Képviselőházi napló, 1881. XVII. kötet • 1884. április 26–május 19.

Ülésnapok - 1881-351

68 351 országos ülés április 30 J8S4. nyomorultabbá tesz és a semmittevés ideje alatti költségek ellene mégis végrehajtás utján beszedetnek. Miután ezen helyzet tarthatatlan, én bár azon szerencsés helyzetben vagyok, hogy a t. minister ur osztja azon nézetet, hogy ott csakugyan és pedig akként kellene szabályozni, a mint rám nézve kedvezőn méltóztatik mondani, az én feltogásom óhajtja. Hanem miután valójában még sem tétetik semmisem, én a t. minister ur válaszát csak sajnálattal vehetem tudomásul és különösen midőn az ország egyik részének jobb kézzel osztogatnak, addig a másik részét bal kézzel mostohán sújtják. — B. Kemény Gábor közmunka- és közlekedésügyi minister: Méltóztassék megengedni t. ház, hogy csak egy pár megjegyzést tegyek azokra, miket a t. képviselő ur mondott. Szerfelett súlyosnak tünteti fel a kormánybiztosi intézmény fennállását. Való, hogy az évenként tízezer és néhány frtba kerül, de méltóztassék megengedni, hogy ez a költség terhel 330— 340,000 katastrális holdat. Továbbá azt méltóztatott felhozni, hogy a Kőrös, Maros, Tiszaköz és más helyütt a Tisza mentén minduntalan intézkedik a kormány törvény által a nélkül, hogy az illetőket megkérdeznék. Bocsánatot kérek, sok minden történt és történik azon vidéket illetőleg, de azon vidéknek érdekeltségi többsége minden kérdésben teljes beleegyezését nyilatkoztatta mindig a kormány előterjesztéseihez, ez ii nagy különbség. Remélem, közelebbről is igen fontos intézkedés lesz szintén a t. ház elé terjesztve a Tisza- és Marosdíözöít illetőleg, de az illető érdekeltek meghallgattattak és igy azt hiszem, igen nagy többségének teljes megelégedésére fog szolgálni, ha ez előterjesztetik. Kérem méltóztassék válaszomat tudomásul venni. Elnök: Miután maga a képviselő ur tudomásul veszi a minister ur által adott választ, azt hiszem, a t. ház is tudomásul veszi. (Helyeslés.) Következik a ministerelnök urnak válasza Horánszky Nándor interpellatiójára, az ipolysághi képviselőválasztásnál elkövetett visszaélések tárgyában. * Tisza Kálmán ministerelnök, mint belügyminister: T. ház! Mikor Horánszky Nándor képviselő ur az ipolysághi választókerületben történtekre vonatkozólag interpellált, ideiglenes válaszomban egyúttal kinyilatkoztattam, hogy végére fogok járni a dolognak és ugy fogom megadni tüzetes válaszomat. Ennek kívánok ez alkalommal eleget tenni. Horánszky képviselő ur első kérdése a következő : „Megegyeztethetőnek tartja-e a választási törvény szellemével azt, hogy Hont megyeháza az egyik pártnak, t. i. a szabadelvű pártnak gyüle| kezesi helye és állandó kortestanyája legyen?* Erre vonatkozólag mindenekelőtt azt kívánom megjegyezni —mit ugyan már, ha jól emlékszem, akkor is érintettem, de a miről a beszerzett felvilágosítások meggyőztek — hogy igenis a párt értekezlete tartatott a megyeteremben, de kortes tanyája a pártnak a megyeteremben nem volt. En, t. ház, egyéni nézetem szerint, nem tagadom, én jobban szeretem, ha az ily épületek sem az egyik, sem a másik párt értekezleti helyéül nem használtatnak. (Helyeslés jobbfelöl.) Csanády Sándor: Nem is szabad! (Többen a baloldalról: Törvény!) Tisza Kálmán ministerelnök: Értekezni szabad igenis, mert arra nincsen törvény és hozzáteszem azt is, a mit igen sokan fognak tudni, hogy ez azonban nem mindenkinek lévén nézete, nemcsak egy, de igen sok törvényhatóságban és nem mindig csak egy párt szempontjából, meg szokott az ilyesmi történni. Különben épen Hontmegyében ez állandó szokás volt. Épen igy történt 1865, 1869, 1872-ben, a nélkül, hogy bárki is felszólalt volna ellene, midőn azon értekezlet a megye házában Ivánka Zsigmond akkori képviselőjelölt ur érdekében tartatott. (Derültség joblfelől) Sőt akkor meg is történt és nemcsak akkor, de mint értesültem, Hontmegyében több izben volt azon gyakorlat, hogy a választás alkalmával a választásnál elfoglalt, elnökség s választási bizottság tagjai, a karhatalom, katonatisztek és más, az intelligens osztályhoz tartozó emberek részére étkezésről történt gondoskodás a választás napján. Ezt most is megkísértették, de a főispán értesülvén, betiltotta. Az tehát, a mi az általam idézett években megtörtént volt, a főispán tilalma folytán most elmaradt. A második kérdés az: „Van-e tudomása a belügyminister urnak arról, hogy Hontmegye központi igazgatása hetek óta szünetel, mert tisztviselőinek nagy része az ipolysághi képviselőválasztási korteskedésekkel vannak elfoglalva?" Erre nézve ugy a központi, mint a járási hivatalokat illetőleg vizsgálat tartatott részint a főispán, részint az alispán által és bátor leszek — a jegyzőkönyvek maguk is nálam vannak — a számokat olvasni fel, hogy méltóztassanak megitélni, hogy lehetett-e szünetelni a közigazgatásnak heteken keresztül? (Ralijuk! jobbfelöl.) Az iktatói és jegyzői hivatalhoz beérkezett márczius 1 — 21-ig 398 darab, melyből elintézettnek találtatott 324 darab, feldolgozva 14 és elintézetlen maradt 60. Ehhez még megjegyzem, hogy ez történt olyankor, mikor a megye főjegyzője az ujonczozás miatt egész hónapon át távol kellett, hogy legyen hivatalától. Az árvaszékhez 21 nap alatt beérkezett 304 darab, melyből 28 volt elintézetlen; a számvevői