Képviselőházi napló, 1881. XVII. kötet • 1884. április 26–május 19.
Ülésnapok - 1881-351
351. országos ülés április 30. 18S4. 67 amolyan nézete van, azért a mi akár történt, akár nem történt, csakugyan nem lehet felelőssé tenni, (Helyeslés. 1 A harmadik kérdése a képviselő urnak igy szólt: c) „Lehet-e reménye a Rába szabályozó társulatnak, hogy a t. kormány kezdeményezésére történt alakulása és ugyan a magas kormány kijelentésére eszközölt malomgátak eltávolítása, továbbá jogérvényes tervei és ártérfejlesztése alapján még a jelen törvényhozásiszakban, a melyen t. közmunka- és közlekedési minister ur oly intézkedéseket létesítend, esetleg ezek iránt a törvényhozás elé oly javaslatot előterjeszt, melyek teljes biztosítékát nyújtják annak, hogy a Rába-szabályozó társulatunk v"zhaszno s ítás alapjára fektetett tervei kö.-íül azon részletek, melyek a vidék ármentesítése tekintetéből az 1881. szeptember 7-én kelt 12,070. számú határozattal kiviendőknek kijelentettek, az ottani ártér birtokosoknak valóságos segélyezése ugy mint 6 évi intercabiris kamatoknak hozzászámítágával 50 év alatt törlesztendő kölcsön nyújtása s ezenkívül a munkák költségeihez &z államnak aránylagos és valóságos hozzájárulása mellett még ez év folyamán megkezdessenek és az ármentesítés munkálatok mindaddig szakadatlan folytattassanak, mig ezek által azon vidék ártereinek termőképessége helyrehozatik, vissztállittatik és biztosíttatik?" Bátor voltam a harmadik pontot is teljes szövegében szószerint felolvasni. Azon eljárás, melyet a képviselő ur felhoz, nem más, mint a tárgyalások és érintkezések folytán felmerült eszmék visszatükrözése. Megvallom t. ház, hogy mielőtt ezen legalább is G—7 millió írtba kerülő munkálatokat illetőleg törvényhozási intézkedések eszközlését óhajtanám, vagy mig e munkálat, mely legalább is 4—5 évet fog igénybe venni, tényleg megkezdőinek, óhajtanám még egyszer megkísérlem az érintkezést és értekezést az érdekeltekkel (Helyeslés) és óhajtom, hogy ugyanazon nézetet fogadják el, melyet ebben is elfoglal t. képviselőtársam is. Ez ülésszakban tehát e részben előterjesztést tenni nem ígérhetem. Remélem azonban, hogy folytattatván a tárgyalások, éppen ugy mint folytattatván Győrrel és Győrszigettel a tárgyalások — mert azokat nem ugy, mint a képviselő ur, megszakítottaknak tekintem, hanem folytatandóknak tartom — mondom a folytatandó tárgyalásokban azon leszek, hogy az érdekeltek nézetüket megváltoztassák és azon esetben, ha ez sem vezetne eredményre, lesz helyén, hogy a törvényhozási intézkedésre hívjam fel a képviselőházat. Kérem a t. házat, méltóztassék feleletemet tudomásul venni. (Helyeslés jobbfelöl.) Krisztinkovich Ede: Minthogy az Eszterházy herczegségnél azon felfogás, a mely eddig zsibbasztólag hatott a legutóbbi napokban, sem a kormánytól, sem a képviselőháztól nem függő alakulatok miatt megváltozott és minthogy azon felfogás e szerint elenyészett, mely mterpellátióm első és második pontjában van jelezve: azt nem fogom tovább elemezni, hanem eonstatálom, hogy a Magyarországon dívó törvények szerint a többség a vízszabályozási társulat alakulásakor constatáltatik. Ekképen constatáltatván a többség, a közmunka és közlekedési minister helybenhagyta a Rábaszabályozó-társulat alakulását 14,858. sz. a. 1874-ben és az mást mint a mit a törvény parancsol és rendel nem tehetett azon activ fellépéssel szemlén, mely szerint a Tiszavidéken, hol sem ártér fejlesztve, sem tervezet készítve nem volt, méjris a kormánybiztos által megkezdettette a munkálatokat, holott nálunk, daczára annak, hogy a tervek elkészültek és az ártérfejlesztéssel együtt jogérvényessé lettek, és daczára, hogy a felszólalásokat 1880. május 20-án 15,874. sz a. elintézvén, a közlekedési minister ur azt mondja, miszerint „Midőn fentebbi határozatommal ugy a fennebbi választmány, mint a megye közönsége rendelkezését, mely szerint a főtervhe vett munkálatok egy része elhagyandó lenne, hatályon kivül helyeztem; nem volt szándékom azt ezélozni, hogy a társulat már most a főtervhe felvett összes munkákat egyszerre megindítsa, a mennyiben ezt a magam részéről sem tartanám ezélszerű eljárásnak, a siker biztosítására szükségesnek tartom, hogy a munkák végrehajtásának bizonyos sorrendje állapittassék meg és e nagy terjedelmű munkák helyes sorozatban egymásután vétessenek foganatba és fejeztessenek be". Ezen sorrendet a minister később meg is állapította. Minthogy pedig Magyarország azon vidéke ép oly vízi calamitásoknak van kitéve mint a Tisza vidéke, az által, hogy a ministerium 1875-ben kelt 23,072. számú rendelete folytán a malmok kisajátittattak és ezzel a vízi calamitás fokoztatott. Tehát ma megint azon helyzetben vagyunk, mint évek előtt és nem tudjuk felfogni, hogy miért az a sok enquet, az a sok magán megbeszélés, midőn Magyarország más vidékén, a Maros és Tisza közt, hol nem tartatott sem enquet és nem voltak helybenhagyott tervek, mégis megkezdettek a munkálatok. Nálunk voltak jogérvényes tervek és meg volt az enquetezés, de a munkát mégsem kezdik meg, holott már az alapszabályokban ki van mondva, hogy a költségek hosszabb időre felveendő kölcsön utján fedezendők és tényleg megkezdetett a malomkisajátítás által a szabályozás, mivel ez által a helyzet megváltozott, ily körülmények között nem tudjuk mi okból kell ma még fentartani azon költséges apparátust és mi okból szerencséltetik az idén végrehajtásokkal a múlt évben víz alatt volt Győr város, hogy a kormánybiztosi költségeket megvegyék azon az elnyomorodott népen, melyet a jelen helyzet még Cl*
