Képviselőházi napló, 1884. I. kötet • 1884. szeptember 27–deczember 3.

Ülésnapok - 1884-17

g2>0 17- oraüágos ttlés október 24. 18S4, betűig egymásra esküdjenek, három oly ember, kiknek mindegyike szivén viseli hazája javát és figyelemmel kiséri annak viszonyait, igen is tud egyesülni bizonyos kérdések megoldására. (Élénk helyeslés jobbfelől.) így méltóztassék ezt magyarázni, nem pedig bármi néven levő, némely helyen, hol az egyiket, hol a másikat illető, isten tudja miféle színváltoz­tatásnak tulajdonítani, melyet az itt jelen nem levő nevében Határozottan visszautasítok, a -magam részéről pedig akkor, mikor rá kerülünk az egyes kérdésekre, szívesen fogom az ellenem irányzandó támadásokat fogadni. {Tetszés jobbfelől.) Többen a képviselő urak közül sokat beszél­tek a eorrumpált administratióról és az egyik képviselő ur fölemlítette azt is, hogy az egészség­ügyi jelentések, melyeket a ház elé terjesztek, oly szomorú képet tárnak elénk, hogy ő pirulna azokat beterjeszteni. Ugyanaz áll, t. ház, ezen kérdésről, mint az annyit emlegetett administratió corruptiójának kérdéséről. Bizony tagadhatatlan, hogy azon egészségügyi jelentések még ma is szomorúak. Igen, de hogy van ilyen jelentésünk, hogy megleljük a hajt, hogy tudunk ellene küz­deni : ezt az egészségügyi törvénynek köszönjük, a mely egészségügyi törvényt az ország leg­nagyobb érdekeivel önök szerint semmit nem gon­doló kormány hozott a ház elé, kitéve magát igen sok elégedetlenségnek ugy egyesek, mint az orvosok tartására, szorított községek részéről. És nem tagadhatja, a ki a fáradságot, veszi magának az eddig meglévő jelentések összehasonlítására, hogy ha nem oly gyorsan is, mint óhajtanok, de ezen a téren határozott, positiv javulás mutatkozik. (Igás! jobbfelől.) Tehát nem a kormány az oka, hogy baj van, hanem igaz az, hogy a századokon át kifejlődött baj mibenléte épen ezen kormány­nak javításra ezélzó intézkedései folytán jön nap­világra. (Tetszés jobbfelöl.) így van ez az administratió corrupti ója kérdé­sében is a legtöbb esetben. Csak egyet említek. Minden hírlapban nagy zajt ütött a nyitrai gyám­pénztár ügye. (Halljuk! Halljuk!) Hogy ezen gyámpénztárban nem minden van ugy, mint kellene lenni, arra 1876-ban jöttek reá; közben életbelé­pett a gyámügyi törvény, elrendeltetett az ügyek­nek erélyes megvizsgálása. Sokáig tartott, igaz, mert 1861-ipr kellett visszamenni, hogy a bajok kikutathatok legyenek. (Ugy van! jobbfelől) De mindazon defraudatió, a melyről itt szó van, az én tudtommal legalább, az 1876-ot meg­előzött időktől vissza egészen 1861-ig: datálódik. (Igaz! Ugy van! jóbbfelM) Ez tehát nem a mai nyitrai administratiő eorruptiójának a jele, hanem jele annak, hogy? az erélyesebb, jobb administratió felderítette a múlt időkben elkövetett visszaélése­ket. (Elénk helyeslés jobbfelől.) Valóban, a t. képviselő urak támadásai volná­nak alkalmasak az oly kormányt, mely maga nagy súlyt nem fektet a baj ok felderítésére, arra indítani: fogadja el azon néhol követett példát, hogy takar­gassa el a bajokat, mert minden régibb időben el­követett és ma általa felderített bajért őt szokták felelősségre vonni. (Helyeslés jobbfelől.) De reménylem, t. ház, hogy mindazon tárgyak­ról, a melyek felhozattak, igen rövid idő múlva lesz alkalmam nyilatkozni, lesz alkalmam akkor, midőn azon kérdések napirenden lesznek. Azért beszédem befejezéséül még csak egy thémát akarok igen röviden érinteni. (Halljuk! Halljuk!) A t. képviselő urak igen sokat szóltak azon rendkívüli intézkedésekről, a melyeket egy időben jeleztem s a melyekről a válaszfelirati javaslat is megemlékezik és ugy tüntették elő, mintha azok a szabadságnak általában, vagy a sajtó­szabadságnak különösen állandó confiscatiójäl czéloznák. Érdemileg módjában lesz a t. háznak hozzászólni, ha majd ez iránt javaslat fog a ház asztalán feküdni; de egyet határozottan megmon­dok ma és ez az egy az, hogy én a megszorítást, a mit én fogok proponálni, csakis az általam jel­zett irányzatok ellen, nem pedig általában a sajtó­szabadságra vonatkozólag fogom proponálni és még ezeket illetőleg sem fogok állandó, hanem ugy, a mint ez más szabad államokban szokásos, időhöz és nem igen nagyon hosszú időhöz kötöttet proponálni. Ez lehet, hogy egyik-másik embert aka­dályozni fog kedvencz működésében, de badság általános és állandó megszorításáról szólni nem lehet. (Élénk helyeslés jobbfelől.) Azt pedig — bármennyi megtámadásnak legyek kitéve — a mi meggyőződésem szerint szükséges arra, hogy könnyelmű izgatások az ország békéjét ne zavarják, az ártatlan embert börtönbe ne hurczolják — azt meg fogom tenni minden megtámadás daczára. (Hosszas élénk helyes­lés és tetszés a jobboldalon.) Elnök: Az ülést 5 perezre felfüggesztem. (Szünet.) Elnök: Méltóztassanak helyeiket elfoglalni, az ülést folytatjuk. Berzeviczy Álberí előadó: T. ház! (Hall­juk !) Egy hosszúra nyúlt válaszfelirati vita után, melyben bár nem kevesebb, mint hat felirati javas­lat képezte a vitatkozás alapját, legtöbbet beszél­tek a parlamenten kivül, különösen a választások alatt történt dolgokról, legkevesebbet magukról a felirati javaslatokról; az én előadói feladatom zár­beszédemben nem lehet egyéb, mint összegezni a lényegét annak, a mi az ellenjavaslatok mellett a bizottság javaslata és a többség politikája ellen mondattak és azokkal szemben a bizottság állás­pontját a lehető tárgyilagossággal védelmezni. (Halljuk! Halljuk!) Az ellenjavaslatok, melyek a függetlenségi

Next

/
Thumbnails
Contents