Képviselőházi napló, 1881. XVII. kötet • 1884. április 26–május 19.

Ülésnapok - 1881-352

80 J352. országos ülés május 1. 1884. Gr. Tisza Lajos: Magam is épen ezt akarám mondani t. ház, hogy az első századokban Őseink a Rákoson tartották országgyűléseiket; a kék ég képezte fejők fölött a boltozatot; nem kellett tartani attól, hogy a törvényhozási terem tetőzete fejők felett összeomlik. A mohácsi vész után jóformán sohasem volt a nemzet — egészen a legújabb időig — azon helyzetben, hogy pénzforrásai felett rendelkezhetett volna. Csak a legújabb időklen lett ebben is a maga gazdája, És alig, hogy a maga gazdája lett, elkezdte sürgetni a nemzet maga, hogy építsünk országházat. És tulajdonkép ezen sürgetés kifolyása volt az 1880-ki LVIII. t.-cz., mely az új országház építését elrendelte. Felhozatott pénzügyi szempontból, hogy mibe fog hát kerülni ez az országház, mert bár itt a költségvetés 10-ed fél millióra irányoztatik elő, bizonyos, hogy ez nem lesz elég, hanem ebből 15 —20 millió lesz és igy tovább. A képviselő urak nem igen genirozták magukat a számok összehalmozásában, de hogy micsoda alapon tették ezt, azt igazán nem tudom megmondani. Nekem van tapasztalatom építkezések körül és tudom, hogy jóformán nincs költségelőirányzat, melyet túl ne léptek volna. Azt tudom, hogy magas építkezésnél 10, 15, 20 egész 25 százalékig mehet a túlhaladás oly esetben, midőn az előirányzatok inkább feltevésen, hypothesiseken alapulnak és épen ezt kikerülendő, próbáltunk tényleges eredményeket venni föl ezen költségvetés hasisául. Mondottuk azt: ott a szomszédunkban emeltek egy egészen díszes, sokkal ékesítettebb stylben egy gót-épületet. Mik voltak annak költségei? Nem előirányzott, hanem valóságos költségei. És ezen tényleges költségek alapján állapítottuk mi meg a kilencz és fél milliót. Elismerem annak igazságát, mit gr. Apponyi t. képviselőtársam mondott, hogy itt nehezebb alapozási viszonyok vannak, mint ott. Tökéletesen igaz. Tájékoztam magam, körülbelül mibe kerülhet az ebből előálló több költség. Ez 2 — 300,000 frtot tesz, mivel itt mélyebben kell alapozni. De ezzel szemben bátor vagyok ismét megjegyezni azt, hogy a bécsi városházának 6—7 emelete van, tehát ott az épületközök, — menyezetek — mik szintén igen költségesek, sokkal többe kerültek, mintsem nálunk fognak kerülni, hol csak négy ilyen épületköz fog lenni. Itt szintén számítást tétettem s kijött, hogy ezen különbözet kétháromszáz ezer frtot fog tenni. E két különbözet egymást lehetőleg kiegyenlíti, ugy hogy emberileg szólva lehet mondani, hogy ezen költségvetési előirányzat meg fog felelni a tényleges kiadásnak. Tökéletesen áll, hogy a belső díszítésre, felszerelésre felvéve itt semmi sincs és én azt vagyok bátor mondani, hogy igenis gazdálkodjunk e részben, halaszszuk majd azt inkább későbbi időre, | oszszuk föl több évre; de ne próbáljunk gazdálkodni egy monumentális épület arányainál, mert azt többé soha helyrehozni nem lehet, ha mi most 50—100,000 frt megkímélése czéljábólaz arányokat elhibázzuk. (Ugy van! jobbfelől.) Örökre fenmaradó vád lenne ez ezen nemzedék ellen, hogy annyi hite nem volt a nemzet jövőjében, hogy annak házát tiszteségesen építse, hogy magát erre érdemesítse, azt én a t. háznak tanácsolni nem merem. (Tetszés jobbfelől.) Lehet igen helyes és jó törvényeket hozni meszelt falak közt is. Tessék majd akár meszelt falak közt évtizedekig ülni, ne tessék egy ideig a díszítésre egy grarast sem költeni. Fokonként lehet a termeket egymásután díszíteni, a mint a pénzerő engedni fogja; de ismétlem, ne méltóztassék az épület arányain gazdálkodni. Gr. Apponyi azt is mondotta, hogy ő maga is a nemzet méltóságának megfelelő modorú épületet óhajt, azt hiszi azonban, hogy a beadott tervek közt akadna olyan is, melynek kivitele egy pár millióval olcsóbb lehetne. Nálam vannak az adatok mindazon hat tervre nézve, melyek alapját képezték bővebb tanulmányozásnak, mint leginkább megfelelők és legjobbak. És mindeniknél azt látjuk, hogy ha ugyan azon bázison számítunk, melyen a jelen költségvetés van kiszámítva, a 8 millió kiadás körül járnak. Van ugyanegy terv, a mely valamivel olcsóbb volna, 7 és l

/

s millió, ez azonban olyan, melyet kivitelre egyáltalában nem ajánlhat a bizottság, mert homlok végével volna a, Dunára helyezve és igy az általános képnek, a • melyet ezen háznak a Dunaparton feltüntetni kell, 1 nem felelne meg. Apponyi grófnak azon megjegyzésére, hogy lehet olcsóbban építeni, bizonyítja az is, hogy a kormány is azt mondta a verseny kiírásánál a programmon, hogy csak 4 és fél millióba szabad kerülni az épületnek, bátor vagyok azt felelni, hogy épen ezen beadott tervek bizonyítják t. ház, hogy nem lehet. A kormány indokolása igenis bizonyítja azt, hogy a kormány igyekezett lehetőleg leszorítani a költségeket, de a beadott tervek bizonyítják azt, hogy kormány által kijelölt maximum keretében a szükséges helyiségeket magában foglaló épület csak kissé monumentális stylben is nem emelhető, mert a mint elősoroltam, mindezen benyújtott tervek a 8 millió körül járnak. Annálfogva tehát semmivel sem volna segítve a dolgon, ha most visszaadnék e javaslatot a kormánynak azzal az utasítással, hogy az eredetileg kijelölt keretben kell tervet csináltatni, mert miként kimutattam, ez kivihetetlen. Nem mondom, hogy nem lehetne talán az újépület, a Neugebäude stylusában egy országházat építeni 3—4 millióért, de erre vállalkozni nem hiszem, hogy valakinek kedve 1 volna.