Az adófelügyelök!) az adófelügyelők. Mi magunk voltunk a hittérítők ; mi magunk biztattuk, magunk világosítottuk fel a népet a hit igéjével, élőszóval. Önöknek szószéke a hordó, .Ugy van! Ugy van! a szélső baloldalon) önöknek evangéliuma közös ügy, (Ugyvan! Ugy van! a szélső balon) önöknek gyóntatóczédulája a bankó. (Ugy van! Ugy van! a szélső balon.) Igenis, mi hirdettük a igét, a 48-iki törvényeket és azoknak pártolására felszólítottuk a népet, azon igéket, azon törvényeket, melyeket jellemezni, melyeket dicsőíteni t, képviselőtársam Horvát Boldizsár is jónak látott. Csak hogy az ő jellemzése nem hű, az ő dicsőítése nem volt teljes. 0 ugyanis azt állította, hogy a 48-iki átala kulás teljesen szakított a múlttal. Én, mikép már t. képviselőtársam Thaly Kálmán is, ezen felfogást nem tartom helyesnek. A 48-ki törvények nem szakítottak teljesen a múlttal. Hallgatva arról, hogy fenmaradt a főrendiház a maga régi szerkezetében, csak azt emelem ki, hogy a 48-iki törvényhozás, az önkormányzatot nem csak nem döntötte meg, hanem kijelentvén, hogy a megyék az alkotmánynak védbástyái, azokat továbbá is, bár átalakítva, fentartani akarta. (Igaz! Ugy van! a szélső baloldalon.)
