Képviselőházi napló, 1881. XVII. kötet • 1884. április 26–május 19.

Ülésnapok - 1881-352

OÍ>2. országéi ülés uiájns i. 18S4 *9 kat is hozni. Értem azt is, ha valaki még tovább megy és azt mondja, nemcsak országházat akarok építeni, nemcsak a fővárost akarom emelni, nemcsak a magyar állameszmének akarok monumentumot emelni, hf)nem össze akarom kötni, mint az indokolásban is fel van hozva, a magyar nemzet évezredes fennállásának ünnepével; ez esetben még inkább lehet fokozni az összeget. A magam részéről beismerem, hogy ha igy állott volna a helyzet előttem mindjárt kezdetben, én meghányva-vetve a kérdést, meglehet, hogy rósz pénzügyi helyzetünk daczára, ha meghatározott összegben állott volna előttem a javaslat — felvetettem volna magamnak a kérdést, vájjon nem fontosabbak-e ezen tekintetek az egyszerű pénzügyi tekintetnél'? De minderről e házban szó sem volt; a t. kormány nem arra utasíttatott, hogy oly országházat tervezzen, a mely a főváros szépségét emelje, a mely a inagyarállameszmének építészeti képviselője legj^en. még kevésbbé pedig arra, hogy ezt a millenniummal kösse össze. A kormány — ez a száraz tény — tisztán arra utasíttatott, hogy miután a jelenlegi hajlékban sokáig nem maradhatunk, gondoskodjék kellő időben arról, hogy tiszteséges, a nemzet méltóságának és a czélnak megfelelő országházat építsen, a mely bizony néhány millióból igen kényelmesen és szépen kikerül. Az előttem szólott t. képviselő ur hivatkozott í arra, hogy más fővárosban és más nagy országokban hasonló ezélokra mennyit költenek. A menynyire én az európai parlamenteket ismerem, bátran állíthatom, hogy ehhez hasonló drága parlamentet j európaszerte nem tudok, annyit azonban tudok, hogy Berlinnek igen egyszerű képviselőháza nem akadályozta meg Németországot abban, hogy a német egységet megteremtse és Turinnak Palazzo Carignano-ja nem akadályozta meg Olaszországot abban, hogy megteremtse az olasz egysége". (Ugy van! a ssélsö baloldalon.) Tehát ez magában nem mérvadó. Hanem — mondom — én korántsem zárkózom el az érvek elől, a melyek e tekintetben felhozattak és a mi még inkább felhozható, hogy ha a kormány őszintén, egyenesen akként veti fel a kérdést. De ez esetben azután más törvényjavaslatot is kell, egészei^más irányban, más alapon felvetni. Meg kellett volna kérdezni a házat, hajlandó-e nemcsak országházat építeni, hanem a millenium megünneplésére áldozatot hozni, az állameszmének megörökítésére áldozni. Ha a ház ezt elfogadja, én akkor meghajlok; de igy, mintegy mellékes utón egy világosan kitűzött ezéltól eltérni egy más'czélra, bár mennyire nemes legyen is az, ezt parlamentáris utón tenni nem szokás. Még egy dolgot ismerek be a magam részéről, miután már felhozatott az építészeti modor kérdése. Én nyíltan bevallom, hogy én a gót stylnek vagyok híve és abban az esetben én ezt nagyon szívesen látnám, még pedig azért, mert az az KÉPVH. KAPLÓ. 1881—84. XVH.KÜT1T. egy tény, hogy semmi más építészeti modor, mint a gót styl nem alkalmas annyira annak kifejezésére, a mit szerintem ezen országház építésénél kifejezni igyekeznünk kell, t. i. hogy a magyar alkotmány annyiban nem hasonlít a többi európai alkotmányokhoz, a mennyiben ezeket egyegy fejedelem bizonyos praessio alatt, egyszerre úgy a mint van, octroyalva, paragraphisálva oda ajándékozta kegy elemképen a nemzetnek,a magyar nemzetnek alkotmánya a nemzet életével együtt lassan-lassan századok folyamán fejlődött. (He yenlés. Ugy vau!) Ez eszmét pedig serami sem fejezi ki hívebben, költőibben építészetileg, legalább felfogásom szerint, mint az a széles bazisu, mag.sra feltörekvő, mindig finomuló goth modor, hanem maga az előttem szólt t. képviselő ur számokkal is bebizonyította, hogy ez nemcsak nem drágább, mint a renaissance styl, hanem, a mint kiszámított >, még köbmétereukint kevesebbe kerül. De hát még azon esetre is, ha üt akarnók eldönteni azt, hogy milyen legyen az építészeti iiiodor, ez is elhibázott dolog volna, mert politikai testület ilyennek megbirálására nem alkalmas. (Helyeslés.) Én mindezeknélíogva pártolom Orbán Balázs t. képviselőtársam indítványát és ha az el nem fogadtatnék, hozzájárulok gr. Apponyi Albert t. képviselő ur indítványához. (Helyeslés a szé'ső baloldalon.) Tisza Kálmán ministerelnök: T. ház! Az eddig mondottak után kötelességemnek tartom a.magam részéről is a dologhoz hozzá szólani, nézetemet általánosságban a dologról és az eddigi itt mondottakról elmondani. (Halljuk !) Mielőtt ezt általánosságban tenném, legelsőben is a közvetlenül előttem szólt t. képviselő urnak — hogy ugy fejezzem ki magamat — ama vádja ellenében kívánom igazolni a kormány eljárását, mintha megbízatásán tói ment volna és mintha most mellesleg akarna valamit a házzal elhatároztatni. Engedelmet kérek a t. képviselő úrtól, de ebben egyáltalában nincsen igazsága. A t. képviselő ur ugyanis azt mondja, hogy ezt kapcsolatba hozta a kormány a város rendezésével és kapcsolatba a millennium eszméjével. Azt mondja: meglehet, nem szólna ellene, ha erre kérte volna a kormány a házat; de hiszen a kormány 1880-ban nem arra kapott utasítást, hogy egy a, fővárosnak díszére szolgáló és a nemzet méltóságának megfelelő országházat építsen, hanem egyáltalában csak arra kapott utasítást, hogy egy országházat építsen. Hát t. ház, a megbízatás igaz, csak az volt, hogy egy megfelelő országház építését készítse elő, de már bocsásson meg a képviselő ur, ha csak nem egyenesen arra utasította — pedig nem tette