Képviselőházi napló, 1881. XVII. kötet • 1884. április 26–május 19.

Ülésnapok - 1881-350

350. országos ftict. április 28. Í8S4. 61 szempontból is nagy fontossággal bir. Ezt élvezi minden tagja a városnak, a ki azon a vidékeken lakik minden személyválogatás nélkül. Tehát ismétlem i ház, hogy első sorban az egészségügyi szempont az, mely ezt a javaslatot szükségessé teszi és ha a t. képviselő ur a törvényt elolvasta, tudhatná, hogy nem arról van szó, hogy három hó, vagy egy év alatt leromboltassák mindaz, a mi ott van, hanem, hogy a szükséghez képest előre haladhassanak a munkálatok. Megvan és meglesz tehát az idő adva arra is, hogy a ne­talán kiszorult népességnek sokkal egészségesebb helyen lakhatásáról társadalmilag, hatóságilag, ha kell kormányilag intézkedni lehessen. (Helyeslés jobbfélöl.) Én különben csak egyet vagyok bátor még megjegyezni és ez az, hogy miután 1871-ben a nagy-körút megalkotás* kimondatott, még van egy szempont, a mely halaszthatatlanná teszi, hogy meg legyen a mód adva a végrehajtásra, vagy ha ez nem tetszik, megvan a másik lehetőség: azon törvényt egy új törvény által eltörölni. És miért? Azért, mert már 1871-ben ki lévén mondva a nagy­körút kiépítése, természetes, hogy a kiknek telkei és házai azon nagy-körút vonalába estek, telkeiken nem építkeztek. A törvény rendelkezése szerint ily esetben a kisajátításnak kellene következnie. Igen, de ha erre az anyagi módot nem adjuk meg, a ki­sajátítás nem következhetík be és ha a képviselő urat érdekli, meg fogja tudhatni, hogy már eddig is hány esetben volt panasz, azon jogilag csak­ugyan nem menthető állapotért, hogy egy telek­tulajdonos, a ki a nagy-körút vonalában építeni akart, ettől eltiltatott s a mikor erre azt mondotta, ha tehát nem építhetek, jogom van a kisajátítás­hoz, ezt meg meg nem kaphatta, mert nem volt miből a kisajátítást teljesíteni. Ez is egy ok, a mely sürgőssé teszi a mai állapot megváltoztatását és ismétlem, hogy ha va­laki nem akarja a nagy-körűtat, ne ezen törvényt ne fogadja el, hanem ajánlja az 1871 -ki törvény módosítását, mert azon szégyenletes állapotot, hogy az állam a törvényben kimondott kötelez ettséget ne teljesíthesse, tovább fentartani egyáltalán nem lehet. {Élénk helyeslés a jobboldalon.) Ismételve ajánlom a törvényjavaslat elfoga­dását. Országh Sándor előadó; T. ház! (Élénk felkiáltások: Eláll! Halljuk!) Azok után, a miket a t. ministerelnök ur mondott, csak egy pár igen rövid szavam van azokra, a miket Hoitsy Pál t. kép­viselőtársam mondott és pedig biztosítom a házat, hogy én nem fogok reflectálni sem azon általános rendezési kérdésekre, sem azon közegészségi per­traetiójára, melynek tanúi voltunk; csupáncsak egy megjegyzésem van. hogy tudnillik a t. kép­viselő urnak már kiindulási pontja is a lehető leg­helyteknebb. Álból indult ki t. i,, hogy a körúti | kisajátítások folytánigen sok ház, lakás fog elveszni, melyek nézete szerint oly egészségesek és most a szegények által lakatnak. Megjegyzem, hogy az egész vonal, a malom­utczát kivéve, mely már ki van sajátítva, alig léte­zik 40 ház és ebben igen kevés lakás van; másik megjegyzésem pedig az,hogy ha csakugyan léteznek ott házak, azokat közegészségi szempontból minél hamarabb le kell rontani, mert ép azon vonalon fekszenek, mely köztudomásúlag ma egész Buda­pest Duna balparti területén a legmélyebb és leg­egészségteienebb és ép azért választatott ki, hogy ott 'főgyajtő-csatormt helyeztessék el. Minthogy ekként nézetem szerint a kiindulási pont hamis, az abból levont minden következés a törvényjavas­latot meg nem ingathatja, (Helyeslés a jobboldalon.) Hoitsy Pál: Személyes kérdésben csak egy megjegyzésem van. Az előadó ur azt mondotta, hogy az egész vonalon, melyen a nagykorút esik, nincs 4ü ház. Csak arra kérem, nézze meg a terve­ket jobban, mert ott, a hol a nagy-körút keresztül fog haladni a bodzafa- és régi sertéskereskedő­utczán, van legalább is 80 ház. Elnök: Ez nem volt személyes kérdés. Kö­vetkezik a szavazás. Kérdem a t. házat, méltóz­tatik-e a tárgyalás alatt levő törvényjavaslatot a pénzügyi bizottság szövegezése szerint általános­ságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni? (Igen! Nem!) A kik elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A többség elfogadja. Kö­vetkezik a részletes tárgyalás. Tibád Antal jegyző [olvassa a törvény­javaslat csímét, a* 1—5. §-at, melyek észrevétel nélkül elfogadtattak. Olvassa a 6. §-t). Rakovszky István: T. ház! A nagy-körút bárány-utezai kiágazásán levő telkek, melyek a váczi körútra is homlokzattal bírnak, e törvény­javaslat alapjáu azon helyzetben vannak, hogy mig az egyik homlokzat, a mely a nagy-körútra néz, a törvény által engedélyezett nagyobb ked­vezményben részesül, addig a másik homlokzat, mely a váczi-körútra nyílik, csakis a rendes elbá­nás alá kerül. Már maga az, hogy ugyanazon telek két különböző szempont alá essék, meg­érdemli a javítást, de azonkívül hozzájárul, hogy az előttünk fekvő törvényjavaslat intentiója más helyütt maga is ugyanaz, a mit én beadandó nióüo­sítványomban bátor leszek kérni. A 7. §-ban t. i. azon házak, melyek a budai oldalon vannak s a melyek a Duna-partra és a főútra birnak homlokzattal, egyenlő kedvezmény­ben részesülnek, bármelyik homlokzatra nézve, hogy ha egy idő alatt építtetnek. Én azt hiszem, hogy méltányos, hogy a bárány-uteza és váezi-út közt fekvő telkek hasonló elbánás alá vétessenek, a melyben a 7. §. a budai házakat részesíti és hozzájárul még azon szem­í pont is, hogy szintén óhajtandó, hogy a nagy

Next

/
Thumbnails
Contents