Képviselőházi napló, 1884. I. kötet • 1884. szeptember 27–deczember 3.
Ülésnapok - 1884-15
IS, orsiágíw Mé* #kt4ber 22 1884 159' ezét fognak osztatni a annak idején napirendre fogm;k tűzetni. Következik az interpellatiós és indítványkönyv felolvasása. Zsilinszky Mihály jegyző: Sem az interpellatiós, sem az indítvány-könyvben újabb bejegyzés nem foglaltatik, Elnök: Következik a hetedik jegyzőre a választási jegyek beadása. A névsort olvasni fogja Rakovszky István jegyző ur, a távollevők neveit Nagy István jegyző ur fogja jegyezni. Rakovszky István jegyző (olvassa a névsort. A képriselök beadják a szarasuti jegyeket). Elnök: A hetedik jegyzőre Leadott szavazatok a ház színe előtt fognak összeszámláltatni s az eredmény azonnal kihirdettetik. (A jegyzők összeszámítják a szavazatok'>t.) Méltóztassanak meghallgatni a választás eredményét. Berzeviczy Albert jegyző (olvassa): A 7-ik jegyzőre beadatott 15b* szavazat; ebből Gjurié János nyert 155 szavazatot, Loncsarics Márk egy szavazatot. Elnök: Ennélfogva Gjurié János megválasztott hetedik jegyzőnek jelentetik ki. KövétkeziK a napirend további tárgya : a választás; még pedig első sorban a Közösügyek tárgyalására kikübleiidő országos bizottságnak 40 rendes és 10 póttagjának; azután a főrendiház szervezésére vonatkozó törvényjavaslat tárgyalására kiküidentlő bizottság 21 tagjára ; harmadszor a közgazdasági bizottságba választandó 21 tagra;" negyedszer a közlekedési, pénzügyi, számvizsgáló, véderő, zárszámadási és válaszfelirati bizottságok egy-egy rendes tagjára és a függő államadósságok ellenőrzésére kiküldött országos bizottság egy póttagjára. Kérem és figyelmeztetem a t. képviselő urakat, hogy szavazati j egyeik két ládában lesznek elhelyezendők; az egyikbe a közösügyek tárgyalására kiküldendő országos bizottság megválasztására szóló, a többibe pedig az összes többi szavazati jegyek, A névsort olvasni fogja Zsilinszky Mihály jegyző ur, a távollevőket jegyzi Hoitsy Pál j egyző ur. Zsilinszky MÍhálj}egJZÖ{chassaanévsort). (Szavazás közben.) Csanády Sándor: Nem kell delegatió. Nem szavazok! Madarász József: A közösügyi bizottságba nem választok, - Elnök: A jegyző urak a beadott szavazatokat össze fogják számítani és az eredmény a holnapi ülésen fog kihirdettetni. Következik a napirend utolsó tárgya: a válaszfelirati javaslat folytatólagos tárgyalása. Mielőtt azonban ez megkezdődnék, az ülést 5 perezre felfüggesztem. (Szünet után.) (Péchy Tamás f Ifoglalja az elnöki sziket.) Elnök: Következnék a napirend szerint a válaszfelirati javaslat folytatólagos tárgyalása. Mielőrt azonban ez kezdetét vehetné, gr. Apponyi Albert képviselő ur kivan személyes megtámadtatása ezímén szólani. (Felkiáltások balfelöl: Halljuk! Hulljuk!) Gr. Apponyi Albert: T.hkzl A képviselőház f. hó 2ü lkán tartott ülésén a t. ministerelnük ur beszéde folyamán a többek közt a következőket mondotta : .... „Pedigarra is tu-ok concrét esetet, mikor egy igen jelentékeny képviselő hallgatta, hogy az aiíöldi, mindig hazafias német ajkú lakosság füle hajlatára lázittassék azzal, hogy a németség Magyarországon el van nyomva." „Nem mondotta — folytatja a ministerelnök ur — a képviselő ur a világért sem, de az elhallgatás tápot adott azon hitnek, hogy Magyarországnak vannak jelentékeny féifiai és pártja, mely azon törekvéseket" ...... — Itt megszakadt a ministerelnök ur beszédének folyama az én közbeszólásaim folytán. Mindenekelőtt azt kérdeztem ugyanis a ministerelnök úrtól: „Hol volt?" Erre a minister elnök ur szives volt válaszolni: „Verseczen", Erre még egyszer közbeszóltam, kérdezvén: „Ki• csoda?* hogy t. i. ki volt azon képviselő, a kinek jelenlétében ezen eset Verseczen állítólag megtörtént ? A ministerelnök ur ezen kérdésemre nem válaszolt: én pedig rögtön személyes kérdésben azért nem szólalhattam fel, mert Verseczen a választási mozgalom idején rajtam kivül egy más elvbarátom is megfordult, a kiről ugyan épen ugy meg vagyok győződve, mint önmagamról, hogy haza- és államellenes felszólalásokat jelenlétében meg nem tört volna, de a kinek nevében nyilatkozni, természetes, én hivatva nem -voltam, ő meg akkor itt jelen nem volt. Az ülés után azonban privátim megkérdeztem a ministerelnök urat, hogy ki volt azon ellenzéki képviselő, a kinek jelenlétében lázító beszéd az ő hallgatag jóváhagyásával állítólag történt ? És a ministerelnök ur akkor szives volt engem felvilágosítani, hogy közbeszólásomat nem hallotta, nem értette s azért nem válaszolt reá rögtön, különben ő ugy van értesülve, hogy azon képviselő csakugyan én voltam, hogy tehát rám czélzott, mikor az imént általam felolvasott szavakat mondta. Én azt hittem, t. ház, hogy a legközelebbi ülésben ez ügyben személyes kérdésben felszólalnom talán azért nem szükséges, mert mint indítványozó zárszó jogával birván, a ministerelnök ur ezen szavaira'is akkor válaszolhatok. Azonban a vita hosszabbra nyúlván, mint aminőnekén hittem és időközben alkalmam levén arra is, hogy magamat érintkezésbe tegyem azon legilletékesebb