Képviselőházi napló, 1884. I. kötet • 1884. szeptember 27–deczember 3.

Ülésnapok - 1884-16

ffi 16 országos ttíz-g olttóljer 2? ÍSS4 195 a csalhatetfe.nság dogmáját, az „Allianceísraélite" rendeleteit .szabad foganatosítani! (Ugy van! a szélső baloldal különböző padjain.) A zsidók szőrei­kéznek egymással a keresztényeknek rovására, államot képeznek az államban és ép azért minden nép minden korban ellenszenvvel viseltetett irán­tuk, nem vallásuk miatt, hanem társadalmi bűneik és félszegségeik miatt, (Ugy van! bal felöl) Én az antisemitismust nem tekintem vallás- vagy fej­kérdésnek, hanem közgazdasági, társadalom poli­tikai, erkölcsi kérdésnek. (Ugy van! haltéból.) Távol van tőlem hitelt adni a mostani sajtó túlzott állítá­sának, amely jónak látja minket hitfelekezet elleni izgatókul feltüntetni. E vád ép oly alapos, mint a többiek legnagyobb része, hogy csak egyet em­lítsek, mint a zala-egerszegi ügyvédnek állítása, ki a zalai, júliusban történt zavargásokat a később deczemberben megjelent antisemita naptárnak tulaj­donította. Minden nép és minden korban vallás, foglalkozás és nyelvkülönbség nélkül ellenszenvvel viseltetett a zsidók iránt azért, mert ők viseltettek a többiek iránt ellenszenvvel és nemcsak a cső­cselék, hanem a nép legjobbjai, kik legnagyobb szeretettel ragaszkodtak saját népükhöz, legböl­esebbjei, legbelátóbbjai és minthogy már egyszer ki van mondva, hogy idézeteket ne hozzunk fel, a mit szeretek annak tulajdonítani, hogy az eddigi ismétlések elég meggyőző erővel bírtak, én az idézetektől tartózkodom, melyeket Kant, Goethe nyújtanak, nem keresem a világi irodalmat; ott hagyom Tacitus szavait, nem említem Cicerót, Senecát, hallgatok még a későbbi korban a pápák ítéletéről és Lutherről, a ki pedig a lelkiismereti és a szólásszabadság bátor harczosa volt és külön könyvet írva a zsidókról, tanácsait előadta és végre is azt mondja, hogy a legegyszerűbb meg­oldás az: „Hinaus mit ihneii*. (Derültség balfelöl.) Nem hozom fel, t, ház, azon példákat és idé­zeteket, melyek állításaim igazolására szolgálhat­nának, hanem legyen szabad a magyar államférfiak közül egynek szavaira, t. i. Kölcseyre hivatkoz­nom, a ki maga, azt hiszem, eléggé államférfi lehetne köztünk most is. Ez így szól: „Az adózó nép szegénységének veszedelmesebb forrása nem lehet mint a zsidók szemlátomást való szaporodása és a mely országban a zsidók megszaporodnak, az a végromlás szélén áll". (Ugy van! a bal- és szélső baloldal kül'ónbözö padjain.) Nem hivatkozom maguknak a zsidóknak példájára és nyilatkozataira sem, mert nagyon jól tudom és Hermán képviselő ur szavai nélkül is megemlítettem volna, hogy mekkora súlyt helye­zek én az ily nyilatkozatokra. Én mint theologus nagyon jól tudom, hogy mit tesz a vitában az ódium theologorum, nagyon jól tudom, hogy egy­oldalú felfogásból szokott származni a másik fél­kárhoztatása; n igyon méltányló m és lelkem mélyéből örültem azon felháborodásnak, melynek tanuja voltunk, a mikor egy képviselő ur oly szót ejtett ki, melyben mindnyájan sértve éreztük a ház méltóságát és tekintélyét. (Ugy van! a bal- és balközép különböző padjain.) De, t. ház, nem ugy járt-e azon t. képviselő ur, mint járt azon szakács, a ki az ételt nagyon melegen tálalta fel, hogy a forróságtól annak ízét nem érezheti az ember? Méltán felháborodtak, mikor egy ilyen szó ejtetett ki itt előttünk; de nem háborognak a felett, hogy imádságos köny­vükben; melyet 21 kiadásban fogyaszt a zsidóság, szabad ilyent kérni és mi ránk ilyen átkot mon­dani. (Felkiáltások a bal- és szélső baloldal különböző padjain: Ugy van!) Egyébiránt megemlítem, hogy a régi és új irók, külföldiek és magyarok, bölcsek és állam­férfiak, minden időben és minden nemzetnél, pogá­nyok és keresztények a zsidóknak ezen különvá­lását, melyet ők nem tagadhatnak, mert hiszen szent könyveikben parancsolva van: ezt a különválást vetették okául annak, hogy a többi népektől elide­genedtek és épen azért minden népnél és minden időben meg volt az antisemitaság és meg lesz mindaddig, mig a zsidók természetüket meg nem változtatják. (Ugy van! a bal- és szélső baloldal különböző padjain.) Nem vallási, hanem gazdasági kérdés ez és ha tetszik, politikai kérdés. A vallási részbe én nem avatkozom, a vallást én minden ember és nemzet legszentebb érinthetetlen kincsének tekin­tem és ha szükség reformálni a vallást, mert a mi bár egy pár ezer év előtt volt is igy megállapítva, még az sem lehet állandó — ez a zsidók dolga, reformálják ők. (üg-i van! a bal- és szélső baloldal különböző padjain.) De hallgassuk meg, hogy mikép nyilatkoznak a zsidók a mi vallásunkról, mily gyűlöletesen fejezik ki magukat. Greiger, állítólag reform-zsidó, ezt mondja: „ Á zsidóságnak egyenjogúnak, sőt felsőbb hatalom­nak kell elismertetnie; a hivatalos kereszténység, ugy a katholikus, mint a protestáns, csekély kivé­tellel, mtívelődésellenes és szabadságellenes." Ezt mondani arra a kereszténységre, mely a műveltséget fentartotta, arra, a protestáns vallásra, mely a vallásszabadságot, a szólásszabadságát ki­vívta, ezt mondani a XIX. században és e mellett hivatkozni az egyenlőségre, a felebaráti szeretetre, ez legalább is farizeusi képmutatás. (Felkiáltások a hü- és szélsőbal különböző padjairól: Igaz! Ugy van!) Egy másik, „Der Orthodox Israelit" azt írja: „Tehetségei és sajátságai összeségében a zsidó tökéletes és mint az ember a microcosmosban, ugy a zsidó az összes emberiségnek összfoglalatja. Ezért nz emberiség körében felmerülő minden | h; ladás Israel javára történik, minden felfedezés, 25*

Next

/
Thumbnails
Contents