Képviselőházi napló, 1884. I. kötet • 1884. szeptember 27–deczember 3.

Ülésnapok - 1884-17

g2>0 17- oraüágos ttlés október 24. 18S4, betűig egymásra esküdjenek, három oly ember, kiknek mindegyike szivén viseli hazája javát és figyelemmel kiséri annak viszonyait, igen is tud egyesülni bizonyos kérdések megoldására. (Élénk helyeslés jobbfelől.) így méltóztassék ezt magyarázni, nem pedig bármi néven levő, némely helyen, hol az egyiket, hol a másikat illető, isten tudja miféle színváltoztatásnak tulajdonítani, melyet az itt jelen nem levő nevében Határozottan visszautasítok, a -magam részéről pedig akkor, mikor rá kerülünk az egyes kérdésekre, szívesen fogom az ellenem irányzandó támadásokat fogadni. {Tetszés jobbfelől.) Többen a képviselő urak közül sokat beszéltek a eorrumpált administratióról és az egyik képviselő ur fölemlítette azt is, hogy az egészségügyi jelentések, melyeket a ház elé terjesztek, oly szomorú képet tárnak elénk, hogy ő pirulna azokat beterjeszteni. Ugyanaz áll, t. ház, ezen kérdésről, mint az annyit emlegetett administratió corruptiójának kérdéséről. Bizony tagadhatatlan, hogy azon egészségügyi jelentések még ma is szomorúak. Igen, de hogy van ilyen jelentésünk, hogy megleljük a hajt, hogy tudunk ellene küzdeni : ezt az egészségügyi törvénynek köszönjük, a mely egészségügyi törvényt az ország legnagyobb érdekeivel önök szerint semmit nem gondoló kormány hozott a ház elé, kitéve magát igen sok elégedetlenségnek ugy egyesek, mint az orvosok tartására, szorított községek részéről. És nem tagadhatja, a ki a fáradságot, veszi magának az eddig meglévő jelentések összehasonlítására, hogy ha nem oly gyorsan is, mint óhajtanok, de ezen a téren határozott, positiv javulás mutatkozik. (Igás! jobbfelől.) Tehát nem a kormány az oka, hogy baj van, hanem igaz az, hogy a századokon át kifejlődött baj mibenléte épen ezen kormánynak javításra ezélzó intézkedései folytán jön napvilágra. (Tetszés jobbfelöl.) így van ez az administratió corrupti ója kérdésében is a legtöbb esetben. Csak egyet említek. Minden hírlapban nagy zajt ütött a nyitrai gyámpénztár ügye. (Halljuk! Halljuk!) Hogy ezen gyámpénztárban nem minden van ugy, mint kellene lenni, arra 1876-ban jöttek reá; közben életbelépett a gyámügyi törvény, elrendeltetett az ügyeknek erélyes megvizsgálása. Sokáig tartott, igaz, mert 1861-ipr kellett visszamenni, hogy a bajok kikutathatok legyenek. (Ugy van! jobbfelől) De mindazon defraudatió, a melyről itt szó van, az én tudtommal legalább, az 1876-ot megelőzött időktől vissza egészen 1861-ig: datálódik. (Igaz! Ugy van! jóbbfelM) Ez tehát nem a mai nyitrai administratiő eorruptiójának a jele, hanem jele annak, hogy? az erélyesebb, jobb administratió felderítette a múlt időkben elkövetett visszaéléseket. (Elénk helyeslés jobbfelől.) Valóban, a t. képviselő urak támadásai volnának alkalmasak az oly kormányt, mely maga nagy súlyt nem fektet a baj ok felderítésére, arra indítani: fogadja el azon néhol követett példát, hogy takargassa el a bajokat, mert minden régibb időben elkövetett és ma általa felderített bajért őt szokták felelősségre vonni. (Helyeslés jobbfelől.) De reménylem, t. ház, hogy mindazon tárgyakról, a melyek felhozattak, igen rövid idő múlva lesz alkalmam nyilatkozni, lesz alkalmam akkor, midőn azon kérdések napirenden lesznek. Azért beszédem befejezéséül még csak egy thémát akarok igen röviden érinteni. (Halljuk! Halljuk!) A t. képviselő urak igen sokat szóltak azon rendkívüli intézkedésekről, a melyeket egy időben jeleztem s a melyekről a válaszfelirati javaslat is megemlékezik és ugy tüntették elő, mintha azok a szabadságnak általában, vagy a sajtószabadságnak különösen állandó confiscatiójäl czéloznák. Érdemileg módjában lesz a t. háznak hozzászólni, ha majd ez iránt javaslat fog a ház asztalán feküdni; de egyet határozottan megmondok ma és ez az egy az, hogy én a megszorítást, a mit én fogok proponálni, csakis az általam jelzett irányzatok ellen, nem pedig általában a sajtószabadságra vonatkozólag fogom proponálni és még ezeket illetőleg sem fogok állandó, hanem ugy, a mint ez más szabad államokban szokásos, időhöz és nem igen nagyon hosszú időhöz kötöttet proponálni. Ez lehet, hogy egyik-másik embert akadályozni fog kedvencz működésében, de badság általános és állandó megszorításáról szólni nem lehet. (Élénk helyeslés jobbfelől.) Azt pedig — bármennyi megtámadásnak legyek kitéve — a mi meggyőződésem szerint szükséges arra, hogy könnyelmű izgatások az ország békéjét ne zavarják, az ártatlan embert börtönbe ne hurczolják — azt meg fogom tenni minden megtámadás daczára. (Hosszas élénk helyeslés és tetszés a jobboldalon.) Elnök: Az ülést 5 perezre felfüggesztem. (Szünet.) Elnök: Méltóztassanak helyeiket elfoglalni, az ülést folytatjuk. Berzeviczy Álberí előadó: T. ház! (Halljuk !) Egy hosszúra nyúlt válaszfelirati vita után, melyben bár nem kevesebb, mint hat felirati javaslat képezte a vitatkozás alapját, legtöbbet beszéltek a parlamenten kivül, különösen a választások alatt történt dolgokról, legkevesebbet magukról a felirati javaslatokról; az én előadói feladatom zárbeszédemben nem lehet egyéb, mint összegezni a lényegét annak, a mi az ellenjavaslatok mellett a bizottság javaslata és a többség politikája ellen mondattak és azokkal szemben a bizottság álláspontját a lehető tárgyilagossággal védelmezni. (Halljuk! Halljuk!) Az ellenjavaslatok, melyek a függetlenségi