Képviselőházi napló, 1884. I. kötet • 1884. szeptember 27–deczember 3.
Ülésnapok - 1884-17
17. országos ülés október 24. 1884 217 nagy, jogosulttá teszi álláspontunkat, melyet igazol a hazai történelmünk is. 500 ezer nemes fentartotta Magyarországot majd ezred éven át. Simonyi Iván: A magyar nép védte a hazát, sem a nemesség! Rácz Géza: neki nevet, királyt, törvényt adott, rányomta, a nemzeti bélyeget a földre és intézményekre, kormányzott a hatalom teljével í 848-ig. Most itt vannak Pulszky Ferencz t. képviselőtársam nemesei és pedig 700 ezernyi számban, összetartva, egyetértve azon czélra, hogy igájuk alá hajtsák nemzetünket. Én, t. ház, nem akarhatom, hogy utódaink csak béresei, napszámosai, kocsisai, czipőtisztítói és valóságos rabszolgái legyenek azon zsidóknak, kik nem szerezték őseinkkel együtt e véráztatta hazát fi melyet nem is fognak soha megvédeni; de hogy is védhetnék, midőn a talmud bölcs tanácsa nekik azt súgja, ha a hadba indulsz, utolsónak maradj, mert ha futás lesz, igy lehetsz az első! Nem akarhatom, hogy hazám az általános elzsidósodás processusában tovább menjen, sőt szent meggyőződéssel követelem, hogy a zsidóság terjedésének valahára törvényes utón és eszközökkel gátat vessünk; egy szóval kifejezve kívánom, hogy fiatjustitia et pereat judaeus! Ajánlom elfogadásra pártunk válaszfelirati slatát. (Helyeslés a hal- és szélsőbal egyes padja : n.) Elnök: T. ház! Szólásra többé senki sincs feljegyezve. (Helyeslés.)Ha tehát szók;ni senki sem kivan, a vitát bezárom. Szó illeti még a bizottságelőadóját, Irányi Dániel, b. Andreánszky Gábor és gr. Apponyi Albert képviselő urakat, valamint a minister urakat. Tisza Kálmán ministerelnök: T. ház! Én a vita alatt több ízben részint személyes kérdésben, részint szavaim félremagyarázása czímén is kélhettem volna szót, de nem tettem azért, mert nem akartam ezzel is a vitát hosszabbra nyújtani. De habár igen kevésre a mondottak közülj némelyekről még is azt hiszem, tartozom most nyilatkozni; nyilatkozom akkor, midőn még a ház minden pártja előadójának lesz módjában, ha tetszik, azokra, a miket mondani fogok, reüect&hai.(Halljuk! Halljuk!) Mindenekelőtt, minthogy a vitának utolsó szónokáig az antisemitismusnak szempontjából igyekezett az ő pártja erkölcsi érzékét és szabadelvűségét fejtegetni; a nélkül, hogy ez alkalommal is a részletekbe belebocsátkoznám, meg kívánom jegyezni, hogy erkölcsi alapja csak azon politikának lehet, a mely nem azt a következtetést vonja le, a melyet tegnap az egyik szónok ur az általa idézett statistikai adatokból levont, hogy tudniillik, mert ezen adatok szerint egyik vagy másik fajban bizonyos neme a bűnnek nagyobb mértékben van meg, mint egy másikban, üldözni kell azt a KÉPVH. NAPLÓ. 1884 — 87. I. KÖTET. j fajt, hanem azt a következtetést, hogy senkitől I sem kell kérdeni, milyen felekezethez, milyen fajhoz tartozik, (Élénk helyeslés jobbfelöljiiíäözni kell a bűnt mindenkinél egyaránt. (Élénk helyeslés jobbfelöl.) Ónody Géza : A bűn dogmatkálása! {Felkiáltások jobbfelöl: Rendre! Halljuk!) Tisza Kálmán ministerelnök: A mi a dogmatizálást illeti,ha valamiben van tiszta, kifejezése, annak — a miről szólok még majd egy pár szót — hogy az urak a középkori obseurantismus alapján állanak, az épen az, hogy egy politikai testület vitatkozásai körébe dogmaticai tételeket akarnak bevonni. (Élénk helyeslés jobbfeöl.) És nem tehetem, hogy el ne ismerjem azon. helyes és tapintatos eljárást, a melyet e háznak talán minden pártjában levő izraelita hitű, vagy ha ugy tetszik: zsidó — mert nem szégyenlik ők ezt a nevet — . . . . (Felkiáltások u bal és szélsőbal egyes padjain: Dehogy nem !') Wahrmann Mór: Bizony nem szegy éljük! Tisza Kálmán ministerelnök: Mondom, el kell ismernünk azt a tapintatos eljárást, a melyet ezen urak tanúsítottak, midőn még az ilyen provocatiók által sem engedték magukat nyugalmukból kizavartatni és igy ezen ide nem tartozó vitának táplálékot nem nyújtottak. •Igás! Ugy van! jobbfelöl.) r Ónody Géza: A sajtóban mozognak erősen! Simonyi Iván: Mert meg vannak ijedve! Derültség a bal- és szélső baloldal egyes padjain. Halljuk! Halljuk!) Tisza Kálmán ministerelnök: Azt mondja az egyik képviselő ur; erősen mozognak! Az egész képviselőháznak minden tagjára hivatkozom, vájj on kik azok, a kik az egész vita alatt mindig idegesen mozogtak (Derültség jobbfelöV) és mindig belekiabáltak? (Ugy van! jobbfelöl.) Ha ez a félelemnek a jele, akkor a félelemnek csakugyan számos tanújelét adták az antisemita képviselő urak. (Élénk derültség és tetszés jobbfelöl.) És helyes is, hogy félnek, mert a ki az (ivekhez hasonló eszméket terjeszt, annak a józan ész Ítéletétől csakugyan félnie kell. (Hosszantartó zajos hélyedés és tetszés a jobboldalon. Nyugtalanság a bal- és szélső baloldal egyes padj'iin.) B. Andreánszky Gábor [felállva): Kérem rendre utasítani ministerelnök urat! (Felkiáltások jobbfelől: Bendre! Rendre!) Tisza Kálmán ministerelnök: Lesz módjában a képviselő urnak zárbeszédében szavaimra reflectálni, vagy akár személyes kérdésben szót kérni, ha magára veszi azt, a mit általánosságban mondtam. (Zajos derültség jobbfelől.) Különben biztosíthatom a képviselő urakat, hogy ha nem fognak minduntalan beszédembe belekiabálni, sokkal simábban és egyszerűbben fogom azt végezni. 28
