Képviselőházi napló, 1884. I. kötet • 1884. szeptember 27–deczember 3.

Ülésnapok - 1884-14

14. ©t-Mságo* fiíés «ktéber 31. 1884 153 és szélsS halóidat különböző padjairól) a mi minket megront, azzal rettenetesen foglalkoznak, az egekig dicsérik. E tekintetben nagy sajnálattal vettem észre, hogy a mi parlamentünkben annak daczára, hogy nálamnál érdemesebb és öregebb férfiak ülnek, roppant naivitás uralkodik. Hány képviselő veszi nagy megelégedéssel kezébe reggeli kávéjánál a lapokat és olvassa garmond-betűkkel kinyomatott beszédjét; sugárzik arcza, ha ott egy pár epithetont is talál magára vonatkozólag. Pedig, t. uraim, a nép ösztöne már rég megelőzte önöket, Gondolj r.nak csak kérem a legutóbb lefolyt választásokra, a legjobb ajánlólevél valakire nézve az volt, ha szidták őt a zsidók, ha agyonhallgatták a zsidó lapok vagy kinevették. Én ismerem a nép embereit, t. ház. A nép roppant gyanúval néz arra, a kiről tudja, hogy sokat foglalkoztak vele az újságok, ösztönszerűleg gyanítja, hogy az nem jó fát fog a tűzre tenni. (Derültség.) Azt hihetné az ember már most, t. ház, hogy miután az én álláspontom nem oly negatív, mint Istóczy t. képviselő uré, miután én egyenesen kimondtam azt, hogy „jó törvényeket kell hozni és nem lesznek ártalmasak a zsidók", hogy a zsidók ezt örömmel fogják constatálni, pedig dehogy! épen megfordítva történik a dolog. Nekik igen jó érzékük van az iránt, a mi jó, a mi (

rósz, rájuk nézve, mi dönti meg az ő hatalmukat. Ok megérezték azonnal, hogy ez az álláspont megdönthetetlen; megérezték, hogy mi helyes utón járunk; hogy ha elfogadtatik az, a mit mi akarunk, vagyis ha terjesen szakítunk a mi manchesteri politikánkkal és közgazdaságunkkal, akkor ők csak igazán egyenjogú állampolgárokká válnak köztünk, de megszűnik uralkodásuk. Emlékezzenek csak, t. uraim, kivel bántak el legcsunyábbul ? Csak a napokban voltunk tanúi, hogy mikor én talán hibázva, más helyre ültem és nem is a leghangosabban szólottam közbe, milyen nagy dolgot csináltak abból, a mit én állítólag tettem; az oly fontos dolog volt nekik, hogy tényleg eltelegrafirozták a világ minden részébe, mily csúnyaságot követtem volna én el állítólag. T. ház! Lapjaink a felirati javaslatok mindegyikét kinyomatták szórói-szóra • azt fogják hinni, hogy ez az enyémmel is megtörtént, annál inkább, mert ez a jogegyenlőség alapján áll. Igaz, hogy az enyimet is közölték, ezt nem tagadom; de az is igaz, hogy csak a gyengébb részeket vették ki belőle. (Élénk derültség. Felkiáltások : Sok volt benne a gyenge rész /) T. Haviár és Herman t. képviselő urak és még valaki siettek közbeszólni, hogy igen sok volt a gyönge oldala. (Derültség.) Hát a zsidó rafinéria ezen is segített: kikeresték a legisleggyengébb részeket és csak azokat nyomtatták ki. (Derültség.) KÉFVH. MAPlA 1884—87. I. KÖTET. T. uraim! Azonkívül, hogy feliratom kimutatta, hogy a jogegyenlőség nálunk nem érvényesül, voltam bátor még egy más vádat koezkáztatni. Talán az a vád nem helyes, ez meglehet. Bátorkodtam azt mondani, hogy a mi politikai intézményeink egy része már nem szerves tovább fejlődése a mi régi magyar intézményeinknek, szóval nem magyar. Már, t. uraim, meglehet, hogy ez csak egy kósza fejnek, egy nyugtalan embernek ph sntasticus állítása; de ha ez a vád a parlamentben felhangzik, azt hiszem, kötelességük volna az illetőknek ezen vádat megczáfolni. Annál inkább kötelessége lett volna ez, t. ház, evvel a párttal szemben, melynek soraiban hiában keressük a tudóst — nem hallottam Fenyvessy t. képviselő ur beszédét, mert el voltam foglalva és így csak futólag olvastam ma — a mely pártban hiában keressük a tudóst, a fenkölt papot, azon embert, aki egyáltalában meggyőződésből cselekszik, a ki nem pasztán csak azért lármáz, hogy feltűnést keltsen? Olyan párttal szemben valóban gyermekjáték lenne önöknek jogászoknak, tudósoknak a mi állításainkat megdönteni; gyermekjáték lenne kimutatni, hogy telekkönyvi rendszerünk, mely földönfutóvá teszi a magyar embert, tőzsgyökeres magyar intézmény, hogy a mostani választás, mely annyi botrányos visszaéléseknek tág tért nyit, ezredéves alkotmányunk szüleménye. Annyit talán szabad követelnünk, hogy ha nincs igazunk, mutassák meg, czáfoljanak meg. (Egy hang balfelöl: Azt nem lehet! Derültség.) Ne játszanak struczmadár politikát és ha struczmadár-politikát játszanakgés igen t. tagjai e.^en pártnak is (a szélső baloldal fdé fordulva) struczmadár-politikát játszottak, ne csodálkozzanak, hogy a bizalmnt, melyet elébb méltán kiérdemeltek, a nép meg fogja vonni. Igaz, hogy egy ember nem játszott struczmadár-politikát, ez a már elébb említett mester, Tisza Kálmán ministerelnök, 0 igen nyíltan és tegnap is leplezetlenül kijelentette, hogy a szabadság érdekében rendkívüli rendszabályokhoz nyúl. Az elv magában egészen hetyes lenne, mert a szabadság bántóit lehet rendkívüli rendszabályok által fékezni; csakhogy az a kis különbség van Tisza Kálmán és az antisemiták felfogása közt, hogy ő nem azon osztály ellen akar rendkívüli rendszabályokat, mely már is túlsúlyra vergődött és rendkívüli hatalmai gyakorol, hanem azok ellen,, kik e hatalom ellen védekeznek. Talán emlékszik rá a t. ház, hogy körülbelül két esztendeje, én Tisza Kálmán ministerelnök urnak azt vetettem szemére, hogy nekem azt a benyomást teszi, mintha titkos antisemita volna; kimutattam, hogy mig a zsidók szabadon gyülekezhetnek, a mint az Andreánszky feliratában is igen jól ki van fejtve, az alliance Izraelite fiókjait szabadon alakíthatják, ha egyszer egy egylet ala20