Képviselőházi napló, 1884. I. kötet • 1884. szeptember 27–deczember 3.

Ülésnapok - 1884-16

ffi 16 országos ttíz-g olttóljer 2? ÍSS4 195 a csalhatetfe.nság dogmáját, az „Allianceísraélite" rendeleteit .szabad foganatosítani! (Ugy van! a szélső baloldal különböző padjain.) A zsidók szőreikéznek egymással a keresztényeknek rovására, államot képeznek az államban és ép azért minden nép minden korban ellenszenvvel viseltetett irántuk, nem vallásuk miatt, hanem társadalmi bűneik és félszegségeik miatt, (Ugy van! bal felöl) Én az antisemitismust nem tekintem vallás- vagy fejkérdésnek, hanem közgazdasági, társadalom politikai, erkölcsi kérdésnek. (Ugy van! haltéból.) Távol van tőlem hitelt adni a mostani sajtó túlzott állításának, amely jónak látja minket hitfelekezet elleni izgatókul feltüntetni. E vád ép oly alapos, mint a többiek legnagyobb része, hogy csak egyet említsek, mint a zala-egerszegi ügyvédnek állítása, ki a zalai, júliusban történt zavargásokat a később deczemberben megjelent antisemita naptárnak tulajdonította. Minden nép és minden korban vallás, foglalkozás és nyelvkülönbség nélkül ellenszenvvel viseltetett a zsidók iránt azért, mert ők viseltettek a többiek iránt ellenszenvvel és nemcsak a csőcselék, hanem a nép legjobbjai, kik legnagyobb szeretettel ragaszkodtak saját népükhöz, legbölesebbjei, legbelátóbbjai és minthogy már egyszer ki van mondva, hogy idézeteket ne hozzunk fel, a mit szeretek annak tulajdonítani, hogy az eddigi ismétlések elég meggyőző erővel bírtak, én az idézetektől tartózkodom, melyeket Kant, Goethe nyújtanak, nem keresem a világi irodalmat; ott hagyom Tacitus szavait, nem említem Cicerót, Senecát, hallgatok még a későbbi korban a pápák ítéletéről és Lutherről, a ki pedig a lelkiismereti és a szólásszabadság bátor harczosa volt és külön könyvet írva a zsidókról, tanácsait előadta és végre is azt mondja, hogy a legegyszerűbb megoldás az: „Hinaus mit ihneii*. (Derültség balfelöl.) Nem hozom fel, t, ház, azon példákat és idézeteket, melyek állításaim igazolására szolgálhatnának, hanem legyen szabad a magyar államférfiak közül egynek szavaira, t. i. Kölcseyre hivatkoznom, a ki maga, azt hiszem, eléggé államférfi lehetne köztünk most is. Ez így szól: „Az adózó nép szegénységének veszedelmesebb forrása nem lehet mint a zsidók szemlátomást való szaporodása és a mely országban a zsidók megszaporodnak, az a végromlás szélén áll". (Ugy van! a bal- és szélső baloldal kül'ónbözö padjain.) Nem hivatkozom maguknak a zsidóknak példájára és nyilatkozataira sem, mert nagyon jól tudom és Hermán képviselő ur szavai nélkül is megemlítettem volna, hogy mekkora súlyt helyezek én az ily nyilatkozatokra. Én mint theologus nagyon jól tudom, hogy mit tesz a vitában az ódium theologorum, nagyon jól tudom, hogy egyoldalú felfogásból szokott származni a másik félkárhoztatása; n igyon méltányló m és lelkem mélyéből örültem azon felháborodásnak, melynek tanuja voltunk, a mikor egy képviselő ur oly szót ejtett ki, melyben mindnyájan sértve éreztük a ház méltóságát és tekintélyét. (Ugy van! a bal- és balközép különböző padjain.) De, t. ház, nem ugy járt-e azon t. képviselő ur, mint járt azon szakács, a ki az ételt nagyon melegen tálalta fel, hogy a forróságtól annak ízét nem érezheti az ember? Méltán felháborodtak, mikor egy ilyen szó ejtetett ki itt előttünk; de nem háborognak a felett, hogy imádságos könyvükben; melyet 21 kiadásban fogyaszt a zsidóság, szabad ilyent kérni és mi ránk ilyen átkot mondani. (Felkiáltások a bal- és szélső baloldal különböző padjain: Ugy van!) Egyébiránt megemlítem, hogy a régi és új irók, külföldiek és magyarok, bölcsek és államférfiak, minden időben és minden nemzetnél, pogányok és keresztények a zsidóknak ezen különválását, melyet ők nem tagadhatnak, mert hiszen szent könyveikben parancsolva van: ezt a különválást vetették okául annak, hogy a többi népektől elidegenedtek és épen azért minden népnél és minden időben meg volt az antisemitaság és meg lesz mindaddig, mig a zsidók természetüket meg nem változtatják. (Ugy van! a bal- és szélső baloldal különböző padjain.) Nem vallási, hanem gazdasági kérdés ez és ha tetszik, politikai kérdés. A vallási részbe én nem avatkozom, a vallást én minden ember és nemzet legszentebb érinthetetlen kincsének tekintem és ha szükség reformálni a vallást, mert a mi bár egy pár ezer év előtt volt is igy megállapítva, még az sem lehet állandó — ez a zsidók dolga, reformálják ők. (üg-i van! a bal- és szélső baloldal különböző padjain.) De hallgassuk meg, hogy mikép nyilatkoznak a zsidók a mi vallásunkról, mily gyűlöletesen fejezik ki magukat. Greiger, állítólag reform-zsidó, ezt mondja: „ Á zsidóságnak egyenjogúnak, sőt felsőbb hatalomnak kell elismertetnie; a hivatalos kereszténység, ugy a katholikus, mint a protestáns, csekély kivétellel, mtívelődésellenes és szabadságellenes." Ezt mondani arra a kereszténységre, mely a műveltséget fentartotta, arra, a protestáns vallásra, mely a vallásszabadságot, a szólásszabadságát kivívta, ezt mondani a XIX. században és e mellett hivatkozni az egyenlőségre, a felebaráti szeretetre, ez legalább is farizeusi képmutatás. (Felkiáltások a hü- és szélsőbal különböző padjairól: Igaz! Ugy van!) Egy másik, „Der Orthodox Israelit" azt írja: „Tehetségei és sajátságai összeségében a zsidó tökéletes és mint az ember a microcosmosban, ugy a zsidó az összes emberiségnek összfoglalatja. Ezért nz emberiség körében felmerülő minden | h; ladás Israel javára történik, minden felfedezés, 25*