Képviselőházi napló, 1884. I. kötet • 1884. szeptember 27–deczember 3.

Ülésnapok - 1884-15

15, országos ftléf olitéber 22. 1884 163 De nagyon messze vezetne, hogy ha ezen dolgokat tovább folytatni akarnám. Ha mi a királyok és birák könyvét olvassuk, azt találjuk, hogy csaknem egyetlen király sem halt meg természetes halállal, sőt az egyik királyi család elpusztította a másikat. így ment ez folyvást. Ebből kitetszik, mennyire vérengző volt a zsidó nép már akkor. És ha mi jelenleg az ő hatalmuk alá kerülnénk, ők valóban nem bánnának velünk ugy, mint mi bánunk ő velük. (ügy van ! a baloldal és szélsőbal különböző padjain.) T. ház! Ha a legrégibb időtől fogva máig azon irókat olvassuk, kik a zsidókról irtak, azt tapasztaljuk, hogy nincs egyetlen egy sem, ki a zsidókról megvetőleg ne nyilatkozzék. Már Tacitus, a kitűnő classicus iró ezeket mondja a zsidókról: „Judaeorum mos sordidus est absurdus projectissima ad libidinem gens, et adversus omnes alios hostile ódium." Épen igy nyilatkozik róluk Kant, a nagy philosoph, továbbá Fichte, Göthe és Voltaire. Ezek pedig világhírű emberek, kik a műveltség legmagasabb fokán állottak. Ezek tiszteletben fognak maradni, mig emberiség lesz. Méltóztassanak elolvasni ezek nyilatkozatait a zsi dókról és ha minket azzal vádolnak, hogy mi a . sötétkor műveit vissza akarjuk hozni: akkor én csatlakozom ezeknek a férfiaknak a nyilatkozataihoz s azt hiszem, hogy ezek mindenkar többet fognak érni, mint másoknak, pl. Busbach képviselő urnak nyilatkozatai. (Derültség.) Fichte, a nagy német philosoph, azt mondja a zsidókról: „ha a zsidókat emancipálni akarnók, egy éjjel valamennyinek a fejét le kellene vágni és új fejet vállaik közé tétetni, melyben egyetlen egy gondolat sem volna abból, mi a régi fejben volt" Voltaire pedig, kiről nem lehet mondani, hogy a keresztény vallásnak nagy tisztelője lett volna, azt mondja, hogy minden a mi a zsidóban emberi, utálatos, továbbá azt mondja: hogy ha mindaz megtörtént volna, mit a zsidók mindennapi imádságukban az ő Jehovájuktól kérnek, ezen a földön nem volna más nép, mint a zsidó ; mert ők imádságaikban arra kérik minden nap a Jehovát, hogy az istentelen gójokat pusztítsa el a föld határáról. {Mozgás.) T. ház! Mindezekből csakugyan az következik, hogy nem mi vagyunk a gyűlölők, hanem a gyűlölők azok, kik nemcsak természetüknél fogva, hanem vallásuk után tartoznak mintegy gyűlölni minden mást, a ki az ö vallásukat nem követi. Még egy pár szóm van t. gr. Apponyi úrhoz. Gr. Apponyi nem a mai, hanem előbbi beszédjében azt állította, hogy az ő jogegyenlőségi érzete nem engedi meg, hogy ő antisemita legyen. A jogegyenlőség az igenis igen szép ott, a hol az emberek egyenlő fegyverekkel küzdenek. De* felszólítom gr. Apponyi Albertet, hogy bocsásson egyszer egy farkast egy egész birkanyájra és látni fogják, hogy mikép fogja ő fel a jogegyenlőséget. Én azt hiszem, t. ház, hogy ugyanazon viszony van népünk és főkép azon falvak és községekben, a melyekbe egyetlen egy zsidó becsempészte magát. {Ugy van! a bal- és szélső baloldal némely padjairól.) T. ház! Egy igen kitűnő államférfiú, a ki szintén egy a zsidókról irt munkában azt mondja — (Közbekiáltás jóbbfelóí: Ki az?) — Freiherr Ernst von der Brügge, azt mondja könyvében az orosz zsidókról: csak egy megrögzött idealista képes követelni azt, hogy valamely nép vagy ország engedje, hogy az maradandólag károsittassék egyedül csak azért, hogy a jogegyenlőség minden emberre ki legyen terjedve. És én azt hiszem, hogy a háznak minden tagja — ámbár a mostani liberalismusnak nem felel meg — ebben egyet fog érteni. De, t. ház, nagyon furcsán vagyunk jelenleg az úgynevezett modern szabadsággal és liberalismussal. Valamint, t.ház, a zsidó mindent,amit kezébe kap, meghamisít és elferdít: ép úgy tette azt a szabadsággal és a szabadéivűség elveivel. {Ugy van! a bal- és szélső baloldal némely padjain.) Hogy mi a szabadság, t. ház, azt igen szépen magyarázta egy t. képviselő az ő választói előtt; mikor t. i. az ő programmbeszédét tartotta, azt állította, hogy az uzsora-törvény attentátum a szabadság ellen. (Közekiáltások: Ki volt az ? Egy hang: Wahrmann!) Már most kérdem, ha valaki azt mondja, hogy az uzsora-törvény attentátum a szabadság ellen, akkor ő azt követeli, hogy az uzsora szabad legyen, hogy annak joga van létezni; ha pedig azt mondják, hogy az uzsora szabad és az uzsorának szabadsága megfelel az általános szabadságnak: akkor a szabad uzsorával együtt szabad a fosztogatás, szabad a csalás, szabad a lopás, szabad az orgazdaság, szabad a hamis eskü, szabad a hamis bukás és szabad a hamis váltó. {Helyeslés a bal- és szélső baloldal különböző padjain.) így értelmezi a zsidó a szabadságot és neki más szabadság nem kell. {ügy van! a bal- és szélsőbal egyes padjain.) Nézzük, hogy mit ért '6 a liberalismus alatt? Az ötvenes években volt, mikor én bold. b. Eötvös Józseffel a Svábhegyről lej Övet, beszélgetés közben azt mondotta b. Eötvös József: „a meddig a politikában ugy fognak eljárni, mint ahogy eddig eljártak, hogy t. i. felállítanak egy elvet és ezen elvből származtatnak mindenféle törvényeket: addig mindig fognak a politikában tévedni; kell, hogy ugyanazon módon járjanak el, mint a hogy a természettudományokban eljárnak, t. i. a tapasztalatbél kiindulva vonják le és alkossák meg a természettudomány törvényeit." [Ilelyedés a baloldal különböző padjain?) Már most az ily szabadelvüség szerint épen ezen elveknél fogva felállították az új korban az úgynevezett liberalismust és nem kérdik azt, hogy tulaj donkép mi fekszik a nép érdekében, mit követel