Képviselőházi napló, 1881. XVII. kötet • 1884. április 26–május 19.
Ülésnapok - 1881-351
ÓG 3äl. országos ülés április 30. IS84. Héderváry volt főispán által a tárgyalások a hozzájárulást illetőleg a kormány részéről megindiítattak, azt mondja, hogy azok terjes megnyugvással be is fejeztettek. Ebben van a különbség. Tárgyalások igenis folytattattak, de még teljes megnyugvással Lefejezve nincsenek s azokat még tovább kell folytatni. Kernelem, hogy nem sok idő nmlva azon helyzetben lesz a kormány, hogy erre vonatkozólag is előterjesztést tehet; de meg kell azt is jegyeznem, hogy első sorban a hozzájárulás tekintetében nem kell fukaroknak lenni az érdekelteknek. Győrnek és Győrszigetnek árviz elleni védelmezére kétségkívül állami érdek is, de legközvetlenebbül az érdekelteknek van érdekében, hogy a \édelem mentől hamarabb és kellő módon eszközöltessék. Kérem a t. házat, méltóztassék ezen válaszomat tudomásul venni. Krisztinkovich Ede : Én a t. minister urnak interpellatiómra adott válaszát sajnálattal veszem tudomásul annál ia inkább, mert személyesen méltóztatott meggyőződni arról a nagy veszélyről, a mely épen a vizek miatt Győrt és Győrszigetet mai helyzetében fenyegeti. Sajnálattal veszem tudomásul továbbá azt, hogy az idén e tekintetben nem történik semmi, holott mikor tavaly szerencsénk volt őt Győrött és Győrszigetén tisztelhetni az árviz alkalmával, meggyőződhetett arról, hogy itt bizony mentül előbb tenni kell valamit, hogy Szeged sorsára ne jusson Győrsziget egészen és Győr város egy része. A mi pedig a t. minister urnak azon megjegyzését illeti, hogy az én előadásomban talán nem való is foglaltatott volna, bocsánatot kérek, az tökéletesen ugy van, mint mondtam, mert mi Győrszigetiek, azt, a mit gr. Khuen Héderváry mostani bán, akkori ÍÍyőri főispán előterjesztett, határozottan elfogadtuk, úgyszólván a szerződést, ha azt szerződésnek méltóztatik venni, megkötöttük. E szerződés azonban, a melyet Győrsziget és Győr városa a maga fentartására gr. Khuen Héderváry főispánnal mint a tisztelt minister ur megbízottjával kötött, időközben az én interpellatiom keletkezte után a belügyministerium által nem hagyatott helyben. Ha ezt méltóztatik érteni, hogy e miatt kell folytatni a tárgyalásokat, annál inkább sajnálnom kell, mert az által, hogy a mi ajánlatunk, meiylyel az önvédelmi munkálatok teljesítését elválaltuk, a hatósági helyben nem hagyás miatt hiúsult meg és ad graeeas kalendastávolittatottel. Sajnálattal veszem tehát egészben tudomásul a t. minister ur válaszát. Elnök; Miután az interpelláló Krisztinkovich képviselő ur maga is tudomásul vette a minister ur válaszát, azt hiszem kijelenthetem, hogy a közlekedési minister ur válasza tudomásul vétetett. B.Kemény Gábor, közmunka- és közle tedéSÜgyi minister: Krisztinkovich t. képviselő ur, mint az imént szerencsés voltam jelezni, egy másik interpellatiót is intézett hozzám ugyanakkor, midőn Győr és Győrszigetre vonatkozólag interpellált és ez a Kába és Rábeza szabályozó társaság ügyeire vonatkozik. A t. képviselő ur interpellatiójának indokolásában a Kába és Rábcza-szabályozás keresztülvitelét hosszasan adja elő, t. i., hogy mikor alakult meg a Kába és Rábcxa-szabályozó társaság, hogyan keletkeztek annak elsőben ideiglenes tervezetei, miként hagyattak jóvá, hogyan következhetett be azután, hogy a Rába és Rábeza felsőbb részein több keresztgát átvágatott, több malom kisajátittatott, előadja a tervezeteknek a kormány által történt végleges jóváhagyását és hogy még sem történt semmi és egész előadásán látszik az, hogy mennyire sajnálja ezt. E tekintetben én is határozottan osztozom felfogásában én is nagyon sajnálom, hogy a Rába és Rábcza-szabályozó társaság, valahányszor a kormány bizonyos ügyben intézkedésre és különösen azon tervek keresztülvitelére hivta fel azt, a melyeket helyeseknek véltem én is, a képviselő ur is, mindig pussiv ellenállással találkoztunk és a dolgok teljesítésének különböző utakon kikerülésével akasztotta meg az ügynek tovább fejlődését. Ezekre alapítja a t. képviselő ur kérdéseit. Én bátor leszek e kérdéseket pontonkint felolvasni és azokra pontonkint felelni. Az első pont igy hangzik: o) , Meddig méltóztatik a t. minister ur, az Eszterházy herczegség uradalmi kezelésének mai felfogása kedveért a Rába szabályozó társulatot mai helyzetében, költséges szerkezetében s ezzel a kormánybiztosság alatti kényszerült tétlenségében fentartani?" No hát t. képviselő ur és t. ház, nem az Eszterházy herczeg uradalom kezelőinek felfogása az, a mi a ministerium, a kormány eljárását gátolta, hanem gátolta az, hogy a többség minden lehető módon gátolni kívánta a megállapított és a kormány által jóváhagyott tervek végrehajtását, tehát nem egyes birtokossal, hanem a többséggel van a nehézség. Egy ily nagy ügyben, melyben több millió befektetésről van szó, ha a nagy többség nincs megnyugodva annak helyes volta felől —- magam részéről megjegyzem, hogy helytelennek tartom — de ha a többség nincs megnyugodva, ezt, azt hiszem, tekintetbe kell venni és ezt nem lehet egyesnek bármely nagybirtokos legyen is, hanem magának az egész többségnek beszámítani. (Helyeslés.) A második kérdése a képviselő urnak igy szólt: b) „Fog-e a mélyen t. minister ur intézkedni, hogy az Eszterházy herczegség érdekéből rendezett évek ótai szünetelés költségei, az ezt okozó herczegség által az érdekeltség részére megtéríttessenek ?* Őszintén megvallom t. képviselő ur, ilyesmi nem jut eszembe. Ha válásit felelőssé lehet tenni azért, a mi történt, különösen a mulasztásokért, \ az a többség; egyest azért, mert ilyen vagy
