Képviselőházi napló, 1884. I. kötet • 1884. szeptember 27–deczember 3.

Ülésnapok - 1884-16

196 16. orszAgo* ölés október 23 1SS4 minden fejlemény, valamennyi első vonalban a mi népünk javára megy végbe." Egy harmadik, dr. Kaufmann, a következőket irja: „A mai zsidóság ébredésben és nemzeti ön­tudatának erősbödésében van". Jó lesz ezt megjegyezni, a kik azt hitték vagy hiszik, hogy a zsidóság a magyar nemzetbe valaha be tudna olvadni. A zsidó tudja, bevallja, sőt hangsúlyozza is, hogy ő más, mint a többiek ; félre az*egyenlővé tétellel, a zsidóknak tehát több kell, mint a többieknek, nekik nem is elég az egyenjogúsítás. (Ugy van! Ugy van! a hal- és szélső­bal különböző padjain.) Kérdem tehát, t. ház, mi vagyunk-e az obseu­rantismus emberei, mi, a kik kutatunk a történe­lem lapjain, kik az 6' véleményöket is meg akarjuk hallgatni, mi, kik az ő nézeteiket, tanaikat meg akarjuk érteni és hasznukra fordítani? Mi va­gyunk-e azok, kik a kortól elmaradtunk, kik azt mondjuk tanaik nyomán, hogy az egyenjogúság czélszerű és áldásos lehessen, szükséges, hogy a zsidó az egyenjogúságot lehetővé tegye, azaz al­kalmazkodjék az ország többi polgárának viszo­nyaihoz. (Helyeslés a bal-és szélsőbal különböző pad­jain.) Mi legalább őszinték vagyunk, t. ház és ha felismerjük a bajt és azt mondjuk: ime a zsidókér­dést az teszi nehezen megoldható kérdéssé, hogy ezt nem akarják bevallani, legalább nem minden oldalról; a betegséget, a társadalmi bajt, csak az orvosolhatja, a ki nyíltan kimondja: hol van a baj. {Ugy van! Ugy! a bal- és szélsőbal különböző padjain.) Hiába nevetett a ház, a mikor egyik-má­sik képviselőtársunk itt arra hivatkozott, hogyke­esen vagyunk még a házban, a kik nyilván ;mf/­semitáknak valljuk magunkat, hogy titokban ugy is még sokan vannak pártunkhoz tartozók, mert ennek egyes nyomai felhozhatók az itt történt nyi latkozatokból. A függetlenségi 1848-as párt — melyről sajnálattal mondom, hogy a legutóbbi vá­lasztások alatt, épen e kérdés miatt szenvedett ér­zékeny veszteséget -— még most sem mer őszin­tén szólni, hanem igy szól: „egyrészt az idegen s káros elemek beköltözésének.. .. korlátozását" tartjuk szükségesnek; miért nem mondja ki kere­ken, őszintén, magyarán, hogy ez az idegen elem a zsidó, mert hiszen mű* elem nem vándorol be s nem káros. (Derültség. Ugy van! Ugy van! a bal- és szélsőbal különböző padjain.) A másik oldalon a mérsékelt ellenzék egyik tisztelt szónoka, Horánszky Nándor képviselő ur szintén csak ugy mérsékelten (Derültség) nyilatkozik, mondván: nagyon nyomasztóan hat az ország közgazdasá­gára, hogy a birtok átvándorol, de azt nem tette hozzá, hogy zsidókézre vándorol. (Ugy van! Ugy! a bal- és szélsőbal különböző padjain.) Hivatkozhatnám egy másik példára is. Á Tiszavölgyi társulat újonnan választott elnöke (Egy hang johbfeiől: Andrássy Gyula!) nagytekin­télyű férfiú, olyanformán nyilatkozott, hogy: fáj­dalom, ha majd a Tiszát szabályozni sik%rül, nem tudjuk, nem kerül-e a megmentett rész mások ke­zébe. Azt hiszem, e mások alatt nem értette sem a bosnyákokatjSem a rusznyákokat, (Derültség) hanem a zsidókat. (Ügy van! Ugy ! a bal- és szélsőbal külön­böző padjain.) Szóval általános az aggodalom, ne csináljunk titkot belőle, hogy a zsidóság túlságo­san terjeszkedik, számának arányán felül és ez aggodalmat kelt minden jó hazafi kebelében ; a kér­dés csak az, vajha ne volna csak óhaj, hogy neké pezne ez pártkérdést s a közös veszélyt mindenki látva, őszintén sorakozzunk ellene. Én, t. ház, szerény körülményeim közt figye­lemmel igyekszem kisérni a közélet fejlődését és nem tartom magamat valami obseurus embernek, arra is igyekszem hát megfelelni, ha azt mondják, hogy pártunk nem áll az erkölcsiség alapján. Ha valakit sérthet azon feltevés, hogy erkölcste­len párthoz tartozik, kétszeresen sértheti az a lel­készt ; azért adatokkal és nem phrasisokkal vé­dekezem. (Halljuk ! Halljuk!) A statistika, azt hi­szem, nem áll még pártok szolgálatában, ebből következő adatokat idézem: Németországban 1870-ben 3819 zsidóra, jutott egy bűntettes zsidó, 1873-ban 339l-re, ugyanazon évben ott 4626 evan­gélikusra esett egy bűntettes, í878-ban már 1761 zsidóra esett egy bűntettes zsidó. Az eman­cipatiónak tehát meg volt az a hatása, hogy a zsi ­dók a törvény alul is emancipálták magukat. (De­rültség a bal- és szélső haloldal különböző padjain.) Nézzük azonban, mi alapja van azon vádnak, hogy a zsidók a sikkasztásban, hamisításban, hamis ok­irat készítésében, hamis esküben és hamis bukás­ban, uzsorában kiválólag vesznek részt. Erre nézve legyen szabad statistikai adatokra hivatkoz­nom. Ugyancsak Németországban pénzhamisítás­ban 3 87,-tel kevesebb evangélikus 15o7°-tel több zsidó vett részt, mint az átlag. Közerkölcsiség elleni bűntettekben 17:-tel kevesebb evangélikus, 207" -tel több zsidó, mint az átlag. Csalásban 77:-tel kevesebb evangélikus, 667<>-tel több zsidó, mint az átlag. Okirathamisításban 47°-tel kevesebb evangélikus, 3777°-tel több zsidó mint az átlag. hamis bukásban 87°-tel kevesebb evangélikus, 16667«-tel több zsidó, mint az átlag. Kérdem most már t. Búsbach képviselő urat, melyikünk áll az erkölcs alapján: ő-e, ki ezen bűnös nemzedéket védelmébe fogadja, az ártatlanok ellen, vagy én, a ki őszintén kimondom, hogy a bűn bűn, s ez által alkalmat adok arra, hogy a bűnös javuljon'? O-e, ki e fosztogatókat védelmébe veszi, vagy én, ki meg akarom akadályozni az ártatlan nép kifoszto­gatását? (Éljenzés bal- és szélső baloldal különböző padjain.) Egyébiránt egy zsidó azt mondja ugyan, hogy a zsidó népnek monopóliuma van a cosmo­politismusra s én mégis azt hiszem, hogy a más

Next

/
Thumbnails
Contents